Brassói Lapok, 1937. április (43. évfolyam, 54-78. szám)
1937-04-04 / 57. szám
1937. április 4 Itt az új francia fasiszta vezér, Jacques Dorioi A forradalmár színváltozása, a szovjet csillag és a szélsőjobb között 1936 június 28. A párisi munkásság örömmámorban tűzik. Az utcákon csoportos tüntetések. A „Populaire“, „l'Oeuvre “, a „l'humiatité“, a „Republique“ különkiadásait harsogják a rikkancsok. A Matignon-palotában összesúgnak a lakájok: — Várjon milyen lesz monsieur Blum? Az Elysée-palotában államtanács. A nagylapok villanyújságjain pedig méteres betűk: — Legújabb választási hírek. . . a Népfront fölényes győzelme. . . A Tűzkereszt székházában ideges fejek. La Rocque ezredes az eredményeket számolja. Gyatra. Nagyon gyatra. Alig jutott be valaki. Talán Ybarnegaray. . . de még ez sem biztos. A Champs Elysée-n felvonulások. A radikális szervezetek. . . a szocialista ifjúság. . . a Jeuneese Communiste. . . A nagy bulváron néhány király rikkancs tüntet. Közben kevesen veszik észre, hogy a földalatti antim embereket a Porte Saint-Denis felé. Tépett ruhájú férfiak ülnek a metróben, asszonyok gyermekkel karjukon, néhány elegáns ifjú Elsőosztályon. Azután öreg urak, akik már kikoptak. Mindenki remél. Az ifjak jó kis hecceket, az öregek posztot. Azután képviselői mandátumot. Meg tömeget. Rózsát a gomblyukba és becsületrendet a hajtókára. Sietnek St.Denis felé. A metró a st.denisi kapunál megáll. Végállomás. Innen gyalog mennek. Az öreg urak taxin. Vagy villamoson. Hosszú utak, az utak mellett kalyibák, négerek, meg sok roaszatos gyerek. Ez már a banlieu. A külváros. A járókelők összenéznek: mi történik St.-Denisben? Jönnek a kis külvárosok: Pantin, Anbervilliers. . . azután St.-Denis! A városháza nagytermében zsúfoltság. Az emelvényen zöldasztal, nehány pohár viz. A plakátokon öles betűk: „Munkások, polgárok, földművesek. A ti érdeketekben megalakítottuk a Francia Néppártot . . gyertek az alakulógyűlésre. . Csend. Az emelvényen alacsony, cigányképü ember áll fel: Jacques Doriot , pártelnök, St.-Denis polgármestere, az újasiszta vezér, aki. . . Északafrikától Délázsiáig... Jacques Doriot francia kommunista képviselő rejtélyes módon eltűnt. Senki sem tudja, hol tartózkodik . . (Le Malin] Pergessünk vissza néhány évet. Briand még él, Északafrikában pedig tombol a rnffkabil háború. A francia hadügyminisztériumban lázas beácskozások. A kamarában viharos ülés. Veszélyben a gyarmatpolitika. . . Indokina is mozgolódik. . . Ideges napok. Alig veszik észre, hogy a kamara egyik széke üres. Már napok óta Jerques Doriot kommunista képviselő eltűnt. Senki sem tudja, hova utazott. A nyugtalan kis st.-denisi műszerész Marseille-ban hajóra száll. Abd el Krímhez megy. A riffkabilokat akarja elszakítani a francia gyarmatbirodalomtól Riffkabil szovjetet akar. Azután elutazik, Indokinába megy. Az ázsiai francia gyarmaton felkeresi a baloldali mamita vereseket. Lázit. Bujtogat. Kijelenti lini. ..elérkezett sőt idő. . “ Szovjetet kell csinálni Indokinából. Egy nap eltűnik. Nankingba megy. Kínában polgárháború tombol. Jobboldali felkelés és baloldali forradalom követi egymást. Csangkajsek még nem döntött. Ingadozik. A nankingi kormány ideges. Akkor jelenik meg a színen Doriot Egyenesen Csangkájeek-et keresi fel. Újra a régi lemez: „Kínát bolsevizálni kell.