Brassói Lapok, 1936. április (42. évfolyam, 76-99. szám)

1936-04-01 / 76. szám

1936. április 1 A franciái­ arra számítanak, min a rajnai év megcrifsíttse után Németország Ausztria bekebelezéséhez fog a német birodalom pénsügyi nehészségei és a német-olasz barátságtalan kapcslat miatt nem valósul meg még a­z Anschluss Németország 15 napja nem szállít más nyersanyagot Olaszországnak Páris, március 31 Francia politikai köröket nem foglal­koztatja túlságosan a németországi sza­vazás kérdése. Sokkal inkább azzal van­nak elfoglalva, hogy Hitlernek a rajnai önben szándékolt és az erődítésekre vonat­kozó intencióit kiismer­jék- A rajnai erőd­­építésnek különösen Flandin tegnapi be­széde hett aktualitást. Flandin elmondot­­ta, hogy Hitler számtalan beszédében bé­két ajánlott, amelyre ő, a francia kor­mány nevében kijelentette, hogy Franciaország hajlandó minden olyan tárgyalásra, amely a békét biztosítja, de csak abban az esetben, ha előbb a nemzetközi jog tiszteletét teljes egészé­ben visszaállítják. Beszéde végén Flandin megállapította, hogy a valóságban a hitleri politika nem céloz egyebet, minthogy még jobban előkészítsen egy olyan há­borút, amely reánézve — biztosított büntetlensége folytán — veszedelem­mel nem jár. Megállapította még Flandin, hogy a szer­ződéseket mindig az adott körülmények­nek megfelelően kell felfogni és ő haj­landó is ilyen értelemben tárgyalásokat folytatni, de csak abban az esetben, hogy­ha osztatlan és egységes békeművet lehet ezáltal megteremteni. Flandinnek félreérthetetlen nyilatkoza­­ával szemben francia politikai körök azon a véleményen vannak, hogy Német­ország mielőbb ki akarja építeni a rajnai vődöket, hogy ezek megépítése után Eu­rópa déli és keleti részében szabad lehető­ségei legyenek. LONDON NÉMETORSZÁG EL­­LENJAVASLATAIT VÁRJA A Rador jelentése szerint az angol dip­lomáciának minden munkája e pillanat­ban az, hogy Eden szerdán mondott beszédének kö­vetkezményeit megállapítsa. Leszögezik, hogy Anglia valóban le van kötve a locarnói szerződés által és azt megszegni nem fogja. Az angol kormány egyébként ma nem tartott ugyan minisz­tertanácsot, de miniszteri értekezletet igen­is azon megállapította, hogy a németek ellenjavaslatai holnap feltétlenül megér­keznek már Londonba, de azok a vezér­kari főnököknek most folyó tanácskozá­sait befolyásolni nem fogja. Jellemző, hogy ezen a miniszteri értekezleten, bár ennek nem volt minisztertanács illege, a kormánynak majdnem minden tagja részt vett. Ugyancsak a Rader közli, hogy az an­gol kormány élénken foglalkozik a vezér­kari főnökök összejövetelének tárgysoro­zatéval. A lapok megállapítják, hogy a vezérkari főnökök egyelőre csak azokról a tennivalókról tanácskoznak, amelyek a németekkel való közvetlen tárgyalások megindultáig szükségesek. Ezek a rend­szabályok különböznek azoktól a rend­szabályoktól, amelyeket akkor kell foga­natosítani majd, ha a németekkel való tárgyalások elakadnának- Ebben az eset­ben kerülnek alkalmazásba azok a jegy­­zékekek, amelyeket Anglia annak idején Olaszországhoz, Franciaországhoz és Bel­giumhoz intézett. MIÉRT NEM GONDOL NÉMET­ORSZÁG MÉG AZ ANSCU­LUSS­­RA? Francia politikai körök véleménye sze­rint Németország következő lépése az lesz, hogy az Ausztriával való összeműködés lentjeit