Brassói Lapok, 1937. május (43. évfolyam, 79-102. szám)

1937-05-01 / 79. szám

4 oldal __ Kinek van haszna ebből? Elkedvetlenedett a munka AZ Uj MUNKAVÉDELMI TÖRVÉNYTERVEZET HATÁSA ALATT !Hogyan vélekednek a magánalkalmaszottak és a gyáriparosok­ ? KOMOR HANGULATOT SZÜL A BIZONYTALANSÁG Bucuresti, április 29. Délután hat óra felé gépkocsira sze­relt hangszóró pöfögött végig a Sipscani, Gabroveni, OituZ, Decebal, Mesilor és a többi utcán a főváros üzleti negyedében s félpercenk­ént beledörögte a zajos for­galomba. ..... . — Magántisztviselők, jöjjetek el fele nyolckor a Roxyba, fontos gyűlés lesz. Hét órakor, ezúttal kivételes pontos­sággal, mindenütt dübörögi kezdtek a vaszállók­ra a napi munkában kimerült emberek siettek a gyűlésre. Mindenki tud­ta előre, hogy a Roxyban az új munka-­­ védelmi rendelet törvénytervezetről lesz­­ s­zó. NÉVTELEN HŐSÖK A PÓDIUMON A város legforgalmasabb részeiben már kora délelőtt osztogatták a Magán­tisztviselők Országos Szövetsége által kinyomtatott röpcédulákat amelyeken többek között a következőket lehetett olvasni: __ KARTÁRSAK ÉS KARTÁRSNOK, az ipar - és kereskedelemügyi miniszté­rium titokban rendelettörvényt készít elő, amely éhínségbe akarja taszítani az alkalmazottak jelentős részét, amennyi­ben megfosztja őket a munkához való joguktól és következésképpen az élethez való joguktól is. Ugyanakkor a szárma­zási és vallási megkülönbö­ztetés beveze­tésénél ketté akarják osztani a mi osz­tályunkat, ami kihatással lesz valameny­nyi magánalkalmazotsra, származási és­­ állási különbség nélkü­l. Csakis vala­mennyi magántisztviselői szervezet ösz­­szefogásával, közös arcvonal segítségével lehet ennek az önkényességnek a tör­vénybe iktatását megakadályozni A gyűlésen névtelen kisemberek be­széltek. Románok és nemrománok. Elke­seredéssel hangoztatták, hogy a munka­jognak faji, nemzetiségi és felekezeti alapon való korlátozása olyan szörny­­szülött, amely józan ésszel meg sem ért­hető. Az egyik szónok, fekete, sovány férfi, az ellen tiltakozott szenvedélyesen, hogy ezt a kérdést mintha bizonyos terv­szerűséggel vetnék fel visszatérő­ időkö­zökben s ezzel napokig és hetekig való­­s­­ággal pánikhangulatot teremtenek nem- , csak az alkalmazottak, hanem munka­adóik körében is. Mintha valaki, isme­retlen okokból, meg akarná bénítani az üzleti és vállalkozási életet, amely most fellendülőben van. Pedig ebben az or-­­­szágban annyi a tennival, hogy a hiva­talos körök mindenkinek bőségesen tud­nának munkát juttatni, nemhogy mások­tól elvegyék a munkát. — Ebből a tervezetből nem lehet tör­vény! —- csap öklével az asztalra egy csinos szőke elárusítólány a Lipscani­­utca egyik konfekciósüzletéből. — Én hattagú családot tartok el havi 2300 lej­ből. El akarják venni a munkát tőlem? Vegyék el azt, amivel többet dolgozom, mint amennyit ennyi fizetésért, a mai drágaság mellett, dolgozni kellene. Gyű­lés után a tömeg még sokáig izga­tottan tárgyalja a kérdést. A Terem és künn az egész utca olyan, mint a zsi­bongó méhkas. Kipirult, gondterhes ar­cok, szorongó tekintetek némán mond­ják el egymásnak azt, amit a dobogón senki sem mondhatott el. HÁROM ÚR BESZÉLGET AZ UGIR ARANYCIRÁDÁS IRODÁJÁBAN Színváltozás. A gyáriparosok aranyci­rádás bojárlakásban székelő szövetségi irodájában vagyunk. Három ur beszél­get. Az egyik román, a másik szász, a harmadik magyar. A román úr. Nincs mit félni, nem lesz belőle semmi. Persze, hogy egyesek ke­­­­resztül akar­ják vinni, de Dinu nem en­ n­gedi. Azért nevezték ki Berceanut az iparügyhöz államtitkárnak. Majd bolon­dok leszünk tízezerszámra termelni a bolsevistákat és irredentákat. Higgyék el az urak, az egész csak arra megy ki, hogy amikor a liberálisok ellenzékbe mennek, arra