“ Csangkájsek ingadozik- Kína későbbi japánbarát, fasiszta vezére titkárának szerződteti Doriot-t, ő lesz az ..európai ügyek előadója“ . . . Nankingban azonban sok az újságíró- Franciák, angolok, amerikaiak. És egy nap kipattan: „Doriot Csangkajsek szolgálatában áll. . Doriot hazautazik. A kamarában viharos ülés: — Doriot hazaáruló. — mondja Poincaré. . . Nagy többséggel felfüggesztik a mentelmi jogát. Letartóztatják. Kiderül az afrikai és az indokínai út is. A bíróság ítél: tíz évi börtön! A moszkvai úr... Jacques Doriot francia kommunista képviselő, akit hazaárulásért tíz évi börtönre ítéltek, kegyelmet kapott. . . (L,e Journal) Moszkva. A Kremlben ketten ülnek egymással szemben. Sztálin és Doriot, aki kiszabadulása után Moszkvába jött. Sztálin és Doriot. A georgiai paraszt és a párisi műszerész. Lázas, nagy viták. Senki sem tudja, miről? Azután Doriot hazautazik, kilép a kommunista pártból és beköltözik egy st.-denisi garniszállodába, ahol hónapokig magánosan él. Egy nap rátalál egy párisi újságíró. — Miért lépett ki a kommunista pártból? — Mert a kommunizmus a Szovjetben imperializmust csinált. Én pedig pacifista vagyok. — Sztálin? . . . — ... Sztálin, kérem, ázsiai diktátor. . . A Szovjetszövetség pedig soviniszta. Ez az igazság. Előveszi a félhivatalos „Pravda“ egyik számát. — Tessék! „A szovjethazafiasság ég hazánkban dicsőséges lobogással. . . A szovjethazafiasság eszménye tüzeli az orsozokat, hogy készülődjenek ellenségeink ellen. . — Ez, kérem, a cári Oroszország hangja! — Mik a tervei? Dorot elhallgat. Csend. St.-Denis felett szürke, ólmos eső. — Nem tudom. . . Talán. . . De nem..Igazán nem tudom. . . Azután elérkezik 193? március 21. A kommunista pártlap különkiadást dob az utcára. A „l‘Humanité“ első oldalán hatalmas cím: „Hitler pénzeli Doriot fasiszta vezér mozgalmait . . Felszólítjuk St.Denis polgármesterét, hogy azonnal válaszoljon, ha tud. . .“ Másnap már az „Emancipation Nationale“ ad ki ingyenpéldányt. Ez Doriot lapja. St.-Denis polgármestere oldalas cikkben válaszol. A cikkben nyugták kliséit közli, amelyeken 130 francia kommunista vezető elismeri, hogy 10 év alatt 250 millió frankot kaptak a Szovjettől. . . A támadásra Doriot nem válaszol. Pedig. . . .EGYETLEN ELLENSÉGÜNK A SZOVJET!“ . . „Szükségtelen hangsúlyoznom, hogy semmiféle kapcsolatot sem tartunk fenn a német diktátorral.“ — (Jacques Doriot: „La France avec nous!“ Flammarion kiadás, Páris, 19’?.) Paris. Velodrome d'Hiver. A Télit Csarnok zsúfolt. Doriot beszél. Leszögezi a pártprogramot: 1. Harc a kommunizmus ellen. A kommunizmus Franciaországban polgárháborút akar. 2. Harc a francia kommunista párt betiltásáért. 3. Harc a francia—szovjet egyezmény felmondása érdekében. Az egyezmény megkötése előtt hatalmas befolyásunk volt Európára. Az egyezmény megkötése után elvesztettük hegemóniánkat. Romániát Németország felé sodortuk. Belgium teljesen függetlenítette magát. Lengyelországot elvesztettük. Jugoszláviát Olaszország karjaiba dobtak. 4. Kielégíteni a gyarmati követeléseket. A kielégített népek pacifisták. A kiéheztetett népek pedig olyanok, mint a farkasok. [ 5. Lefegyverkezés. 6. Elismerni Franco kormányát. ?. Kibékülni Németországgal. 