Brassói Lapok, 1937. január (43. évfolyam, 1-4. szám)

1937-01-27 / 1. szám

1937 január 27 BPI 9»« Bum üzenete Lyonból Franciaország ülsz tárgyalni Németországgal is, de csak a blue oszthatatlansága alapján Németország pénzügyi megsegítéséről csak békebiztosítékok ellenében lehet szó ! Élénk visszhangja van a Blum-beszédnek ! Lyon, január 25. A népfonti pártok lyoni gyűlésén Leon Blum francia miniszterelnök nagy beszédet mondott, amelyben nyomatéko­san hat­k­oztatta a francia kormány bé­kés számlikait. Kijelentette, hogy Fran­ciaország mindig késznek vut­atkozott Németországgal szembe­n is a problémák megvitatására és teljes nyíltsággal való megtárgyalására. — Célunk marad — folytatta Bilim — megismételni a júliusi londoni egyez­ményben foglaltakat, nevezetesen, hogy az európai problémák csak együttesen rer­delh­etők. Készek vagyunk az őszinte együttműködésre, de általános rendezés­re törekszünk és ennek keretében igyek­szünk megoldani a francia problé­mát is. Ilyen elintézés lehetséges, ha valameny­­nyi nemzet egyforma jóakarattal teljesí­ti feladatát. Magam is azt hisze­m, hogy a lehetőség ez időszerint elsősorban­­N­é­­metországon múlik. Különben nem kétel­kedünk Hitler békeakaratában Ila pe­ri­g eljön az ideje a megegyezésnek, úgy ez csak az egyenjogúság alapján képzel­hető el A gazdasági megegyezések pedig n­­ választhatók el a politikai kérdés­sektők Egyetlen nemzet sem nyújthat segítséget mások pénzügyi lavunaállításá­­hoz, ha a legkisebb mértékben ’s + »rta­­nia kell attól, hogy a megsegített állam egy napon ellene, vagy­ barátai ellen használja fel fegyveres erejét. — A francia—német probléma — úgy­­ mond — összefüggésben áll az európai probléma egészével. Tel­jesen egyetértek U.’abba Eden ama kijelentése­. .•1. hogy nem lehet a világot szavakkal, szerződé­sekkel, vagy­ beszédekkel meggyógyítani, hanem kétségbevonhatatlanul együttmű­ködésre irányuló akarata van szükség. — A francia kormány — voltak Blim t­égszavai — rendíthetetlenül ragaszko­dik az oszthatatlan béke megoldásához és mz a meggyőződése, hogy eme törek­vésében mögötte áll az egész ország. A NÉMET VISSZHANG Erre a beszédre, amely szilárdan fenn­tartja az eddigi francia külpolitikában követett elveket és szöges ellentétben áll a berlini „békét Nyugaton, szabad kezet Keleten, elsősorban a Szovjetunió­­fölé" felfogással, hamar megérkezett is német válasz. Természetesen el­utasít e tartalommal A Der Deutsch.* Dienst né­met sajtóiroda a következőket írja­: — Blum elveti a kétoldali­ szerződések rendszerét ugyanakkor, mikor barátai­hoz, szövetségeseihez való r­agaszkodását hangoztatja, azokhoz a szövetségesekhez, akik visszaéltek a francia külpolitika kol­lektív biztonsági rendszerével. Akik Franciaországtól fegyverkezési kölcsönö­ket vettek fel, megmutatták Németor­szággal szembeni magatartásukkal, hogy nem­ tartják szükségesnek velünk szer­ződést kötni. Németország eddig még semmit sem ért el általános tárgyalások, még kevésbé álalános kongresszusok ré­vén. Viszont a birodalom által az utóbbi években kötött kétoldalú szerződések miatt senki se érezhette magát megkáro­sítva, vagy fenyegetve. A német hírforrás ezután „a­­ régi módszerekhez való ragaszkodást“ veti szemére a francia miniszterelnöknek és ismét bírálja a francia—orosz, kölcsönös cegi­tépi szerződést. A cikk azzal zárul, hogy német részről fennél­ az együttműködési szándék s hma majd Franciaország is kijelenti, hogy ő is hajlandó hátsó gon nélkül a tárgyalásokra, úgy ez jó lehet a jövőre nézve. A múlthoz való visszatérés azon­ban egy helyben való forr­­ód­ást jelent. MIT ÉR AZ ANGOL ÉS OLASZ SAJTÓ A francia sajtó hosszú cikkekben méltatja Blumn beszédét. A Figaro szerint a beszéd ér­dekes kilátásokat nyitott meg és kifejezésre juttatta a francia nemzet valódi érzelmeit. A Populaire szerint Bilim beszédében ismét az a gondolkodás nyilatkozott meg, amely hisz a békében és a szolidaritásban. Londoni híradás szerint az angol sajtó