Brassói Lapok, 1936. január (42. évfolyam, 1-24. szám)

1936-01-01 / 1. szám

4 olda­­n. B­. William Pit utódja... Kora leggyönyörűbb asszonyá­nak és legexcentrikusabb sérjának fia Anthony Eden, az új angol külügyminiszter ,,Hordd a fejed olyan magasan, mintha tiéd volna a világ“ — írta édesapja a fiatal Anthony Edennek Brassó, december 31. Közismert tény, hogy mióta az abesszír krí­zis komollyá vált, azóta az angol külpolitiká­ban két irányzat állt egymással szemben. Az egyiknek képviselője Sir Samuel Hoare volt, akit Angliában erőskezű embernek ismertek. A béke embere volt, még akkor is, ha komp­romisszum árán kellett megszerezni. Csak ke­vés hiányzott, hogy igazán nagy embernek tartsák. A másik, intranzigens irányzat leg­tipikusabb kifejezője Anthony Eden volt, ed­dig a népszövetségi minisztérium vezetője — december 22-ike óta a Szigetország új külügy­minisztere. Ez a tény jelenti küzdelmük ered­ményét: Anthony Eden, s a vele hasonlóan gondolkozó emberek teljes diadalt arattak. Ez a diadal azt jelenti, hogy Anglia újonnan meg­lelt ideáljaiért — a Népszövetségért és a kol­lektív biztonságért — késhegyig is hajlandó elmenni. Olyan roppant fontosnak tartja azt az új rendszert, amelyet Genf eddig ugyan tökéletlenül valósított meg, de amelynek revi­­deálására bármikor hajlandó Nagybritannia. Valamikor a puritánok lelkesedtek elveikért ilyen fanatizmussal; a őrült század második felében az Oxford movement vonzott ilyen mó­don híveket; a háború után az új Oxford mo­vement, a Buchmanismus, a „Christian scien­ce“, s egyéb „világboldogító tanok“ szereztek ilyen alapon híveket. Mindezek a ,,doktrinák‘‘ csak a közönség egyes részeire voltak hatással, a széles réte­geket nem érintették. Sok­ embernek a Labour Party osztály- és vagyonkülönbségek meg­szüntetésére irányuló tanai voltak szimpati­kusak, de azon az alapon az osztályharcot is el kellett volna fogadniuk, amire nem voltak hajlandók a tradíciót szerető angolok. Sir Os­wald Mosley még fasiszta gondolatokkal is előállt, de mozgalma sohasem volt komoly, mert idegen minta szolgai átültetése főképpen külsőségeiben sohasem járhat sikerrel Angliá­ban. Főképpen az abesszin háború óta köve­tőinek legnagyobb része elhagyta s teljesen diszkreditálva van. A NÉPSZÖVETSÉGI GONDOLAT VARÁZSA Az angol közönségnek olyan új ideálok kel­lettek, amelyek vallásos nézeteikkel is össz­hangba hozhatók. A „Nemzetek Szövetsége“ volt az az univerzális gondolat, amely szinte misztikus erővel kapta meg őket s amely olyan átfogó erejűnek tűnt, hogy vele a nagy nem­zetközi problémákat is megoldhatónak látták.­­Uj éra, új béke és biztonság, kollektív munka és kollektív rizikó. Mindezek az elvek őszin­tén tetszettek az angol közönségnek s az az előnyük is megvolt, hogy pártpolitikai tekin­tet nélkül — sőt azok ellenére — közös plat­formra állították az embereket. Természetesen a beavatottak tudták, hogy ez az angol biro­dalom érdekeit kitűnően szolgálja. A háború­­előtti „nagyhatalmi egyensúlyról­" kiderül, hogy a legdrágább fegyverkezés ellenére is végül ki kell billennie nyugalmából s nem fe­lel meg annak az ősrégi angol politikai elv­nek, hogy a kontinensen egyetlen állam se ju­thasson hegemóniához. A Nemzetek Szövet­ségének segítségével ezt meg lehet akadályoz­ni Másrészt arra is kitűnő eszköz lesz a Nép­­szövetség — természetesen, ha működik —, hogy az „éhes“ országoknak olyan módon és időpontban adjanak részesedést a kolóniákban és nyersanyagokban, ahogy ez Nagybritannia érdekeinek megfelel. Ezek a modern alapon