produkálja. Voltaképpen és prog­ram szerint ennek a lépésnek már meg is kellett volna történnie, de egyrészt azok a pénzügyi és gazdasági nehézségek, ame­lyek Németországot sújtják, másrészt p pe­dig az a feszültség, amely Németország és Olaszország között e pillanatban fennáll, nem engedik meg, hogy e temet Hitler már most megvalósítsa. Más jelentések szerint valóság a londoni és az amszterdami piacnak az az értés­ü­lt­­sége, hogy a márka devalorizációja valóban küszö­bön állott és csak Schacht d­r. nagyon erélyes tiltakozása miatt, nem került még erre a sor. Ennek ellenére is tartja magát a hír, hogy Németország mintegy 15 nap óta már nem szállít nyersanyagot Olaszország­nak és azt követelte Itáliától, hogy az ed­dig leszállított nyersanyagok értékét az olasz pénzügyi kormány azonnal és arány­ban fizesse meg. Mintegy félmilliárd b­­á­ról van itt szó, amelyre Németországnak sürgősen szüksége volna, de amelyet Olasz­ország kifizetni e pillanatban nem tud. Rendkívül súlyos ítéletet hirdetett a hadbíróság az antifasiszta­ perben Constantinescu-Iasi 2 és fél évi börtönt kapott Összesen kettőt mentettek fel a vádlottak haza Chiíjinau, március 31. Uj-Románia legnagyobb politikai perében, Petre Constantinescu-Iasi egyetemi tanár és nyolc antifasiszta társának ügyében hétfőn délután két órakor hirdettek ítéletet. Popescu- Cantemir elnök, Grigore Iunian volt igazság­ügyminiszter és a vádlottak zárszó címén mon­dott szavai után kihirdette, hogy a tanács a védelem összes pergátló kifogásait visszauta­sítja, majd felolvasta a vádlottak bűnösségére vonatkozó 69 kérdést. A hadbíróság két óra hosszat tartó tanácsko­zás után hirdette ki ítéletét. — Őfelsége a király nevében! A hadbíróság bűnösnek találta az állam és társadalmi rend felforgatására irányuló szövetkezés, valamint meg nem engedett külföldi kapcsolatokkal vá­dolt Petre Constantinescu-Zași egyetemi tanárt, akit ezért két és félévi fegyházbüntetéssel, 20 ezer lej pénzbírsággal és 10 évi hivatalvesztés­sel büntetünk. Feuerstein Dávid középiskolai tanárt 2 évi fogházbüntetéssel, 15.000 lej pénz­bírsággal és 15 évi hivatalvesztéssel, Dinner Eta ügyvédnőt két és félévi fegyházbüntetéssel, 50.000 lej pénzbírsággal és 10 évi hivatalvesz­téssel, Bracoveanu Mihail dr. állategészségügyi vezérfelügyelőt két és félévi fegyházbüntetés­sel, 20.000 lej pénzbírsággal és 10 évi hivatal­­vesztéssel, Grigore Zoltur mezőgazdasági mér­nököt 3 havi elzárással, 5000 lej pénzbírsággal és 5 évi hivatalvesztéssel, Ferga Rabinovici ál­lami iskolai tanárnőt pedig két és félévi fegy­házbüntetéssel, 20.000 lej pénzbírsággal és 10 évi hivatalvesztéssel büntetjük. A hadbíróság Rosenberg Paulina ügyvédnőt és Derevics Ipo­­lit dr. körorvost bizonyítékok hiányában fel­menti. A vádlottakat az ítélethirdetés előtt elvezet­ték, mivel azok a katonai perrendtartás értel­mében nem vehetnek részt az ítélethirdetésen. A védők azonnal felfolyamodást jelentettek ki az ítélet ellen. A vádlottakkal az egyik mellékteremben kö­zölték az ítéletet. Az elítéltek szótlanul hall­gatták végig a súlyos ítéletet, majd beálltak a királyi fővádbiztos által elővezényelt csendőri szakasz kordonjába, amely a hadbíróság börtö­nébe kísérte őket. A vádlottakat ugyanis a ka­tonai perrendtartás szabályainak megfelelően azonnal