Brassói Lapok, 1936. május (42. évfolyam, 100-124. szám)

1936-05-01 / 100. szám

4. oldal i S. C. A németországi szenzáció legvalószínűbb megvilágítása Schacht politikájának végrehajtására nevezték ki Göringet gazdasági­­Menőivé A Havas értesülése szerint egymilliárd márka a Harmadik Birodalom kimutatott költségvetési deficitje és ezt kell Göringnek megtakarítania kü­önböző leépítésekkel Páris, április 30. Annak, hogy Hitler tulajdonképpen miért nevezte ki Göringet gazdasági dik­tátorrá, a francia Havas ügynökség ber­lini tudósítója újabb, nem kevésbbé érde­kes magyarázatát adja. Eszerint Göring­­ék ezzel az újabb nagyfontosságú hatás­körrel való megbízása nem Schacht elle­nére, hanem éppen az ő óhajára, vagyis a nagykapitalista elemek s főleg a hadsereg kívánságára történt, mégpedig a nemzeti szocialista pártszervezet ellen. A Havas-tudósítás különben így szól: Göring tábornagynak új hatáskörrel va­ló megbízása elsősorban Hitler kancellár ima óhajának tulajdonítható, hogy ellen­őrizzék a gazdasági viszonyokat és szük­ség esetén megtehessék a kellő intézkedé­seket a birodalom gazdasági életének he­lyes irányítására. A birodalom gazdasági Főellenőrének tevékenysége közvetlen ki­hatással lesz a költségvetési kiadásokra. A német pénzügyi körök rámutatnak arra, hogy a május 31-én véget ért 1936—36-os költségvetési év egymilliárd márkát meg­haladó könyvelési deficittel zárult s ez tette szükségessé a sürgős intézkedése­ket. A szükséges megtakarítások céljából a bi­rodalomnak csökkentenie kell az összes költségvetési kiadásokat, amelyek nincse­nek közvetlen kapcsolatban a fegyverke­­zéssel, amelynek továbbra is elsőbbsége van mindenekfölött. Göring tábornagy tehát a kiadások fő­­­lenőre lesz. Személyi tekintélye, Hitler bizalma, valamint a nemzeti szocialista párt kebelében levő súlya lehetővé fogja tenni, hogy néha kínos megoldásokat is keresztül­vigyen, mégpedig azokat a megoldásokat, am e­neknek szükségességére a Deutscher Volkswirt, Schacht lapja, nemrégiben cél­zásokat tett (Schacht már a tavaly óta követeli a nemzeti szocialista pártajiparág­hzs leépítését és a propaganda kiadások jelentékeny csökkentését, amire most — így látszik — sor is kerül, legalább rész­ben. A szerk.) Csakis így volt lehetséges Göring kine­vezése, valószínűleg a birodalmi nemzet­­gazdasági miniszter, azaz Schacht hozzá­járulásával. Német ipari körökben — folytatja a Havas-jelentés — ez a kinevezés bizonyos aggodalmat ke­ltet a birodalom jövőbeli gazdasági poétikáját illetőleg. Ezek a kö­rök azt mond­já­k, hogy Schacht dr., akit a nemzeti szocilalista párt támad és akit m­ár bosszantottak a párt legkimagaslóbb személyeivel, mint Darré, Göbbels, Hü­mn­ler, a Gestapo főnöke, s Keppler, Hitler gazdasági bizalmi embere, való minden­napi súrlódásai, azt akarja, hogy Göring fedezze őt, hogy szigorú deflá­ciós politikát folytathasson, írni a Harmadik Birodalom részéről sú­lyos áldozatokat fog követelni. Schacht­­nak nincs elegendő tekintélye ahoz, hogy ezeket kierőszakolja. Eddig a figyelmet érdemlő Havas-je­lentés, amely valószínűnek is látszik. SZOVJETHANG GÖRING KINE­VEZÉSÉRŐL A moszkvai Izvesztyija, a szovjet kor­­mány lapja, Göring kinevezését kommen­tálva, azt írja, — amint a Rad­or jelenti, — hogy mostantól fogva a Harmadik Bi­rodalom az eddiginél is fokozottabban az egyetlen célnak rendeli alá egész nemzetgazdaságát, a háború előkészítésé­nek. Göring gazdasági diktátorrá történt kinevezése csak növelheti mindazoknak az országoknak a riadalmát, amelyek a béke megőrzésére törekszenek. Elhalasztották Pauker Anna ügyének tárgyalását Bucuresti, április 30 Emlékezetes, hogy a nagy antifasiszta­­per