Brassói Lapok, 1937. április (43. évfolyam, 54-78. szám)

1937-04-04 / 57. szám

1937. április 4 Itt az új francia fasiszta vezér, Jacques Dorioi A forradalmár színváltozása, a szovjet csillag és a szélső­jobb között 1936 június 28. A párisi munkásság örömmámorban tűzik. Az utcákon csoportos tüntetések. A „Popu­laire“, „l'Oeuvre “, a „l'h­umiati­­té“, a „Republique“ különkiadásait har­sogják a rikkancsok. A Matignon-palotá­­ban összesúgnak a lakájok: — Várjon milyen lesz monsieur Blum? Az Elysée-palotában államtanács. A nagylapok villanyújságjain pedig méte­res betűk: — Legújabb választási hírek. . . a Népfront fölényes győzelme. . . A Tűzkereszt székházában ideges fe­jek. La Rocque ezredes az eredménye­ket számolja. Gyatra. Nagyon gyatra. Alig jutott be valaki. Talán Ybarnega­­ray. . . de még ez sem biztos. A Champs Elysée-n felvonulások. A radikális szervezetek. . . a szocialista if­júság. . . a Jeuneese Communiste. . . A nagy bulváron néhány király rikkancs tüntet. Közben kevesen veszik észre, hogy a földalatti anti­m embereket a Porte Saint-Denis felé. Tépett ruhájú férfiak ülnek a metróben, asszonyok gyermek­kel karjukon, néhány elegáns ifjú­ Első­osztályon. Azután öreg urak, akik már kikoptak. Mindenki remél. Az ifjak jó kis hecceket, az öregek posztot. A­zután képviselői mandátumot. Meg tömeget. Rózsát a gomblyukba és becsületrendet a hajtókára. Sietnek St.­Denis felé. A metró a st.­­denisi kapunál megáll. Végállomás. In­nen gyalog mennek. Az öreg urak taxin. Vagy villamoson. Hosszú utak, az utak mellett kalyibák, négerek, meg sok roa­­szatos gyerek. Ez már a banlieu. A kül­város. A járókelők összenéznek: mi történik St.-Denisben? Jönnek a kis külvárosok: Pantin, An­­bervilliers. . . azután St.-Denis! A városháza nagytermében zsúfoltság. Az emelvényen zöldasztal, nehány pohár viz. A plakátokon öles betűk: „Munkások, polgárok, földművesek. A ti érdeketekben megalakítottuk a Fran­cia Néppártot­ . . gyertek az alakuló­­gyűlésre. . Csend. Az emelvényen alacsony, ci­­gányképü ember áll fel: Jacques Doriot , pártelnök, St.-Denis polgármestere, az új­asiszta vezér, aki. . . Északafrikától­­ Délázsiáig... Jacques Doriot francia kommu­nista képviselő rejtélyes módon el­tűnt. Senki sem tudja, hol tartóz­kodik­ . . (Le Malin] Pergessünk vissza néhány évet. Bri­­and még él, Északafrikában pedig tom­bol a rnffkabil háború. A francia had­ügyminisztériumban lázas b­eácskozá­­sok. A kamarában viharos ülés. Veszély­ben a gyarmatpolitika. . . Indokina is mozgolódik. . . Ideges napok. Alig veszik észre, hog­y a kamara egyik széke üres. Már napok óta­ Jerques Doriot kommunista képvi­selő eltűnt. Senki sem tudja, hova uta­zott. A nyugtalan kis st.-denisi műszerész Marseille-ban hajóra száll. Abd el Krímhez megy. A riffkabilokat akarja elszakítani a francia gyarmatbirodalom­tól Riffkabil szovjetet akar. Azután el­utazik, Indokinába megy. Az ázsiai fran­cia gyarmaton felkeresi a baloldali m­a­­mita vereseket. Lázit. Bujtogat. Kijelen­ti lini­. ..elérkezett sőt idő. . “ Szovjetet kell csinálni Indokinából. Egy nap eltű­nik. Nankingba megy. Kínában polgár­háború tombol. Jobboldali felkelés és baloldali forradalom követi egymást. Csangkajsek még nem döntött. Ingado­zik. A nankingi kormány ideges. Akkor jelenik meg a színen Doriot Egyenesen Csangkájeek-et keresi fel. Újra a régi lemez: „Kínát bolsevizálni kell.