hivatkozhassanak, hogy ők bizony végrehajtották volna a munka­védelmi törvényt, de már nem volt rá idejük. Hajtsa végre az új kormány. A német úr: Mi a magyarok alatt 600 évig külön éltünk politikailag és gazda­ságilag, most sem fognak bennünket más politikára szoríthatni". Ezt a kérdést nem lehet erőszakkal megoldani. Meg­mondta nekem valaki, amikor a vállala­tomat létesítettem, hogy utólag milyen föltételeknek fognak alávetni? Nem. Mert akkor egyetlen bánit sem fektet­tem volna be. Hogy képzelik el most, hogy kiküldettek a nyakamra majd va­lakit, egy jó összeköttetésekkel, vagy politikai érdemekkel rendelkező embert, aki talán soha életében nem látott gyá­s­ra, hogy ő fogja megszabni kit bocsás­­­­sak el, kit vegyek fel? Ha ez csak igyan megvalósulna, azt hiszem, két hónap alatt a romániai ipar­­ nem létezik A magyar úr: itt a fővárosban valaho­gyan meg el lehet intézni a dolgot, de mit tegyünk mi ott vidéken? Nekünk már eddig is éppen eleget kellemetlen­kedtek a munkavédelmi törvény ürügye alatt. És nem lehet minden pillanatban a minisztériumhoz szaladni, hogy tegye jóvá a túlbuzgó, vagy rosszindulatú vég­rehajtó közeg túlkapásait. Éppen most kaptam engedélyt új gépek behozatalá­ra. Nem fogom behozni a gépeket. Pedig nagyon kellenének. De mit tudom én, mit hoz a holnap? csak beszélni a tisztviselők. Már­mint azok, akik esetleg kikerülhetnek onnan a készülő rendelet révén: — Higgye el, kérem, máris éreztetik az emberrel, hogy. .. kifelé áll a széké­re undja. Még a kollégák egy része is. És otthon, a háztartásokban folytató­dik a vita. Mindenütt aggodalmas bi­zonytala­nság, szorongó izgalom a holnap miatt. Az emberek nem tudják, mit csi­náljanak. Idegekre megy ez a helyzet Közeli tragédiák sötét árnyképe vetődik előre az arcokon. Mi lesz? Mihez lehet fogni? A tisztviselő minden reggel resz­kető gyomorral kel fel, hogy megnézze az újságokat és erőtlen lábbal lép a munkahelyére, mert hátha már kész szá­mára a felmondó levél. Ilyen hangulat­ban születnek meg azok az öngyilkossá­gi tervek, amelyek egyre gyakrabban kerülnek végrehajtásra. A CÁFOLAT, AMELY EGYRE KÉSIK. . . A liberálispárti Nationalul Nou ciroű lapban hosszú cikk jelent meg arról, hogy az ipar- és kereskedelemügyi mi­nisztérium érthetetlennek találja, kinek lehet érdeke fölöslegesen felizgatni a ke­délyeket hamis törvénytervezetek közlé­sével, amikor egyetlen román államapol­gár jogának a csorbításáról sincs szó. A hivatalos szó, bár névtelen közlemény külön megrójja azokat a volt miniszte­reket és egyéb közéleti férfiakat, akik a lapokban egyöntetűen a tervezett ren­­delettörvény ellen foglaltak állást, holott nem ismerik a végleges javaslatot Ugyanaznap az egyik déli lap közölte lamandi miniszter megnyugtató nyilat­kozatát, hogy csakis az útlevéllel itt tar­tózkodó „idegenek“ azok, akikre az új rendelettörvény vonatkozni fog. Azután jött a második számú terve­zet, amelyet a „Curentul“ közölt. Ezt már nem cáfolta meg senki. Pedig talán még súlyosabb rendelkezéseket tartal­maz, mint az első. Igaza van a Magánalkalmazottak Szö­vetségének, amikor a röpcédulákon arra figyelmezteti a tisztviselő tömegeket, hogy legyenek résen. Bányai Ernő A levegő tele van öngyilkossági hangulattal Ha az ember benéz akármelyik ma­gánvállalat irodáiba, azonnal észre lehet venni, hogy valami sötét, fenyegető han­gulat van a levegőben. A tisztviselők csak immel-ámmal dolgoznak, az igazga­tósági szobákban is állandó a tanakodás. Mindenki csak a munkavédelmi tör­vénytervezetről beszél. Egyik il­yen szempontból, a másik amolyanból szá­­mítgatja a kihatásait. Különösen a má­sodik verzió nyilvánosságra jutása óta mintha minden élet megbénult volna az üzletekben, irodákban és gyárakban. A hivatalnokok szórakozottan végzik a munkájukat, mert az eszük azon jár, hogy egy hónap múlva talán már nem lesznek ezen a helyen. Az üzletekben a kiszolgáló személyzet kényszeredetten mosolyog a vevőre és első alkalommal megkérdezi a véleményét az új törvény­­tervezetről. Az egyik irodában suttogva mennek Békés merenyelés helye« Elkeseredett harcra van kilátás a Tg.