két vádlottjának letartóztatása alkal­­mávali, közel egy évvel ezelőtt, Turcu és federes fővárosi rendőrtisztek revolverü­ket használták és Pauker Annát lábán­ályosan megsebesítették. Hogy mennyi­ben volt indokolt a rendőrtisztek fegyver­használata, még nem nyert megállapítást. Pauker Anna gyilkossági kísérlet címén feljelentést tett a rendőrtisztek ellen. A fővárosi törvényszék tegnapra tű­zte ki az érdekes ügy tárgyalását. A bíróság azonban elhalasztotta a tárgyalást szep­tember 18-ra, mivel a rendőrtisztek ügye sorrendiben a 80-s­k volt az aznapra kitű­zött ügyek között és így nem lehetett a tárgyalást megtartani . Egy angol újságíró feltűnő leleplezései a négus titkairól Lunaun, április 16. Gallagher a „Daily Express“ haditudósítója, Abesszíniából visszaérkezett Londonba és lap­jában feltétlenül hiteles forrásból származó olyan érdekes leleplezéseket közöl, amelyek­nek megtáviratozását annak idején az abesszin cenzúra megtiltotta. A fontosabbak a követke­zők : a) az abesszin trónörökös, akit gyenge szel­lemi képességei miatt atyja, a négus egyáltalá­ban nem szeret, két hónappal ezelőtt Dosszié­­ben egy zendülés élére állt. A császár testőrsé­ge megütközött a zendülőkkel és az egyik test­őr lövése magát a trónörököst is megsebesítet­te. A cenzúra figyelmeztette a levelezőt, hogy csak az idevonatkozó hivatalos cáfolatot táv­­iratozhatja meg lapjának. b) Három magasrangú abesszin kormányhi­vatalnokot hazaárulás miatt pallossal lefejez­tek. c) Abesszin hivatalos körök a császárt hi­báztatják a vereségért, mert a Népszövetség nevében megtiltotta katonáinak az olasz hadi­foglyok megkínzását. Az abesszinek azt állít­ják, hogyha ősi hagyományaik szerint harcol­hattak volna, megfélemlítették volna az ellen­séget. d) Mulugeta herceg, volt hadügyminiszter hadserege a háború elején egyetlenegy lövést sem tudott leadni. A katonák töltényeit ugyan­is egy örmény vállalkozó készítette, aki sárral töltötte meg puskapor helyett a töltényhüvelye­ket, hogy minél több haszna legyen a szállítá­son. e) A gyors olasz előnyomulás egyik titka a négus hadvezérei közti féltékenység volt. A né­gus húsz elsőrendű erős rádiókészüléket kül­dött a különböző abesszin hadseregekhez, hogy azok segélyével a hadvezérek neki naponta je­lentést tegyenek. A készülékek közül azonban tizenhét soha egyetlen jelzést nem adott le, mert a fekete halvezérek bizalmatlanok voltak a fehér ember e találmányával szemben, főként pedig nem akartak egymással együttműködni, nehogy győzelem esetén a dicsőségben vala­mennyien osztozzanak. Június közepén kezdődik a cluji Magyar Színház nyári szezonja Brasovban Mint értesülünk, a cluji Magyar Színház jú­nius közepén kezdi meg Brasovban 30 napra tervezett nyári szezonját. A szezon programja még gazdagabb, mint az őszi és tavaszi ven­dégjátékok játékrendje. Bemutatja a színház Vaszary János vigjáté­­kát, a Házasságot, Békeffy István és Stella Adorján vígjátékát, A méltóságos asszonyt, Zilahy Lajos vigjátékát, Az úrileányt, Heltai Jenő vigjátékát, A néma leventét, Gsathó Kál­mán vigjátékát, Az én leányom nem olyan, Áb­­rahám Pál operettjét, Mese a Grand hotelben, Adorján András operettjét, Ártatlan a felesé­gem, felújítja Lehár Ferenc Éváját és Pacsir­táját, Kálmán Imre Tatárjárását, előadja Szi­lágyi és Eisemann nagysikerű legújabb ope­rettjét, a Meseáruházat és még több kitűnő pró­zai és énekes darabot. Vendégszerepelni fog Kovács Györgyön kí­vül Kiss Manyi, a budapesti Király Színház kitűnő szubrettje is, aki pesti nagy sikerében, a Szeressük egymást című Komjáthy operett­ben fog fellépni. A bérletkötések a nyári szezonra már megin­dultak a Vox iroda megbízottjánál, Fóthy