“ Csang­kájsek ingadozik- Kína későbbi japán­barát, fasiszta vezére titkárának szer­ződteti Doriot-t, ő lesz az ..európai ügyek előadója“ . . . Nankingban azonban sok az újságíró- Franciák, angolok, amerikaiak. És egy nap kipattan: „­Doriot Csangkajsek szol­gálatában áll. . Doriot hazautazik. A kamarában vi­haros ülés: — Doriot hazaáruló. — mondja Poin­caré. . . Nagy többséggel felfüggesztik a men­telmi jogát. Letartóztatják. Kiderül az afrikai és az indokínai út is. A bíróság ítél: tíz évi börtön! A moszkvai úr... Jacques Doriot francia kommu­nista képviselő, akit hazaárulásért tíz évi börtönre ítéltek, kegyelmet kapott. . . (L,e Journal) Moszkva. A Kremlben ketten ülnek egymással szemben. Sztálin és Doriot, aki kiszaba­dulása után Moszkvába jött. Sztálin és Doriot. A georgiai paraszt és a párisi műszerész. Lázas, nagy viták. Senki sem tudja, miről? Azután Doriot hazautazik, kilép a kommunista pártból és beköltözik egy st.-denisi garniszállo­dába, ahol hónapokig magánosan él. Egy nap rátalál egy párisi újságíró. — Miért lépett ki a kommunista párt­ból? — Mert a kommunizmus a Szovjetben imperializmust csinált. Én pedig paci­fista vagyok. — Sztálin? . . . — ... Sztálin, kérem, ázsiai diktá­tor. . . A Szovjetszövetség pedig sovi­niszta. Ez az igazság. Előveszi a félhivatalos „Pravda“ egyik számát. — Tessék! „A szovjethazafiasság ég hazánkban dicsőséges lobogással. . . A szovjethaza­fiasság eszménye tüzeli az­ orsozokat, hogy készülődjenek ellenségeink el­len. . — Ez, kérem, a cári Oroszország hangja! — Mik a tervei? Dor­ot elhallgat. Csend. St.-Denis fe­lett szürke, ólmos eső. — Nem tudom. . . Talán. . . De nem..­­Igazán nem tudom. . . Azután elérkezik 193? március 21. A kommunista pártlap különkiadást dob az utcára. A „l‘Humanité“ első ol­dalán hatalmas cím: „Hitler pénzeli Doriot fasiszta vezér mozgalmait . . Felszólítjuk St.­Denis polgármesterét, hogy azonnal válaszol­jon, ha tud. . .“ Másnap már az „Emancipation Natio­nale“ ad ki ingyenpéldányt. Ez Doriot lapja. St.-Denis polgármestere oldalas cikkben válaszol. A cikkben nyugták kliséit közli, amelyeken 130 francia kommunista vezető elismeri, hogy 10 év alatt 250 millió frankot kaptak a Szov­jettől. . . A támadásra Doriot nem válaszol. Pe­dig. . . .EGYETLEN ELLENSÉGÜNK A SZOVJET!“ .­­ . „Szükségtelen hangsúlyoznom, hogy semmiféle kapcsolatot sem tartunk fenn a német diktátor­ral.“ — (Jacques Doriot: „La France avec nous!“ Flammarion kiadás, Páris, 19’?.) Paris. Velodrome d'Hiver. A Télit Csarnok zsúfolt. Doriot beszél. Leszöge­zi a pártprogramot: 1. Harc a kommunizmus ellen. A kom­­munizmus Franciaországban polgárhá­borút akar. 2. Harc a francia kommunista párt be­tiltásáért. 3. Harc a francia—szovjet egyezmény felmondása érdekében. Az egyezmény megkötése előtt hatalmas befolyásunk volt Európára. Az egyezmény megköté­se után elvesztettük hegemóniánkat. Ro­mániát Németország felé sodortuk. Bel­gium teljesen függetlenítette magát. Lengyelországot elvesztettük. Jugoszlá­viát Olaszország karjaiba dobtak.­­ 4. Kielégíteni a gyarmati követelése­­­­ket. A kielégített népek pacifisták.­­ A­­ kiéheztetett népek pedig olyanok, mint a farkasok. [ 5. Lefegyverkezés. 6. Elismerni Franco kormányát. ?. Kibékülni Németországgal. 