Brassói Lapok, 1937. május (43. évfolyam, 79-102. szám)

1937-05-01 / 79. szám

t-r,s-« r reitr í0ia/­egrctai t'ó névtára 910619 ÜU Ülpg"'!’ 4’V*»A* *y *.í 4, Ferenc ieJt tere 4 tiöflzciísi pfldáng XLW. «rfbtyam " 'WgMBfeTLEN POLITIKAI NAPILAM: Szombat 79 szám. 1 " • ■?. 1937. évi május 1 ELŐFIZETÉSI ÁRAK: Belföldre havonként 66.- vej, kézbesítéssel 74.— lej, ugyanez Brasovban 70.-— lej. Külföldre negyedévenként 360.— lej.— Magyarországra negyedévenként 12.— pengő — HIRDETÉSEK dija hirdetési oldalon 5 50 lej, páros (bal) szövegoldalon 6 lej. páratlan (jobb) szöveg­oldalon 7 lej négyzetcentiméterenként — Hirdetési dijak előre fizetendők. — Szerkesztőség és kiadóhivatal 'Bra^ov, Strada Regele Carol 56—58. — Telefon szám 82 Londonban és — itthon IVfitifa Constantinescu, a román Nem­zeti Bank kormányzója tudvalévőié« most Londonban folytat fontos gazdasági tárgyalásokat. A jegybank kormányzóm a szakadatlan tanácskozások során ufót talált arra is, hogy a Reuter-iigynökseg képviselőjének intervjiit adjon, és töb­bek között figyelemreméltó kijelentése­ket tegyen az újságíró «ma kérdésére, hogv Romániának in! az álláspontja a' külföldi tőkével szemben. Cons'antines- cu bankkormányzó a következőket mondta: — A gazdasági válság Idején Romá­niából tekintélyes mennyiségű külföldi tőkét vontak ki. Nézetem szerint ezek­nek a tőkéknek visszmizönlése legna­gyobb hasznára lenne Románia gazdá­jáéi életének. Éppen erre való tekintet­te! a kormány minden lehetőt elkövet • rra hosrv a külföldi tőke vállalkozásait Romániában elősegítse már csak azért is ráért Romániának nincs tcclini­kai eszköze és felszerelése ahhoz, hogy hz ors7ís! természetes erőforrásait kellő­képpen kiaknázhassa. \ Banca Nnfionala kormányzója két­ségkívül le.gilletékesebb arra, hogy a fenti kijelentéseket megtegye. Ha Mitifa Constnntinescu megállapítja, hogy Ro­mánia gazdasági életének szüksége van n külföldi tőkére, akkor az bizonvára Úgy is van. És mert szükséges.^ logikus­nak is látszik, hogy „a kormány min­dent elkövet, hogy a külföldi tőke vál­lalkozásait Romániában elősegítse“. Igv volna ez rendjén, ahogyan a jegybank kormányzóin is elgondolta. Ehelyett azonban a külföld szörnyülköd- -ye olvassa a nemzeti munkavédelemről szóló remdelettörvény állítólagos terve­zetét, amely különböző változatokban forog közkézen és általános felzúdulást keltett nemcsak a politikai közéletben, hanem főleg a gazdasági élet ténvezői körében, ahol elképedve tárgyalják a hihetetlenül hangzó paragrafusokat.^ a melyek kíméletlenül törik darabokká n magántulajdon elvét. A külföld álniél- kodva veszi tudomásuk hogy Romániá­ban az állam anélkül, hogy annak üzleti kockázatát vállalná, teljhatalommal kí­ván rendelkezni minden vállalat sze­mélyzeti összetétele felett. Olyan rcn- deleítörvényre készül, amelyet a pa- rancsuralmi kormányzatok sem meré­szelek megkockáztatni, mert joggal tar­tottak attól, hogy az intézkedés nyomán összeomlik a magántermelés, amelyet még a kollektiv alapon megszervezett gazdasági rendszer sem nélkülözhet. A külföldi tőke — amelynek vissza- Özönlése pedig annyira kivánatos volna 4- riadtan hőköl meg a tervezett rende­Í ettörvény ama paragrafusai előtt, ame- yek az idegen tőkével dolgozó^ válRda- ok személyzetének ÖsszeáUitására v_o­! atkoznak. Erre a meghökkenésre pedig kormánynak fel kell figyelnie s a je­lek szerint már fel is figyelt. Már arról beszélnek, hogy Bratianu Dinu visszaté­réséig függőben mnrad minden, már de- »avuálják Moteanu szenátort, a pnr.