gondolkozó, idealista beállítású, de száz százaikban angol és ha­zafias brit politikusok mind a háborús gene­rációból kerülnek ki. A LEGSZEBB ASSZONY ÉS A LEG­EXCENTRIKUSABB FOUR FIA Anthony Eden karrierje jellegzetes mind­azokra a fiatal angol politikusokra, akiknek le­fogását a brit közvélemény olyan fanatikus ne­kesedéssel fogadta. Anthony Eden Sir William Eden fia, Lady Eden korának egyik leggyönyörűbb asszonya volt, atyja pedig egyik legexcentrikusabb em­bere. Gazdálkodott, de rettenetesen haragudott Szomszédjaira és a farmerekre, mert nem vol­tak elég művestek , nem vezették gazdaságai­kat alég jól Festőművész is volt fitr William Eden, de munkájában állandóan zavarták fiai, akiknek fütyülése, saját bevallása szerint, csaknem megőrjítette. Csak akkor kezdett megbarátkozni velük, azmikor Etonba mentek. Ide írta Anthonynak tanácsait, amelyek közül a legfontosabb az volt, hogy egész életében hordja magasan fejét, dolgozzék keményen, sohase hagyjon el barátot, vagy kollégát,­­ mindig csak az igazat beszélje. — „Fejedet hordd oly magasan, mintha tied lenne a világ“ — volt legtöbb levelének ref­rénje. Anthony Eden 17 esztendős volt, amikor ki­ütött a háború. Csak 1916 végén került a frontra s 1919 telén beiratkozott az oxfordi egyetemre. Tanulótársainál jóval idősebb volt — 22 esztendő nagy kor 18 esztendősökkel szemben; tanárait pedig nem egy esetben a frontról ismerte így szokott hozzá, hogy a leg­különbözőbb korú emberekkel is tudjon együtt dolgozni. Kevés személyes jóbarátja volt — a diákok között nem volt nagyon népszerű. Az volt hire, hogy gőgös , hogy igen intrazigensen védi nézeteit s roppant hir­telen haragú. Azt is mondogatták, hogy ha megharagudott, nem tudott magán uralkodni. Kollégái igen csodálkoztak, amikor a harma­dik év végén „First Class Honours" -al vég­zett, ami a magyar „kitüntetéses doktorátus­nak“ felel meg. Austin Chamberlain mellett... 1924-ben lépett fel képviselnek s megvá­lasztása után hamarosan Sir Austin Chamber­lain .parliamentary private sec­retary­-ja lett Ebben az időben a Foreign Office tisztviselői ismerték fel először képességeit; sokat és ko­molyan dolgozott, órák hosszat tanulmányoz­ta az aktákat s a diplomá­tai kérdések hát­­terét Nem volt él­­azonnali pozíciója s al­kalomadtán még választóinak haragját is vál­lalta, ha valamely kérdésben elvi alapon fog­lalt állást. Tehetségének elismeréséül lördpe­­csétőr lett a nemzeti kormányban, majd nép­szövetségi miniszter. Ez utóbbi állásnak háttere igen érdekes. Po­zícióját azért kapta, mert a kormányban az idősebb államférfiak tudták és érezték, hogy fiatalabb kollégáik más nézeteket vallanak. Tehát ki akarták próbálni, váljon Eden mi­képpen tudna elveinek tárgyalásokban érvényt szerezni. Továbbá, ha megbukott volna, Anglia presz­tízsét nem érte volna csorba. Sőt még dezavu­­álni is lehetett volna. Anthony Eden mindezt­­ tudva, vállalta állását é­s megmutatta nem­ készítmények elválaszthatatlan kísérői a tetszeni vágyó nőnek, kinek minden vágya hódítani és kényeztetve lenni. Ha a szeretett nőnek örömet akar szerez­ni, gondolkozás nélkül ajándékoz­zon neki pihen, testéhez, Kölnivizén 1936. január 1 A WfxnlLa­utalsd) vívmánya­i. perxgekben B/^RMHYEN­ER&S­­ZAKAUT. BOROTVÁL csak egyéni képességeit, hanem azt is, hogy mögötte áll Anglia egész közvéleménye s azo­kat kellett dezavuálni, akik a régi felfogás szerint akarták a mai nemzetközi politika legégetőbb kérdéseit megoldani. A mai angol kormány valamennyi fiatal tag­ja mind a fronton szolgált. Ott szerzett érde­meket Euan