8. Elismerni az abessziniai hódítást. Egy gyarmatbirodalommal rendelkező ország, mint Franciaország, nem tilta­kozhat az ellen, hogy a többi hatalom is rendelkezhessék gyarmatokkal. 9. Fenntartani a francia—angol barát­ságot, de nem úgy, hogy ez Anglia ré­széről érdekházasság legyen, Franciaor­szág részéről pedig szerelmi viszony. 10. Szabadságtisztelő vagyok, de ezzel a jelszóval: a legszélesebb szabadságot a legnagyobb fegyelemmel! 11. A tőke hasznát mérsékelni kell, de nem lerombolni! 12. Ha a demokrácia teljesíteni tudja a francia nemzeti követeléseket és meg tudja védeni a kommunizmus ellen, ak­kor demokraták vagyunk. De ha a de­mokrácia életképtelen, akkor teremiet­jük a parlamentarizmust. Ezt mondotta Doriot a Wei­­driver­­ben- És másnap ugyanebben a teremben harmincezer kommunista munkás fran­cia szovjetet követelt. Francis Delassy, a híres szabadelvű közíró kesernyés soraival zárjuk a ri­portot: — Nézem ezt a két nevet: Cachin. . . Doriot. . . Az egyik győzni fog. . . De akármelyik győz, csak egy vesztes ma­rad: a polgári demokrácia. Az utca tanácsadója... St.-Denis polgármesterévé Jacques Doriot-t választották meg. . (Lap­jelentésekből) Egy nap Doriot megjelenik az utcán. Beszélgetni kezd a járókelőkkel. Ismer­kedik. Tanácsokat ad. Mindenki ügyében szaladgál. Népszerű lesz. Már mindenki ismeri. Néhány hónap múlva pedig meg­­választák St.-Denis polgármesterévé. A kommunista párt riadót fúj: — Leszámolni az árulóval! St.-Denist terem. Dor­ot előadásra ké­szül: „Miért szakítottam a Szovjettel?“ A teremben ember ember mellett. Hő­ség Az emeleten kommunista ifjúmun­kások. A­z egyik csoportban alacsony, ősz férfi. A ,,­‘Humanité * főszerkesztője­ Marcel Cachin, a kommunista pár el­nöke, Do­riot beszélni kezd. Ebben a pilla­natban egetverő orditozás tör ki: — Le az árulóval! Doriot elhallgat. Tíz percig vár, ösz­­szefonja karjait. Azután átsüvít a hang­ja a termen: — Felszólítom Cachin urat, jöjjön ide mellém a szónoki emelvényre és számol­jon be elvtársainak arról, hogy honnan származnak a jövedelmei? Kavarodás. Lárma. Azután csend. Cachin eltűnt.. Doriot beszélni kezd. NÉMET TŐKE DORIOT MÖGÖTT.. Doriot fasiszta vezér mozgalmát Hitler pénzeli. (L‘Humnaité) A harc folytatódik. Négy hét múlva újabb gyűlés St.-Denisben. Már megala­kult a párt. P. P. F. Parti populaire francais, Francia Néppárt. 13 oldal 1937-es FORD V8 Elegáns vonalak, villamosság­­gal hegesztett karosszéria, teljesen acélból (a tető is). Bizto­sabb és könnyebben kezelhető fékek. K Jiétféle erőségű motor MODEL 78- 85 lóerős a lagnagypól­­aljesítmények­ számára MODEL 74 — 60 lóerős a laggazdaságos 166 utam számára Ford V8 1937 teljesen új. Elegáns karosszéria, teljesen acélból készítve, erőteljes fékek és kényelem biztosítják a Ford V8-nak az első helyet. son esebb Kényelmesebb Gazdaságosabb O­lcsóbb De ami szenzációs az az a tény, hogy ugyanazon nagyságú karosszéria számára két motor között választhat: az egyik 85 lóerős a legnagyobb teljesítmények szá­mára, a másik 60 lóerős a leggazdaságo­sabb Szem számára. Az új Ford ára jutányos és egyike azon okoknak, amely miatt ezt az univerzális gé­pet az egész világ előnyben részesíti. Ford olyan gép, amely még hosszabb has­nálat után sem veszti el értékét, mindig könnyen adható el, jó áron.

Next