8. Elismerni az abessziniai hódítást. Egy gyarmatbirodalommal rendelkező ország, mint Franciaország, nem tiltakozhat az ellen, hogy a többi hatalom is rendelkezhessék gyarmatokkal. 9. Fenntartani a francia—angol barátságot, de nem úgy, hogy ez Anglia részéről érdekházasság legyen, Franciaország részéről pedig szerelmi viszony. 10. Szabadságtisztelő vagyok, de ezzel a jelszóval: a legszélesebb szabadságot a legnagyobb fegyelemmel! 11. A tőke hasznát mérsékelni kell, de nem lerombolni! 12. Ha a demokrácia teljesíteni tudja a francia nemzeti követeléseket és meg tudja védeni a kommunizmus ellen, akkor demokraták vagyunk. De ha a demokrácia életképtelen, akkor teremietjük a parlamentarizmust. Ezt mondotta Doriot a Weidriverben- És másnap ugyanebben a teremben harmincezer kommunista munkás francia szovjetet követelt. Francis Delassy, a híres szabadelvű közíró kesernyés soraival zárjuk a riportot: — Nézem ezt a két nevet: Cachin. . . Doriot. . . Az egyik győzni fog. . . De akármelyik győz, csak egy vesztes marad: a polgári demokrácia. Az utca tanácsadója... St.-Denis polgármesterévé Jacques Doriot-t választották meg. . (Lapjelentésekből) Egy nap Doriot megjelenik az utcán. Beszélgetni kezd a járókelőkkel. Ismerkedik. Tanácsokat ad. Mindenki ügyében szaladgál. Népszerű lesz. Már mindenki ismeri. Néhány hónap múlva pedig megválaszták St.-Denis polgármesterévé. A kommunista párt riadót fúj: — Leszámolni az árulóval! St.-Denist terem. Dorot előadásra készül: „Miért szakítottam a Szovjettel?“ A teremben ember ember mellett. Hőség Az emeleten kommunista ifjúmunkások. Az egyik csoportban alacsony, ősz férfi. A ,,‘Humanité * főszerkesztője Marcel Cachin, a kommunista pár elnöke, Doriot beszélni kezd. Ebben a pillanatban egetverő orditozás tör ki: — Le az árulóval! Doriot elhallgat. Tíz percig vár, öszszefonja karjait. Azután átsüvít a hangja a termen: — Felszólítom Cachin urat, jöjjön ide mellém a szónoki emelvényre és számoljon be elvtársainak arról, hogy honnan származnak a jövedelmei? Kavarodás. Lárma. Azután csend. Cachin eltűnt.. Doriot beszélni kezd. NÉMET TŐKE DORIOT MÖGÖTT.. Doriot fasiszta vezér mozgalmát Hitler pénzeli. (L‘Humnaité) A harc folytatódik. Négy hét múlva újabb gyűlés St.-Denisben. Már megalakult a párt. P. P. F. Parti populaire francais, Francia Néppárt. 13 oldal 1937-es FORD V8 Elegáns vonalak, villamossággal hegesztett karosszéria, teljesen acélból (a tető is). Biztosabb és könnyebben kezelhető fékek. K Jiétféle erőségű motor MODEL 78- 85 lóerős a lagnagypólaljesítmények számára MODEL 74 — 60 lóerős a laggazdaságos 166 utam számára Ford V8 1937 teljesen új. Elegáns karosszéria, teljesen acélból készítve, erőteljes fékek és kényelem biztosítják a Ford V8-nak az első helyet. son esebb Kényelmesebb Gazdaságosabb Olcsóbb De ami szenzációs az az a tény, hogy ugyanazon nagyságú karosszéria számára két motor között választhat: az egyik 85 lóerős a legnagyobb teljesítmények számára, a másik 60 lóerős a leggazdaságosabb Szem számára. Az új Ford ára jutányos és egyike azon okoknak, amely miatt ezt az univerzális gépet az egész világ előnyben részesíti. Ford olyan gép, amely még hosszabb hasnálat után sem veszti el értékét, mindig könnyen adható el, jó áron.