Brassói Lapok, 1936. október (42. évfolyam, 227-253. szám)

1936-10-01 / 227. szám

1936. október 1 Genf, szeptember 30. A népszövetségi közgyűlés hétfő esti ülésén — am­int röviden már tegnap is megírtuk — elsőnek Tánczos Gábor tábornok, magyar főmegbizott szólalt fel s nagy beszédben is­mertette Magyarország álláspontját. A nép­szövetségi alapokmány módosításával kapcso­latban szükségesnek mondta a 11. szakasz al­kalmazásának pontosabb meghatározását, majd hangoztatta, hogy a magyar kormány nézete szerint a 19-ik szakasz legyen a nem­zetek közötti építő béke legszilárdabb oszlo­pa. A magyar kormány sajnálattal álla­pít­ja meg, hogy ennek a szakasznak az alkalmazá­sa eddig késett, reméli azonban, hogy a Nép­­szövetség megfelelő szervei behatóan tanulmá­nyozni fogják ezt a kérdést. Ami a kölcsö­nös segélynyújtási és körzeti egyezményeket illeti, a magyar kormány ellenük van mert azt tartja, hogy inkább veszélyeztetik, mint biztosítják a békét. A továbbiakban Janc­os tábornok a fegyverkezés terén is egyenjogú­ságot követelt Magyarország számára, majd a kisebbségi kérdéssel foglalkozott, rámutatva arra, hogy az 1935 májusáig benyújtott 450 kisebbségi panaszból a népszövetségi tanács illetékes bizottságai csak hetet intéztek el. A SZOVJET ÉS A REVÍZIÓ latpmnov külügyi népbiztos beszélt ezután, mindenekelőtt megállapítva, hogy a Népszö­vetség elmúlt évi tevékenységét a halogatás jellemzi, ami aggasztó, mert végtére is a Nép­­szövetség nem lehet váróterem. Kiemelte ez­után, hogy egy bizonyos hatalom hegemóniá­ja törekszik Európában s megbont­ja a békét. Ezért szükségesek a körzeti és kölcsönös se­­gélynyújtási egyezmények, az általános biz­tonság elősegítésére. A továbbiakban utalt azokra a törekvésekre, amelyek a 19 szakasz alapján a békeszerződések módosítását céloz­ták s kijelentette, hogy a szovjet küldött­ség véleménye szerint ez a revízió nemcsak lehe­tetlen, hanem nem is kívánatos, csak azzal a feltétellel, ha az összes érdekelt államok •­e’­­legyeznek Enélkül a revízió csak méginkább fokozná az érdekeitek közötti ellentéteket s nyomasztólag hatna a nemzetközi helyzetre. Nincs egy ország sem, amely teljesen meg volna elégedve a fennálló szerződésekkel, de nem volna hasznos, ha mindegyik módosítási követelésekkel állna elő. félő, hogy mégha a Népszövetségnek csak egy kisebbsége is támogatná erköl­csileg a revíziós követelést, ez felbátorí­taná a támadót a szóbanforgó szerződés erőszakos megváltoztatására. Törekedni kell a Népszövetség egyetemes jellegére, de nem engedmények tevésével olyan ál­lamoknak, amelyek a nemzetközi kötele­zettségek betartását a fegyveres erőszak­kal helyettesítik. Ezután Litvinov Német­ország említése nélküli kitért a nürnber­gi beszédekre, kijelentve, hogy a nemzet­tek egyenlőségéről szóló népszövetségi elvvel összeférhetetlen egy olyan állam eszmeköre, amely a fajok és nemzetiségek egyenlőtlenségén alapszik és amely állam világuralomra tör. A szovjet kormány nem­ tesz megkülönböztetést az államok kö­zött beső rendszerük szerint. B­ár azt tartja, hogy a nemzeti szocializmus ellen­sége a dolgozóknak s a civilizációnak, a non­­et kormány sohasem hirdetett keresz­tes hadjáratot a nemzeti szocialista nihi­­mek ellen. A harmadik szónok Munch dán külügy­miniszter volt, aki az alapokmány módo­sítása ellen nyilatkozott, javasolva ezzel szemben bizottság kiküldését a békéleg­es közvetítő eljá­rás megjavításának tanul­mányozására. PANASZ ELLEN A SZOVJETURALOM Több azerbajdzsáni, északkaukázusi, gorgiai, turkesztáni és ukrajnai csoport a Népszövetséghez emlékiratot nyújtott be, amelyben rámutatnak, hogy ez ország­részek lakosságának jelentős része terror­­uralom, alatt él. LEHE Litvinov feltűnést keltő beszéde a népszövetségi közgyűlésen Kikelt a revizionzmus és nemzeti szocializmus ellen Házkutatás a temesvári postán Cophonják a hinföldi pén­zes leveleket