Ká­rolynál. Az egész város közönségét fogja elragadtatni ÁGI POLLY tökéletes művészete­­ Aki látta őt játszani, aki hallja őt előadni, el lesz ragadhatva és hosszú időre művészi élmény marad a legkényesebb igényű műér­tőnek is a ma este tartandó egyetlenegy előadás Már délelőtt vegye meg jegyét a Capital moziban (helyárak: 20, 40, 60 és 80 lej), hogy jó helyen élvezhesse azt a csodálatos műélvezetet, amiben a közönség Á­gi Polip­­tól úgy a színpadon mint a világszenzációt jelentő, új találmánya rajzóit filmjeiben Bucurestiben, Cernautiban, Budapesten, Bécs­ben, Csehszlovákiában, stb. részesült. 1936. máju­s 1 Ciuc megyében hét főpap vonul nyugdíjba Mercurea-Ciuc, április ?– Szabó György 81 éves gheorgheni apát­­főesperes és Bálint Lajos 81 éves stimuleur prépoet-főesperes előrehaladott korukra hivatkozva, május elsejével nyugdíjba mennek, hogy helyüket fiatal erőknek ad­ják át. A két főpap mögött félévszázadot jóval meghaladó tisztességes és eredmé­­­­nyes munkában eltöltött mú­lt áll, melynek­­ illő megbecsülésével vesznek búcsút hív­­­veik távozásuk alkalmával. • Kormány­intézk­edések­ május elsejével kapcsolatban Bucuresti, április 50. A belügyminiszter utasította a rend­­fenntartó hatóságokat, hogy május 1-én akadályozzanak meg minden rendzava­rást. Másfelől a miniszterelnökség hiva­talosan közölte valamennyi közhivatal­lal, hogy ezen a napon, törvényes mun­­kaszünet lévén, az állami hivatalokban szünetelni fog a munka. Grósz Jenő éhség­sztrájkot Bucuresti, április 50 Grósz Jenő, a Cagero ügy vizsgálati fogságban ülő hőse a cacaresi fegyház­­ban éhségsztrájkba kezdett. Eddig kívül­ről élelmezhette magát, amióta azonban sötét zárkában ül, azóta megvonták ezt e kedvezményt. Grósz visszautasít minden ételt, amit a börtönben készítenek és nem­csak a rabkosztot, de a kenyeret sem fo­gadja el. Kiszivárgott hírek szerint a Grósz ügy­ben az újabb kihallgatások ismét eredmé­nyesek voltak. Grósz több újabb szemé­lyiség nevét árulta el. Ezek ellen a sze­mélyek ellen is eljárást indítanak. Bucu­restiben ismét szenzációs, várható letartóz­tatásokról terjedtek el hírek.­­ A gyomorfájás, gyomornyomás, bélsár­­pangás, alhasi vérbőség, nagyfokú erjedés, rossz emésztés, fehér nyelvlepedék, kábultság, fü­lzugás, halvány arcszin, migrén, kedvetlen­ség a természetes „Ferenc József“ keserűvíz használata által igen sok esetben hamarosan elmúlik. Az orvosi vitág azért nyilatkozik a legnagyobb elismeréssel a magyar Ferenc Jó­zsef vízről, mert hatása izgékony bélrendszeri­ egyéneknél is megbízható és rendkívül enyhe. A jegyzők előírják, kinél vásárolják a gazdák a kö­telező szekértáblákat Târgu-Mure?, április 1-­. A nyárádmenti községekben különös rendeletet adtak ki a hatóságok. A ren­delet arról szól, hogy a gazdák kötelesek új szekértábát csináltatni, amelyen a község neve, a gazda neve és selk­helye pontosan fel van tüntetve. Ezeknek a rendelkezéseknek a legkülönösebb része az volt, hogy a rendeletét kiadó jegyző vagy csendőrőrmester azt is előírta, hogy milyen cégtáblafestőnél kötelesek a gaz­dák a táblát megrendelni. Sillea és Maghareni községekben a legszigorúbban végrehajtották a rendel­kezést és minden gazdát kényszerítettek annak betartására. A kék alapra, fekete betűkkel felírt név és házszám 15 lejbe került akkor, mikor a szekértáblához szükséges pléh és festékanyag áru együttvéve mindössze három lej. Nem hisszük, hogy erről az önkényes rendeletről tud Porubszky Ferenc me­gyefőnök. Valószínűleg mit sem tud a nyárádmenti jegyzők egyéni kezdemé­nyezéséről, éppen úgy, ahogy mi sei® tudjuk, hogy milyen törvényes jogalap nevében hozták a nyárádi szekértábla­­rendeletet.

Next