Brassói Lapok, 1937. szeptember (43. évfolyam, 179-204. szám)

1937-09-01 / 179. szám

1937 szeptember 1 B. I. Moszkva és Wanking hivatalosan jelentik : Kína és a Szovjetszövetség között egyezmény jött létre „Nincsenek titkos záradékok - mondják a szerződő kormányok japán nyugtalankodik és a bolsevista arcvonal kiterjesztésétől félti a világot - Ha­talmas orosz haderőt vontak össze Vladivosztok környékére - Anglia nem fogad el mentséget a kínai angol követ elleni támadás ügyében Négy japán repülőgép megtámadott egy amerikai személyszállító halót Tokió, augusztus 30. A Távolkelet legjelentősebb esemé­nye a szovjet—kínai meg nem támadá­si egyezmény bejelentése. Mindkét szerződő fél hangoztatja hogy az egyezménynek nincsenek titkos zára­dékai s nem jelent többet, csak annyit, hogy a Szovjet és Kína kikapcsolja né­zeteltérései intézésénél a háború eszkö­zét s támadás esetén nem nyújt segít­séget a támadó félnek. Japán természe­tesen nem hiszi ezt. Titkos záradékokat sejt az egyezmény mögött, politikai vonatkozásban pedig a kommunizmus előretörését látja, mert az egyezmény hatálytalanítani igyekszik a japán—­­ német kommunistaellenes szövetséget és elvágja az útját annak, hogy ilyen­­ értelmű szövetkezés létrejöhessen Ja­pán és a japánbarát kínai körök kö­­­­zött. Arra is hivatkozik Japán, hogy a Szovjetszövetség már­is küldött hadi-­­ repülőgépeket Kínának s Blücher tá­bornok távolkeleti hadserege készen áll az esetleges beavatkozásra. Annyi tény, hogy Vladivosztok környékére hatalmas orosz haderőt vontak össze, Blücher marsall azonban kijelentette, hogy csak Oroszország megtámadása esetén felel ez a hadsereg villámgyors ellentámadással. Érdekes a szovjet— kínai egyezménnyel kapcsolatban, hogy amíg a francia jobboldali sajtó messzemenő bonyodalmaktól tart, a sanghaji külföldi diplomáciai körök nem tulajdonítanak neki túl nagy je­lentőséget. Tokióban viszont már az egyezmény következményének látják azt, hogy Oroszország keményhangú jegyzékben jelenti be kártérítési igé­nyét a japánoknak. Súlyos jelentőségűnek látszik az a tény, hogy a sang­haji kikötő bejáratá­nál, de még a nyílt tengeren, négy ka­tonai repülőgép megtámadott egy ame­rikai személyszállító hajót s a ledobott bombák 7 matrózt megsebesítettek. Egyelőre még nem állapították meg a támadó gépek nemzetiségét, de több jelentés szerint japánok követték el a meggondolatlan támadást, amely úgy Amerikában, mint Angliában, hatalmas felháborodást keltett. Sanghajban a­­japánok újabb nagy támadásra készülnek, a kínaiak pedig állásaikat erősítik. Északon a kínai csa­patok visszaszorulóban vannak az egy­re inkább felfejlődő japán hadsereggel szemben. Mit tartalmaz a szovjet—kínai egyezmény? A nankingi kormány külügyminisz­tere hivatalosan is bejel­entette a nan­­kingi diplomáciai testületnek, hogy a Szovjetszövetség és Kína között meg nem támadási szerződés jött létre. A külügyminiszter hangoztatta, hogy az egyezménynek semmiféle titkos zára­déka nincsen. A nankingi kormány részletesebb jelentése szerint az egyezményt még augusztus 21-én írták alá. A szerződés 5 évre szól és két-két évre hosszabbí­tódik meg, ha a lejárat­ódott 3 hónap­pal valamelyik fél fel nem mondja. A szerződő felek kötelezik magukat arra, hogy egymás között lemondanak a há­borúról, mint a vitás politikai kérdések elintézési eszközéről, támadás esetén pedig a szerződő felek nem nyújtanak segítséget a támadó félnek. A moszkvai Tass-iroda is jelentést adott ki az egyezményről. A kínai je­lentéssel megegyezően ismerteti az egyezmény tartalmát azzal a bővítés­sel, hogy támadás esetén a szerződő fe­lek sem közvetett, sem közvetlen mó­don nem lesznek a támadó fél segítsé­gére. A megkötött szerződés nem mó­dosítja a szerződő államok korábban kötött politikai, vagy másfajta egyez­ményeit. A JAPÁNOK NYUGTALANOK Sanghaji jelentés szerint ottani japán kö­rök meglehetősen nagy bizalmatlansággal né­zik a szovjet-kínai szerződést. Nem hiszik, hogy a szerződésnek valóban nics