Brassói Lapok, 1936. november (42. évfolyam, 254-260. szám)
1936-11-01 / 254. szám
november 1 B L Az álamfő-t alá hozó harmadik napja Prága lelkesen ünnepli Károly királyt és Mihály nagyvajdát A kisdrniom hajlandó a római dokkhoz való közeledésre . A királyi vendégek látogatja a milovicei katonai táborban Prága, október 30. Károly király és Mihály nagyvajda Benes elnök és Antonescu külügyminiszter társaságában pénteken délelőtt mindkét kíséretükkel meglátogatták a mislovicei katonai tábort. A főváros utcáin az uralkodót a lakosság lelkesen éljenezte. A katonai táborban a királyi vendégeket Machnik hadügyminiszter, Sirovy tábornok hadseregfőfelügyelő, Krejei tábornok vezérkari főnök és Foechet tábornok, a francia katonai misszió vezetője fogadta. Ezután nagy katonai gyakorlatok következtek, amelyekben minden fegyvernem részt vett. Délután Károly király Mihály nagyvajdával együtt Milovice közelében fácán- és nyúlvadászaton vett részt, egyenlő jogokkal foglalhat helyet a nemzetek asztalánál és ha szerény és természetes kérései megértésre találnak a másik oldalon, úgy a legkevésbé sit lesz akadálya annak, hogy a Duna-menti államok gazdasági tekintetben együttműködjenek és bizonyos idő múlva együttműködjenek politikailag is, megteremtve ezáltal a Duna-medencében az igazi béke valódi biztonságát, amelyet Magyarország őszintén vár és óhajt Miről tanácskoztak? Csütörtök déli és délutáni megbeszéléseiken Antonescu külügyminiszter előbb Krefta külügyminiszterrel, majd Benes elnökkel sorra megvitatta a két országot érdeklő összes nemzetközi kérdéseket. Az Adeverul munkatársának értesülése szerint behatóan foglalkoztak a kisántánt és a római jegyzőkönyvek aláírói közötti gazdasági közeledés kérdésével is. Megegyeztek továbbá abban, hogy a pozsonyi értekezlet határozatának megfelelőleg elismerik mind a három kisántánt állam cselekvési szabadságát arra, hogy más államokhoz közeledést keressenek, ha ez előnyös az egész kisantautra nézve. A csehszlovák parlament csütörtökön délután együttes díszülést tartott, amelyen az elnökök az országgyűlés hódolatát fejezték ki Károly király és Mihály nagy vajda iránt, kiemelve a két népet összekötő testvéri kapcsolatot. A hódoló beszédeket a képviselők és szenátorok állva hallgatták végig. Egyébként a csütörtöki nap programját a prágai nemzeti színházban díszelőadás zárta le, amelyen a királyi vendégeken kívül résztvettek a kormány és a diplomáciai testület tagjai, valamint a polgári, katonai és egyházi főméltóságok. A közönség úgy érkezésükkor, mint távozásuk alkalmával melegen ünnepelte Károly királyt és Mihály nagyvajdát. MAGYAR VÁLASZ A képviselőház külügyi bizottságában tartott beszámolója során Kánya Kálmán magyar külügyminiszter — amint Budapestről jelentik — többek között hangoztatta, hogy Magyarország egyetlen egy állammal szemben sem táplál ellenséges érzelmeket, hanem csak a békét keresi. Ez a kisantantra is vonatkozik. Ha Magyarország — folytatta — BES GONDOLATOK ! DIrODNÁCIÓ ÜNNEPÉN Mindig jól járt, ki VIM - et használt! Minden ragyog a tisztaságtól! Horzsolás piszkot alaposan eltávolítja: az obiogetobox és karcolás nincs többé — mert VIM épen és vízcsapról, a festett és nádfonatú bútoroolyan kíméletesen tisztit, mint ahogy a król, főzőedényekről, késekről és villákról Márton barát, aki 1517 október havának 11-ik napján a witternbergi vártemplom