Wallace, Mr. Stanley (Lord Derby fia, aki Lord Londonderry leányát vette fele­ségül), Walter Elliot, Lord De la Warr (ő val­lási alapon nem akart öldöklésben részt venni, ezért mint közlegény szolgált a La Manche­­csatornabeli aknakereső osztagban, aktit rop­­pant veszedelmes foglalkozás volt), Captain Crookshank, sőt Lord Stanhope, aki ugyan idősebb generációhoz tartozik s már a búr há­­borúban kitüntetéseket kapott Ugyancsak a fronton volt hónapokig Mr. Duff Cooper, a­ mostani hadügyminiszter, aki politikai tévé-­ kény­ség­én kívül igen tehetséges író és történ­­ész. S az ellenzék soraiban is igen hasonló a helyzet: Dr. Dalton volt külügyi államtitkár Franciaországban szolgált közel négy évig­ Mr. Noel Baker, a népszövetségi liga egyik vezető embere, ugyancsak a francia és olasz fronton volt 1915-től 1918 végéig. Még rengeteg nevet lehetne említeni, csupa­ olyan emberét, akik helyeslik és követelik az Eden, Duff Cooper, Wallace és Elliot-féle irányzatot, de akik még nem küzdötték rá­ magukat az első sorba. Amint harctéri szolgálatot és korosztályt ill­letőleg hasonlóak ezek a fiatalemberek, ugyi családot és eredetet illetően szintén ugyani­abból az osztályból kerültek ki, mint Anthony Eden. Egyetlen ,,self mak­e man“ nincsen kö­­zöttük, mind régi, nagy pozíciójú és előkelt család ivadéka, mind Etonban (vagy Harrow­­ban) nevelkedtek, mind Oxfordba, Cambridge­be, vagy Sandringhamba, (a legelőkelőbb kat­­onai iskola) kerültek a középiskolából. Anthony Eden eddigi karrierje bizonyság arra, hogy Eton és Oxford még ma is azt az embertípust adja az országnak, amelyikre Angliának szüksége van, amely a háborúban megállja helyét s amely ma azokat az elvei­ket dolgozza ki, amelyek a közvélemény felf­fogásának és erkölcsi kívánalmainak megfe­­­elnek. Nem véletlen, hogy Eden kinevezésrel kapcsolatban sokan William Pit nevét em­le­­getik, aki­ éppen 159 évvel ezelőtt, 24 éves korában lett pénzügyminiszter s 26 éves korá­ban miniszterelnök. Ha az analógia teljes len­ne, akkor Anthony Edennek Anglia óriás mér­tékű felvirágoztatását és presztizsnyereségét kellene elérnie. Mindenesetre belpolitikailag minden irány­ból, minden osztályból pártpolitikai különbség­­ek nélkül támaszt kap. Igen érdekes lesz megfigyelni, vájjon nemzetközi értelemben hasonló mértékű támogatásban fog-e részesül­ni, s meg tudja-e valósítani a büszke ango nép ambícióit. Amerikában naponta ezrével hagyják el meggyógyult betegei a kórházakat és a klinikákat­­ Amerikában, ahol nemrégiben felfedeznék azt az új csodagyógynövényt, amelyből a ma már világhírűvé vált „Gastro D“ készül, az állami kórházakban és klinikákon régi, idült gyomor- és bélfekélyeknél, valamint epe-, ve­­se- és májbajoknál, ideges fejfájással járó áll­matlanságnál, szédüléseknél, hányingereknél­ stb. a „Gastro D'* kezelése rendkívül kedvező eredményeket ért el, így a páciensek ezrei pár heti kezelés után — tökéletesen kígyó­­gyulva hagyják el az intézeteket. Számokkal ki nem fejezhető az a gazdasági előny, amit a munkaképesség visszanyerése és a gyors gyó­gyulás jelent, úgy az államnak, mint az egye­­deknek. Nem is beszélve arról, hogy menny szenvedéstől menti meg a betegek tízezreit a „Gastro D“ kezelés. A „Gastro D“ ma már nálunk is kapható 130 lej utánvét ellenében küldi E. császá gyógyszertára, Bucuresti, Calea Victoriei 12- Jók a „vonalas“ 100 lejesei Bukarest, december 31. A pénzügyminisztérium közli,­­ hol azok a 100 lejes ércpénzek, «melyek« az évszámnál kis vonás látható, jók így el kell fogadni azokat.

Next