Temesvár, szeptember 30 A főpostán és az állomási postán, egy kü­lön erre a célra Bukarestből kirendelt bizottság házkutatást tartott. A házkuta­tásra az adott okot, hogy az utóbbi idők­ben feltűnően sok külföldi levelet bontot­tak fel és lopták el a benne levő pénzt. A vizsgálat eredményeképpen egy levél­­hordót letartóztattak, kinek táskájában 27 ezer lejt találtak. A levélhordó a pénz­ről­ azt állította, hogy tehenet adott el és onnan származik. Mindazonáltal a bizott­ság a 27 ezer lejt egyelőre elkobozta. A fővárosi Jemon­tajnida lapok­­érint­ő1 nemzeti parasztpárt megerősödve­­­erült ki a végrehajtóbizottsági vitákól Bukarest, szeptember 30. A fővárosi demokratikus sajtó igen nagy jelentőségűnek taartja a nemzeti pa­­rasztpárt végreh­ajtóbizo­angának előző számunkban részletesen ismertetett ha­tározata­. Valamennyi lap megelégedé­sét fe­jezi ki a Mihalache és Majiiu kö­zött létrejött egyesség fölöttt, amelyet a párt harci és taktikai egysége biztosíté­kának ehet tekinteni M­inun — írják — demokratikus gondolkozásról tett tanu­­bizonnyisági­t, amidőn alávetette magát a többség akaratának, hozzájárulv­a ezál­tal a pártelnöki tekintély megerősítésé­hez. A Lupta rámutat arra, hogy a végre­­hat­óbi­zottság ülése előtt a jobboldali alakulatok szócsövei padszakadást je­leztek és biztosra vették Man­tin kiválá­sát. Mantin megértette, hogy miről van szó és rém akart vizet hajtani a párt ellenfelei malmára. A lap úgy véleke­dik, hogy Mihalache harcmódja a leg­bélcsebb és legcélravezetőbb a jelen kö­rülmények között. A nemzeti paraaszt­­párt elnöke nem akart és nem akar meg­válni Man­in­tól, viszont a külön akciókat sem­ helyes.! Ez nem jelent kétkulacsos politikát, ellenkezőleg, magas meggondo­lások késztetik arra Mihalack­et, hogy megtartsa a Korona mellett az olyan nagy Sutyu személyiségeket, amilyen Mi­­nin is. — Ezért nem hiszi senki — fejezi be cikkét a Lupta —, hogy egy olyan nép­szerű pártot, amilyen a nemzeti p­iraszt­­párt is, elüthetnek a hatalom­rai utastól, hogy kielégítsék azokat, akik huligán kísérleteknek akarják kitenni az orszá­got. Vagy talán azt hiszik a va­jdisták és gogisták, hogy kormány rá jövetelük ese­tén parancsuralmi alapon megszüntetik a nemzeti parasztpártot? Mert ennek az ellenkezője is megtörténhetik, magában a diktatúrában, ha a pártok összefog­nak. Pop Is­itija a nemzed! parasztpárt végrehiajtóbizotsági határozatáról Pop Ghuita, volt kisebbségi miniszter, az erdélyi szárny egyik vezéregyénisége, a nemzeti parasztpárt végrehajtóbizott­­ságának határozatáról a következőket jelentette ki bukaresti munkatársunk­nak: — A nemzeti paraszt­párt végrehajtó­bizottsági ülésén hozott határozatok eré­lyes cáfolatát jelentik azoknak a fele­lőtlen híradásoknak, amelyek a zárttal ellenséges sajtóban megjelentek. Termé­szetes is, hogy Mihal­ache és Maniu, ez a két kiváló államférfin, akiket a hami­sítatlan hazafiasság vezérel, a tegnapi határozatra jutottak. A bizottság dönté­sére szükség volt, mivel a mai zavaros bel- és külföldi helyzetben az ország­ szalmia­k és savmentes ELEMET M­CR,mindenki haszna­lja REGENERÁLÓ KÉPESSÉGE ÉS TARTÓSSÁGA ÓRIÁSI. VIGYÁZAT UTÁNOZZÁK! GAlyAN, &A. nak életszükséglete az egységes, hatal­mas, demokratikus nemzeti paraszt­pár, amely az ország haladó irányban törté­nő továbbfejlesztésének biztosítéka, amely a parasztságot felszabadítja és életszínvonalát emeli. De a nemzeti pa­­rasztpárt fő kötelessége, hogy a mestersé­gesen felkavart szenvedélyeket lecsilla­pítva, az országban élő többségi és ki­sebbségi polgárok közötti megzavart jó­­viszonyt helyreállítsa. — A külpolitikai helyzettel kapcso­latban természetes, hogy a párt két ve­zetője, Lupu d­r. támogatásával i­s Lu­­pu dr. szerepét az utóbbi időben az el­lenséges sajtó rosszindulatúan félrema­­gyarázta, de Lupu d­r.