-ines- Uralmi megoldások bajnokát. Ezt b'iihin- ben várta is a közvélemény. Elvégre a liberális párt nem rendezhet ilvcn teme­tést a maga szabadelviiségének s az or­szág sincs abban a helyzetben, hogy egyik mellényzsebéből kivághassa a te­metési költségeket. Nem lehet az, hogy egyfelől tevékeny­ségre buzdítsák a tőkét, másfelől letag­lózzák szabad mozgását, amely ped’g el­enged heteiben életfebétele A baitkkor­Í iányzó rácáfolt arra Londonban, amit tthon egyesek előkészítenek. A bászh Kormánweliiök gageriiit Harminc német repülőgép lőtte rommá Guernica városát Küllőidre sváüítiál a Bilbaóba meneküli baszk asszonyokat és gyermekeket Megkezdték Bilbao kiürilését —^ Újból bombázták Madridot a felkelők Madrid, április 29, A bászk tragédia egyre teljesebb Spanyol- országnak ez a része niár csak égő romhal­maz. a temetetlen halottak területe. Bilbaóban a bászk kormány katolikus elnöke tegnap el­keseredetten tiltakozott ama beállítások ellen, amelyek szerint a bászk városokat a vissza­vonuló kormánypárti csapatok tették volna tönkre. „Isteni és a történelmet hívom tanvrtinl. — hangsúlyozta a kormányelnök —, hogy Guer­nica oárosót egy órán át 10 német bombaoeto repülőgép pusztította. A mészárlás minden emberi képzeletet felülmúló volt, 4 repülő­gépek a ledobott robbanó- és gyujtóbombá­kon kwül pusztító gépfegyoertüzet is ontot­tak Guernica oáros védtelen asszonyaira és gyermekeire, akik a félelemtől félőrUllen ro­hantak szerte az utcákon. Kérdezem a müveit világot, — folytatta a bászk kormányelnök —, megengedhetőnek tartja-e egy olyan nép teljes kiirtását, mely évszázadok hosszú során át a szabadság és demokrácia megtestesítője volt? Engedjék meg hinnem, hogy a nemze­tek mégis csak segítségére fognak sietni an­nak a 100 ezer asszonynak és gyermeknek, a kik most földönfutókként keresnek menekü­lést Bilbaóban, A férfiak részére nem kérünk semmit, mert függetlenségünk eszméje a leg­súlyosabb áldozatokra is képessé tesz bennün­ket:' Eddig tart a bászk kormányelnök megrázó nyilatkozata, amelynek nyomán a külföldi sajtóban heves támadások indultak meg Né­metország ellen. A Morning Post követeli, hogy azonnal hívjanak ö«sze nemzetközi bi­zottságot annak megállapítására, kit terhel a felelősség Guernica elpusztításáért? A Daily Herald Eden angol külügyminisztertől ma­gyarázatot követel ebben a kérdésben, A német lapok természetesen hevesen tilta­koznak a Guernica bombázásával kapcsolat­ban hangoztatott vádak ellen. Aljas és hnzug akciónak minősítik a vádat, amelyet a né­met kormány erélyesen meg fog cáfolni. Durangóban még tartják magukat a bászk csapatok Egyébként a spanyol polgárháború vala mennyi szakaszán élénk a harcászati te­vékenység. A madridi védelmi tanács az alábbi hivatalos közleményben vázolja a főváros helyzetét: „Madridat szerdán délután a felkelők tüzérsége egy órán keresztül ismét nagy kaliberű ágyukkal lőtte. Noha a bombázás nem volt olyan erős, mint előbb az ernber- áldozalok száma mégis igen nagy. A bom­bázástól eltekintve Madrid körül az El Prado szakaszon a kormánycsapatok 2 kilométert előnyomultak Lei Rosas felé. La Coruna irányában a felkelők egyik gyalogsági támadását visszavetettük. A Havas hírszolgálati ügynökség bil­baói jelentése szerint Durango város kör­nyékén a felkelők egyik támadását sike­rült visszaverni. A harc során a kormány­csapatok 20 foglyot ejtettek. Durango város elfoglalása egyébként még mindig nem történt meg a szó betüszerinti értel­mében. A felkelők gyors előnyomulása mi att ötezer katonát és 10 harcikocsit u bil­baói had vezetőség nem birt idejében visszavonultatni. A bennszorultak szerdán délben