is nagy kommentárokat szentel a lyoni beszéd­nek­ A Daily Telegraph szerint Eden után, aki egészen világosan kifejezést adott Anglia álláspontjának, most Blum a francia állás­foglalást adta tudtára a világnak ugyanolyan határozottsággal és nyíltsággal. Sem­ Anglia, sem Franciaország nem akar csak kétoldalú m­egállapodásokat, hanem egész Európára kiter­jedő megoldást. Most már minden Németor­szág jóindulatától függ. A News Chronicle szerint a Blum-beszéd kiegészíti Eden nemré­giben kifejtett álláspontját. Különben a fran­cia miniszterelnök csodálatos szónoklatban kínálta fel az olajágat. Az Eden- és Bium­­beszéd a nyugati demokráciák ajánlatát fog­lalja magában, Németországhoz címezve: gazdasági együttműködés bizonyos politikai biztosítékok mellett. Kérdés, hogy Hitlernek tetszeni fog-e ez az állapot? Az olasz fővárosban szemmel láthatólag nem foglalnak állást a lyoni beszéddel szemben, azzal az indokolással, hogy Blum kijelentései inkább a francia parlamentnek, mint a kül­földnek szóltak. Az olasz—francia viszonyban Mussolini milánói beszéde óta nem állt be vál­tozás. Olaszország elvárja, hogy Páris öt mint császárságot és nem mint királyságot ismerje el. Végeredményben a lyoni beszédet a jövő szempontjából kedvezőtlenül ítélik meg a ró­mai illetékes körök. Belgrádban aláírták a jugo­szláv—bolgár barátsági szerződést A Vreme­s szerint rövidesen Hasonló s­zerződé­­seke­­ irnah­­aid­­stHenben és Bukarestben is Belgrád, január 25. Vasárnap délelőtt Belgrádban ünnepélyes keretek között megtörtént a bolgár—jugoszláv barátsági szerződés aláírása, amelyet a kis­­antant politikai köreiben értékes sikerként könyvelnek el. Krosszoivanoff bolgár minisz­terelnök vasárnap reggel megérkezett a ju­goszláv fővárosba, ahol Sztojadinovics-csal az élén a jugoszláv kormány tagjai várták és fogadták. A fogadási ünnepség után a polgár miniszterelnököt mindjárt a miniszterelnök­­ségre vitték, ahol megtörtént a két szakaszból álló barátsági szerződés aláírása. Az első sza­kasz szerint a két állam között megsérthetet­­len békeállapot és őszinte barátság áll fönn, a második szakasz, viszont kimondja, hogy az egyezményt mindkét állam rövidesen ratifi­kálni fogja és a ratifikálás után életbe lép­teti. Az aláírást díszebéd követte, amelyen részt­vett az egész jugoszláv kormány, a kisantant és a Balkánszövetség követei, az egész diplo­máciai testület és igen sok kiválóság a kato­nai és polgári körökből. Az első felköszöntőt Sztojadinovics jugoszláv miniszterelnök mon­dotta. Hangsúlyozta, hogy a létrejött egyez­­mény az összes kisantant és Balkán-szövetségi államok forró vágyát fejezi ki. Kiosszeivanoli­­ bolgár miniszterelnök megköszönte az ü­nnep­­­­­ést s annak a reményének adott kifejezést,­­ hogy a jövőben mindenféle zavaró körülmény kiküszöbölődik a két testvér­állam között. Az egyezmény, az ő véleménye szerint is, nagyon értékes politikai esemény, hozzá fog járulni a balkáni béke megerősítéséhez s az összes balkáni államok és népek együ­ttműködésé­­hez. A belgrádi kormány félhivatalosa, a Vreme, annak a reményének ad kifejezést, hogy „a belgrádi aláírást rövidesen más aláírások kö­vetik Athénben és Bucurestiben". II) prefektait neveztek ki Brasovmegye esére ,,A megyében maradól* és ott leszel* mindenül?, ahol a Loz érde­kében hasznosat lehet­­se­rbedni" - mondja a tározó megyefőnök Erd­d­iescu, az új prefektus már a hét folyamán elfoglalja Hivatalát Bra?ov, január 25. Nan IanCu Brasovmegye közszeretet­ben álló prefektusa benyújtotta lemon­dását. Iuca belügyminiszter a lemondási kérésben kifejtett okok határa alatt el­fogadta a lemondást és már ki is nevez­te az új megyefőnököt Brutanescu Gheorghe földivarai körorvos személyé­ben-Nan távozását a megye egész lakossá­ga, nemzetiségre való tekintet nélkül a veszteség érzésével fogadta. A lemondott megyefőnök közel két évet töltött a me­gye élén és ez alatt az idő alatt igazsá­gosságával, szere­tet­remél­tóságával és hi­vatalbeli