-nak a­z ország ha­ladó szellemű tömegei nagy hálával tar­toznak — le igyekeznek küzdeni azokat az utóbbi időben jelentkező irányzato­­kat, amelyek egyrészt a nemzeti paraszt­­párt politikai programjával ellentéte­sek, másrészt pedig a nemzetet szeren­csétlenségbe döntenék. Épesen ebben áll a határozat történelmi súlya és neveze­tessége, mert a gyűlés kiindulópontja annak a kíméletlen harcnak, amelyet a párt az ország fasizálódását célzó kísér­leteknek üzen.­­ Rövidlátó és anyagilag érdekelt po­litikusok vak szenvedélyüktől vezettetve minden áron hatalomra akarnak kerül­ni, ezért mesterséges és természetellenes, úgynevezett hazafias irányzatot kezde­ményeztek, amely irányzat úgy bel-, mint külpolitikai téren beláthatatlan ve­­szélyt jelent. A nemzeti parasztpárt fel- 3 oldal S / tr ERRAVALLO KÍNA BORA VASSAL. Erősitószer gyengélkedőknek, vér­szegényeknek és lábbadozóknak. Étvágygerjesztő, idegerősitő, vérjavitó szer. • . rr­­. KITŰNŐ SZU. Több, mint 10.000 orvosi bizonyitvány. J. Serravallo - Trieste (Barcosa) Kapható a gyógyszertárakban és drogériákban. veszi a harcot velük, melynek kimenete­lét illetőleg egyáltalán nincsenek aggo­dalmaink. KIK LESZNEK A SZATMÁRI REVÍZIÓ­EL­LENES NAGYGYŰLÉS SZÓNOKAI? Mihalache Dobresti birtokára utazott, ahová vendégül magával vitte Lupu dr.-t is. A két vezető politikus csütörtökön, vagy pénteken tér vissza a fővárosba, ahonnan szombaton Szajnáb­a utazik. A vasárnapra összehívott szatmári revízióellenes gyűlés szónokai, az Adeverul értesülése szerint, a következők lesz­nek: Mihalache, Maniu, Popovici, Lupu és Madge áru. AZ ADEVERUL VÁLASZOL GOGÁNAK Goga nagyszebeni kijelentései széles vissz­hangot keltettek a fővárosi sajtóban Az Ade­­verul vezércikkben foglalkozik a nemzeti ke­­reszténypárt elnökének beszédével és különös­nek tartja, hogy Goga a feltett kérdésekre fe­nyegetésekkel válaszol: koncentrációs tábort ígér azoknak, akik berlini útjára nézve felvi­lágosítást kérnek tőle. Kiket akar Goga kon­centrációs táborba vetni? — kérdi a lap. Ma­mut, Mih­alachét, Luput, Madgearut és legfő­képpen Titulescut, aki ,,már meg is kapta az első büntetést". Miért? Mert föltették a ker­ítést- de Berlinnel megyünk, tiszteletben tart­ják-e határainkat? Ha pedig Goga csak azért akar hatalomra kerülni, hogy koncentrációs tudarba dugja mindazokat, akik aggodalom­mal ebetve őrködnek az ország határai fölött, úgy nincs szükség rá. Ezt a munkát sokkal tehetségesebben el tudja végezni Llit­er — írja az Adeverul —, úgy, ahogy Mackensen tette 1916-ban, amikor elfoglalta Bukarestet A IASI SZOBORLELEPLEZÉS UTÓ­JÁTÉKA A iasi szoborle­leplezésnek politikai utójáté­ka volt. A helybeli georgista és óliberális párt­szervezetek között viszálykodás támadt, ami­att, hogy az ünnepségen az újliberális párt szónokai háttérbe kerültek a kormány és a hatalmon levő párt kiküldötteivel szemben, a­kik — amint a georgisták állítják — maguk­nak sajátították ki az ünnepséget. Torna, az újliberáli párt főtitkára, aki titkára volt a szoborbizottságnak, már nyilatkozott is ebben a kérdésben, kijelentve, hogy valamennyi párt részt vett az akciókban, az ünnepségen azon­ban mégsem juthatott szóhoz. Az előre meg­állapított program szerint legelőször azoknak kellett volna felszólalniuk, akik a szobor fel­állításához szükséges alapot összehozták és csak másodsorban a meghívottak­nak. A libe­ráli párt helybeli tagozata azonban megfor­dította a sorrendet, párt jelleget adva ezáltal az Ünnepségnek. A két párt politikusai egyelőre csak a he­lyi sajtóban hadakoznak egymással. Nincs kizárva azonban, hogy a különös konfliktus­nak más téren is folytatása lesz. •­­ Ady Endre: Jóslások Magyarországról, Tanulmányok és jegyzetek a magyar sors­kérdésről. Szerkesztette Béla Géza. A 280 ol­dalas könyv ára 92 lej. Kapható a Brassói Lapok könyvosztályában. félrevezetik Önt, ha „GUA" helyett, silány utánzatokat aján­lnak. Utasítsa vissza és ragaszkodjék az eredeti cső-

Next