ialajára kiszögezte kiszögezte kilencvenöt vitapontját, milliók érzése szerint cselekedett. A reformációt mégsem ezek a kalapácsütések indították el, csak öntudatossá tették. A kilencvenöt tétel nem kiinduló pont volt, hanem a tudatlanság láncaiból mindinkább kiszabaduló s az örök igazság után kutató emberi lélek vajúdó kaotikumába bevilágító fénysugár. Luther nagysága, korszakalkotó szerepe abban áll, hogy hangot tudott adni a tömegérzésnek, rendszert és formát a lelkek mélyén gonpolygó alaktalan kritikának és utat annak a szellemi hadseregnek, amellyel sem a pápák, sem a császárok hatalma nem tudott megbirkózni Egy új korszak derengő hajnalának volt az ébresztője. Tanaiból vallás lett, noha csak „tisztogatni“ akart. A római egyház rendíthetetlennek hitt falai meginogtak e kalapácsütésekre s a réteken át uj áramlat forró lávája öntötte el Európát. Ám Krisztus egyháza mit sem veszitett ezzel: a kereszténység megujhodott s a Názáreti tanítása uj erővel és fénnyel tört elő a nép kezébe immár kikerült s minden nemzethez saját nyelvén szóló Bibliából. A nagy erjedés pedig benn az anyaegyházban utat nyitott két olyan kiváló szellemnek, mint Assisi Szent Ferenc és Loyola Ignác, akik az egyház tisztasága által annak hatalmát igyekeztek helyreállítani. A reformáció, miként a tavaszi áradat, egyházi térről társadalmi térre csapott át. Megnyitotta a szabad gondolkozás zsilip-s jelt, elvetvén ezzel a későbbi nagy reformok magvát. Az elnyomott, állati sórban tartott nép elégedetlensége harsogó folyammá duzzadt és egymásután szakította el a régi rend gátait, az addig bilincsbe vert Betű pedig a könyvnyomtatás feltalálásával könnyedén repült át társadalmi kasztok és országok határain a felfedezett Igazság és a megváltó Gondolat új üzenetével. „...a nyugati közrendű embernek — írja Wells Világtörténetében — ez a folytonos és egészben véve növekvő harca a megalázkodás és a szakadatlan munka ellen szoros kapcsolatban áll a keresztény hittanítással. Az egyház és a keresztény hittérítők nem akarták az egyenlőség tanát hirdetni, de az egyház mögött názáreti Jézus kimagasló alakja állott és a keresztény prédikátor, akarata ellenére is, elszórta a szabadság és felelősségérzet magvát, amely előbb, vagy utóbb, szárba szökött azon a talajon, amelyre hullott. A Názáretit keresték az Egyház belső és külső reformátorai. A reformáció pedig a tömegek érzelmi adottságai mellett is csak azért válhatott kontinentális és később világ- és történelemalakító mozgalommá, mert olyan vezéralakjai voltak, mint Wycliffe, Blüss, Luther, Kálvin, Zwingli, Dávid Ferenc, Bocskay és Bethlen Gábor. A cseh husziták szabadságharca egyik legmeghatóbb és leghősiesebb példáját nyújtja az emberi lélek álhatatosságának, áldozatkészségének s az igazság diadaláért mártiriumot is vállaló rendithetetlenségének. Huss Jánost tanainak megtámadása és a máglyahalál szörnyű alternatívája elé állították és ő az utóbbit választotta. Az 1525-ik magyar országgyűlésnek arra a kegyetlen törvényére- amely kimondta, hogy minden lutheránust irtsanak ki az országból s bárhol találják is őket, nemcsak egyházi, de világi személyek is szabadon elfoghatják és megégethetik" — a magyar protestáns gályarabok zsoltára volt a válasz. ..Térj magadhoz drága Sión, van még néked Istened... " Luthert becitálták a wormsi birodalmi gyűlés elé és ő, az egyszerű, kiátkozás előtt álló barát V. Károly német római császár és a pápai legátus előtt ezt mondja: „Itt állok, másként nem tehetek...