eredményes tevékenységével megbecsülést vívott ki magának még po­litikai ellenfelei részéről is. Távozásra a­z. a körülmény késztette, hogy nemré­giben meghívták a zarnesti papírgyár élére s ez a fedhetetlen esetű s a közéleti tisztaságot nem üres frázisnak tekintő politikus a gyárvezetői állást nem tar­totta összeegyeztethetőnek a megyefő­nöki tisztséggel. Ezt a ma különösen becsülésre méltó álláspontot tükrözi vissza a lemondási kérés is Munkatársunknak alkalma volt a vírsz­­szavonuló megyefőnökkel beszélni Le­mondásával kapcsolatban a következő­ket mondotta: — Saját elhatározásomból valók meg a megyefőnöki méltóságtól, mert össze­egyeztethetetlennek tartottam egy nem­zeti szempontból fontos iparvállalat meg­hívásái a prefektusi tevékenységgel. És itt mindjárt hozzáteszem: bár hát el­határozásomból történt ez a lépés, lelki­leg na­gy fájdalmat okoz. Különösen munkatársaimtól válók meg nehezen, akik odaadásukkal, kötelességtudásuk­kal nagy örömet okoztak nek­em és az ő ragaszkodásuk adott erőt, hogy munká­mat elvégezhessem. El­mond­hatom, nem volt olyan nap, hogy működésükkel örö­met ne szereztek volna. — Mindig először ember voltam és 3 oldal csak azután politikus. A fü­ggetlensé­­gemhez szükséges anyagi alapot már az­előtt megszereztem, mielőtt prefektus lettem volna s nem azért politizáltam, hogy általa anyagi előnyökhöz jussak. Távoz­ásom alkalmával különös örömet érzek afölött, hogy működésem alatt az ellenzéki pártokkal, de’­mint a kisebb­ségekké’, olyan viszonyt sikerült terem­tenem, amelyre alig volt példa. — Távozom a megye éléről — végezte nyilatkozatát —, de nem távozom a me­gyéből. Tagja maradok a megyei bizott­ságnak és ott leszek mindenütt, ahol a vármegye érdekében hasznosat lehet cselekedni. Most, amidőn a távozó barát iránt ér­zett s a megyebeli közhangulatot kifeje­ző szomorú megilletődés érzésével bír­csúztatjuk Nan láncát, azt a reményün­ket fejeztük ki, hogy utóda is követni fogja az 5 példáját s tovább ápolja azt a hagyományos megértő szellemet, ame­lyet a volt megyefőnök közhi­vatali programja legfőbb tényezőjévé tett meg. Minden jel arra mutat, hogy várakozásainkban nem fogunk csalódni. Az új megyefőnök maga is negyedeli ember, ismeri a helyi ügyeket és viszo­nyokat s ír­’ ‘ ’zn előföltétele megvan annak, hogy tevékenysége a békés együttműködés jegyében menjen végbe. Az új prefektus kedden teszi le az es­küt luca belügyminiszter kezölte s már a hét fi­t­várnán elfoglalta hivatalát Újabb arab mozgolódás Palesztinában Jeruzsálem, január 25. Haifából érkezett hír szerint az ottani ki­kötőben zsidó és arab munkások összevere­kedtek. A nemzetiségi viszály két táborra sza­­kította a munkásokat, úgyhogy számos készü­lőben lévő munkát félbe kellett hagyni Az utóbbi időben különben ismét megkísé­reltek néhány merényletet. Különösen a hali­fai polgármester, Sukri bej elleni merénylet keltett feltűnést. Miután a bej mindig meg­értő magatartást tanúsított a zsidók iránt, a merényletet a nacionalista arabok figyelmez­tetésének tartják. Más hírek szerint a transzjordániai emír, nyilván a palesztinai arab körökkel egyetért­ve, tervezetet dolgozott ki, amely szerint Pa­lesztinából egyes „arab körzeteket“ szakíta­nának le és a transzjordániai emírséghez csa­tolnák.­­ A cionisták természetesen hallani sem akar­-­ nak ilyen tervekről, sőt igyekeznek fokozni a palesztinai zsidó kivándorlást Darabokra szántott a Rapid egy katonát Cluj, január 23. Hétfőn reggel a Bucuresti felé haladó Ra­pid-vonat a cluji állomástól nem messze el­ütött és darabokra szaggatott egy 11-es hu­szárezredben katonát. A vonat kerekei a fel­­ismerhetetlenségig szétszabdalták a szerencsét­len embert, akinek kilétét éppen ezért még nem sikerült megállapítani, mert csak csak egyenruhája nyújt némi nyomot. A vizsgálat folyik annak a megállapítására is, hogy vajo­ jon véletlen szerencsétlenség, vagy pedig ön­­gyilkosság történt-e? K4PSCH - 1 RADIO -ELECTRIC4, PRIHDUL ROSEBOR­GO.

Next