háromszor is megkísérelték áttörni a felkelők harcvonalát, de Mola tábornok hegyi tüzérsége s repiilőosztagai a kísér­leteket vérbefojtották. Jelenleg a Verriz—Durange közötti or­szágúti hid elfoglalása körül vannak a leghevesebb harcok. Ezt a hidat a vissza­vonuló bászkok felrobbantották, de a nemzetieknek sikerült helyreállítani. Számtalan véres kézitusa volt a hareásza- tilag rendkívül fontos hid birtoklásáért, de a kormányerők — megfelelő tüzérség hiányában — végül is visszavonultak. Mialatt Bilbao előtt elkeseredett harcok dúlnak, a korniánycsapatok hadvezetősé­ge intézkedett, hogy a városban felhalmo­zott lőszer- és fegyverkészletet elszállít. • ' . A katonai raktárak kiürítése már nagyrészt befejezést nyert. A Bilbaóba élelmiszert szállító angol keres­kedelmi gőzösök — amint Párisból jelentik — tegnap is akadálytalanul jutottak keresztül a felkelők ostromzárán. Szerda estig a követke­ző angol élelmiszerszállitó hajók érkeztek meg a bilbaói öbölbe: Marvia, Sheffield, Por­telet és Thorpehall. KÜLFÖLDRE SZÁLLÍTJÁK A BÁSZK ASSZONYOKAT ÉS GYERMEKEKET A valenciai kormány párisi követe tegnap kihallgatáson jelent meg Delbos francia kül­ügyminiszternél. A követ francia hajókat kért, hogy a Bilbaóban összeszorult bászk asszonyokat és gyermekeket elszállítsák a ve­szélyeztetett területről. Hasonló kéréssel for­dult az angol külügyi hivatalhoz a valenciai kormány londoni képviselője is. Beavatott körök szerint az angol kormány­nak semmi elvi kifogása nincs a bilbaói me­nekültek elszállítása ellen. EbbeD a kérdésben egy angol parlamenti csoport már el is ké­szítette a megfelelő terveket, ügy hírlik, hogy a bászk menekülteket ideiglenesen francia, angol, svéd és noroég területeken helyezik el. Dublinhan 0‘Duffy tábornok felhívást in­tézett a Franco tábornok oldalán harcoló ír önkéntesekhez s felszólította őket, hogy azon­nal térjenek vissza hazájukba, mert a szabad­állam kormánya legközelebb törvényt hoz, mely eltiltja az Íreknek a spanyol polgárhá­borúban való részvételt Hinditirt u>drn Lezuhant Bucare$ti határában a Balcicba indult utasrepülőgép /l pilóta szörnyethalt, a négy utasnats nem történt nagyobb baja Bucure$ii, április 29 A főváros és Balcic között közlekedő egyik utasszállító repülőgép csütörtökön reggel a baneasai és piperai repülőtér kö­zött lezuhant. A szerencsétlenség részletei a következők: Háromnegyed kilenc óra előtt néhány perccel szállt fel a gép négy utassal. Ami­kor körülbelül 100 méter magasságra ért, az egyik motor hirtelen leállóit, mire a pi­lóta: Gheorghescu Paul repülőhadnagy megpróbálta a gépet visszavezetni a repü­lőtérre. Ez azonban már nem sikerült és a hatalmas gépmadár zuhanni kezdett. Egy lakóházra esett és kettészakad!. Ghe- orghescu repiilőhadnagy szörnyethalt, a rádiótávirász súlyosan megsebesült, egy Stankievici nevű utast az egyik légcsavar sebezte meg, mig a másik három utasnak az ijedtségen kivül baja nőin történt. Azonnal hivatalos bizottság szállt ki a helyszínre, majd megérkezett Irimescn repülésügyi miniszter, aki kikérdezte aa utasokat a szerencsétlenséget megelőző percek történetéről. A kérdezettek egy­hangúan azt válaszolták, hogy nyomban a felszállás után izgatott beszélgetés volt a pilóta és a rádiótávirász között. „Most mit tegyünk...?“ — kérdezte Gheorghesc«, s a következő pillanatban már megtörtem a zuhanás. Stankievici, amint a gép meg­állóit, azonnal kiugrott a fülkéből. Sze­rencséje volt, mert annak ellenére, hogy a légcsavar ütése általában halálos, csak jelentéktelen sérülést szenvedett. T

Next

/
Thumbnails
Contents