“ Hasonlítsuk össze ezeket az ember-titánokat a mai idők reformátoraival, mert cssk akkor tudjuk igazán felmérni a reformáció mély hitbeli és eszmei tartalmát. Történelmi erjedés korszakát éljük mi is, de hol vannak a legnemesebb ércből öntött vezérek, a nagy költögetők. Az emberségükben prófétává és hitükben szentté nemesült mártírok. Az igazság rettenthetetlen bajnokai, akik vállalták az inkvizíció gyötrelmeit, a máglyahalál kínszenvedését, a gályarabság szöges korbácsát, de visszafelé egy lépést sem tettek. Voltak akkor is másfajtája reformátorok, előkelő urak, sőt uralkodók, akik azonban csak azért vállaltak közösséget Luther tanaival, hogy azt maguknak, a maguk hatalmának növelésére megnyergeljék. Ma is vannak kegyelmes szocialisták és excellences újítók, akik látszólag társul szegődnek a haladó eszmékhez, hogy azokat tévútra csalják. A fasizmus, a nemzeti szocializmus is reformokat hirdet és igér, új igazságosabb világot, de milyen lehet annak a világnak az igazsága, amely az igazság rejtegetésén, tagadásán épül fel... Idézzük ismét Weleset: „A fejedelmek kedve szerint való reformáció formája az volt, hogy a pápa helyébe az uralkodó került a vallás élére és ő igazgatta népének lekiismeretét Az uralkodóknak eszük ágában sem volt, hogy alattvalóiknak véleményszabadságot adjanak, különösen, amióta az anabaptisták és a hussiták példája megriasztotta őket.. A fejedelmek és minisztereik féltő gonddal ügyelitek arra, hogy a mozgalom az ő kezük alól ki ne szabaduljon.“ A fejedelmek szerepét most a diktátorok töltik be. Nem árt néha megkeresni a kapcsolakát a történelem egymástól messze fekvő szakaszai között. Az egykori krónikás tanulságos részleteket jegyez fel Brandenburgi Frigyesnek a hussiták ellen indított kereszteshadjáratáról. „1431 augusztus 14-én hajnali három óra tájban ért a keresztesek táborába az a hír, hogy Nagy Prokop vezetése alatt már kezéig a hussziták serege. Bár hat kilométerre voltak még a tábortól, már a keresztesekig hallatszott hadiszekereik dübörgése és a zsoltár, amit az egész sereg énekelt. A német táborban leírhatatlan zűrzavar keletkezett az ének hangjaira. Lovasok menekültek a szélrózsa minden irányába, még zsákmányukat is elhajigálták a katonák...“ Az emberiség igazi zsoltárát ma még kevesen éneklik. Ma még hatalmas azoknak a tábora, akik vakon hisznek a nyers erő és a fegyver diadalában. Az ének azonban, mely szárnyaira emeli a hajszolt és üldözött Szellemet, nem hajol az ajkakon, a hit nem szárad ki a szívekből és a lélek nem fog behódolni az ökölnek. Ez a zsoltár még megvívja a maga vértelen, győzelmes harcát. Mert az idő óramutatóját csak percekkel lehet visszavinni. A világ előre megy abban az irányban, amelyet minden idők igazi nagy reformátorai jelöltek ki. De kell, hogy a valódi VIM legyen! I Bwd&U doSozta 3. oka? Aranysak! Az ember kedvetlen, ingerlékeny és az élet öröm télen! Borzasztó állapot! Az elviselhetetlen fájdalmakat meg kell már egyszer szüntetnünk. Használja egyszer már tényleg az orvosok által oly gyakran rendelt „Goedecke“-féle Anusül szanprfeupskat. Ezt a szert az egész világon ismerik és örülni fog, hogy mily gyorsan és biztosan megszünteti panaszait és fájdalmait. Az Anusol aranyérkapok kaphatók gyógy* Szertár aknain