őrizetbe vették, míg a két felmentettet szabadlábra helyezik. Derevics dr. esetében ez n­em áll fenn, mivel az most tölti le a tárgu­­cel­rti tüdőbeteg rabok kórházában antifasiszta tevékenységéért szenvedett kétéves szabadság­­vesztésről szóló büntetését. Megkezdődött a kisantant bank­­kormányzói tanácskozása Belgrádban Belgrád, március 31. A cseh és román nemzeti bankok­ kor­mányzói vasárnap Belgrádba érkeztek. Megérkezésük után a királyi palota ven­dégkönyvébe bejegyezték a nevüket, az­után pedig Ohiénáéban megkoszorúzták Sándor király sírját. A két külföldi ven­déget vasárnap a jugoszláv Nemzeti B­ank kormányzója, Radozavk­ovics látta ven­dégük A kisantant államok bankkor­mányzói hétfőn délelőtt kezdték meg hi­vatalos tanácskozásaikat. Tévedésből a bátyja nevét írta alá a szerződésre Timisoara, március 31. A timisoarai törvényszék érdekes és meglehetősen bonyolult pert tárgyalt, a­melynek vádlottja Weisz, Ignác, a timisoa­­rai Royal kávéház bér­lője volt. Weisz Ig­nác éveken keresztüli a Ferdinand szálló portása volt, aki belépése idején 500 ezer lej biztosítékot adott át Avram Nicollau­­nak­ a szálloda bérlőjének. Avram Nicolau több ízben kölcsönt is vett fel a főportástól akinek követelése lassanként 800 ezer lej­re gyarapodott. Amikor Weisz látta, hogy a pénzt már aligha kaphatja vissza Av­ram Nicola­utól, új üzlet után nézett és ki­lépett a Ferdinand szálló kötelékéből, fele­kor történt hogy Wátz József, az akkori Korona szálló és kávéház bérlője Lugoson kibérelte az Imperial szállót, ahová egy Popovits nevű borbélyt ültetett be. Ez a Popovits nevű borbély kezdett tárgyalá­sokat Weisz Ignáccal, aki előtt addig di­csérte az üzletmenetet amíg ez szerződési­leg albérlője lett Popovits­nak. A szerző­désre azonban Weisz Ignác nem is a ma­ga nevét írta, hanem bátyjáét, Weisz Bé­láét, aki Lugoson papírkereskedő. Weisz Ignác júniustól áprilisig bérelte az Imperial szállót, ennyi idő kellett, hogy rájöjjön: az üzlet csak arra jó, hogy még maradék pénzét is feleméssze. Egy szép napon tehát összeszedte sátorfáját és el­távozott, miközben kaucióját visszaköve­telte. A kauciót ugyan nem kapta meg, de ezzel szemben Popovits csalás és okirat­­hamisítá­s címén feljelentést tett ellene. A törvényszéki tárgyaláson Weisz be- 5 oldal vallotta hogy valóban bátyja nevét írta alá a szerződésen, de szerine ez nem fon­tos, mert a szerződésben vállalt kötelezett­ségeknek áll elébe. A törvényszéki elnök mégis kiváncsi volt, hogy Weisz Ignác mi­ért írta alá bátyja nevét, mire a szállodás hidegvérrel megjegyezte, hogy „valószínű­­leg tévedésből.'' A törvényszék a csalás és okiratham­isí­­tás vádja alól felmentette Weisz Ignácot mire Popovits fellebbezést feljelentett I­s 5 órás vádsb­eszédet mondva Co­lescu ügyész a Hurtica-hünpetlben Cluj, március 31. A Burtica, illetve Pintiliescu-ü­gy hét­fői tárgyalásán a tanács három fegyver­­szakértőt hallgatott ki, majd Stam­iu egyetemi tanár terjesztette elő tanúval­lomását. Ezután megkezdődtek a perbe­e­szédek Colfescu ügyész 5 órás vád­beszé­det mondott. Buru­canu bűnösségét bebi­­zonyitottnak látja s ezért a büntető tör­vénykönyv 280-ik szakaszának a kalma­­zását kéri, mely előre megfontolt szám­lákkal elkövetett emberölés miatt élet­fogytiglani kényszermunkát ír elő.

Next