-Mure$—marosvásárhelyi ügyvéd kamarai elválasztáson át kisebbségben levő román t­oyvédcsoport . I­­lön listával a­kar fellépni Tg.-Mure#—­Marosvásárhely, ápr. 29 A székely főváros ügyvédköreit még mindig élénken foglalkoztatják azok az események, amelyek néhány héttel ezelőtt az ügyvédkamarában lejátszódtak. Amint ismeretes, az országos Ügyvédszövetség közgyűlésére küldendő delegtálok arány­­szám-kérdésében a népkisebbségi ügyvé­dek leszavazták a többségieket, s ennek következtében dr. Baciu Aurel lemondott dékáni tisztségéről. Amint már jeleztük, a Baciu dr. lemon­dásával megüresedett dékáni szék, vala­mint a román választmányi tagok lemon­dása folytán üresen maradt választmányi­­tagsági helyek betöltése végett május hó 9-ére hívták össze a közgyűlést. A választás előreláthatólag, erős küzde­lem jegyében fog lefolyni, mert a jelek szerint a kamara többségi tagjai nem haj­landók egyességet kötni a nép kisebbségi ügyvédekkel. A kamara román tagjai szer­dán gyűlést tartottak számos résztvevővel s ezen a gyűlésen elhatározták hogy külön listával indulnak a választásba. A román ügyvédek listáján egyetlen kisebbségi ügy­véd sem fog szerepelni. Hogy a székely főváros kamarájához tartozó kisebbségi ügyvédek milyen állás­pontot foglalnak el a v­álasztáson a jelölé­seket illetőleg, még nem lehet tö­tni. Tar­tottak ugyan megbeszéléseket a népki­sebbségi ügyvédek is, de ezeken a megb­e­széléseken még nem körvonalazták végér­vényesen magatartásukat. A kisebbségi ügyvédek — bár ők a többséget képvise­lik a Tg.-Mmreg—marosvásárhelyi ügyvédi kamarában a­­gy biztos győzelemre szá­míthatnak választási küzdelem esetén — értesülésünk szerint mégis szeretnék békés mederbe terelni s egyetértésben lefolytatni a választást A kisebbségi ügyvédek nagy csoportjának ehhez a szándékához az ösz­tönzést az a körülmény adja, hogy a kü­lönböző nemzetiségekhez tartozó ügyvé­dek ebben a városban, illetve ennek a ka­marának a keretében mindig egyetértés­ben s egymás emberi megbecsülésében, egymás jogainak tiszteletben tgrtásával él­tek s ezt a régi jó viszonyt nem szeretnék megzavarni. Ilyenformán a helyzet kulcsa teljes mértékben a többségi ügyvédcsoport ke­zében van. Ha a román ügyvédcsoport a választásig nem mutatkozik engedékeny­nek, akkor ez hasonló magatartást erősza­kol ki a kisebbségi ügyvédek részéről is. 1937. május 1 Veszettségi járvány és lépfene Treiscaune - Háromszék­­megyében Sft-Gheorghe, S.-Szentgyörgy, ápr. 29. A megye területén veszettségi járvány lépett fel s a veszett kutyák Baraolt— Bárót, Tg-Lacuesc—Kézdu­vásárhely és Ozun—Uzon községekben több embert megmartak. A bucuresti Pasteur-intézet­­be szállították őket. Az állategészség­ügyi felügyelőség a megye területén 60 napos ebzárlatot rendelt el. Brates—Barátos községben lépfene­­járvány is fellépett. E­d­dig hat szarvas­­marhát ölt meg a betegség. Intézkedés történt a község körülzárolására. Bevonták a kisebbségi vadá­szok fegyvertartási engedélyeit Somog -Szamos megyében Gherla—Szamosújvár, április 29 A fejedési megyefőnökség értesítet­te a megye kisebbségi vadászait, hogy fegyvertartási engedélyeiket azonnali biz­­tellyal megvonták. Ezzel szemben fegyve­reiket a törvényes formaságok betartásá­val eladhatják. Az érdekelt vadászok körében nagy el­keseredést keltett az intézkedés, amely ellen együttes fellebbezést nyújtottak be

Next