titkos zára­­déka. A kínai japán nagykövetség egyik ve­zetője kijelentette, hogy megbízható forrásból szerzett értesülései szerint augusztus 14-én 20 szovjet­ re­pülő­gépet indítottak útnak Kína fe­lé. Ez a tény eléggé mutatja, hogy többről lehet szó, mint egyszerű meg nem támadási szerződésről. Japán körök szerint valószínű­, hogy a szerződés közvetett segítségnyújtásra kötelezi Oroszországot. Sanghaji kínai körök véleménye szerint a megkötött szerződés a jelenlegi körülmények között valóban alkalmas arra, hogy nyugta­lanítsa Japánt és még jobban megzavarja a japán—szovjet viszonyt. Ezzel szemben vi­szont ez a szerződés az első jelentős politikai lépés a Távolkeleten az egyetemleges béke­­akarat megszervezése felé. A szovjet sajtó szerint a szerződés újabb bi­zonyítéka annak, hogy Oroszország a szerző­dő felek közötti viszony tartós rendezésével az egyetemleges béke fenntartására törekszik. Az Izvesztyija szerint a béke valóban osztha­tatlan s így az, ami a Távolkeleten történik, erősen érdekli a Szovjetszövetséget, mert az általános békét fenyegeti. Oroszország ezzel a szerződéssel a Kínával szembeni barátságos érzéseinek adott kifejezést. A japán sajtó rendkívül izgatott hangon tárgyalja a szovjet-kínai egyezmény ügyét. Az „Asahi“ című lap szerint ez az egyezmény nagyon alkalmas arra, hogy két szembenálló izopoma ossza az egész világot. A lap sze­rint igenis nagyon lehetséges, hogy Kína anya­gi támogatást kap majd a Szovjetszövetség­­től s ezzel nagyon megnehezíti annak a japán —kínai arcvonalnak a kialakítását, amely a bolsevizmus terjedésének akadálya lehetne. Az a célja is lehet az egyezménynek, hogy megsemmisítse a Komintern ellen kötött ja­pán—német egyezmény eredményeit, vagy legalább is csökkentse a német—japán együtt­működés hatályát. Végeredményében a lap a nankingi kormány kebelében túlsúlyban levő japánellenes erőknek rójja fel a szovjet—kínai egyezményt. A lap szerint az egyezménynek feltétlenül vannak titkos záradékai is s így Japánra az a feladat hárul, hogy szétszakítsa a Szovjetszövetség és a Kuomintang közötti kapcsolatokat. A ,,Nisi-Nisi“ című japán lap sajnálkozását fejezi ki Csang­ Kaj-sek tábornokkal, Hojin­­csing kínai hadügyminiszterrel és más kínai katonai méltóságokkal szemben, hogy most kénytelenek tárgyalni azokkal a kommunis­tákkal, akikkel 10 éven keresztül olyan költ­séges és olyan nagy emberáldozatot követelő harcot folytattak. Arról nem ír a japán lap, hogy miért támadta meg Japán éppen azt a nankingi kormányt, amely tényleg kemény harcot folytatott a kínai szovjetterjeszkedés ellen. A sanghaji japán főkonzul nyilatkozatot tett a szovjet—kínai egyezmény létrejöttével kapcsolatban. — Ez az egyezmény — mondotta a főkon­zul — tanúbizonyság azok mellett, amelyek Kína és Szovjetszövetség között fennálla­­nak. Az, amit az egyezményről nyilvánosság­ra hoztak, nyilván csak egyik része a szerző­désnek, amely nyilvánvalóan azt is jelenti, hogy a Szovjet hadianyagot és katonai szak­értőket küld Kínának. A francia sajtó bonyodalmaktól fél A francia jobboldali sajtó is különös figyelmet szentel a szovjet-kínai meg nem támadási egyezménynek. A Petit Journal szerint várjon, ha a Szovjet en­gedi magát belesodortatni abba, hogy tá­madónak jelentse ki Japánt, nem fogja ez­­t arra kötelezni, hogy segítségére siessen Kinának? Az viszont előrelátható, hogy egy ilyen beavatkozásnak milyen nagy bonyodalmai és kockázatai lehetnek. A Journal szerint ez a szerződés nyíl a japán bika nyakába. Kina meg lehet elégedve azzal az erkölcsi támogatással, amit a Szovjetszövetségtől kap. Azt azonban aligha lehet tudni, hogy meddig megy az a szerződés, amit most kötöttek. Japán­nak is komoly oka van arra, hogy meg­gondolja azokat a kockázatokat, amelye­ket vállalnia kell, ha tovább megy a meg­kezdett után. A Jour megítélése szerint a Kína részére történő orosz fegyverszállí­tás meg fog élénkülni. Az egyezményt nem lehet nyílt szövetségnek tekinteni, vagy valami olyan megegyezésnek, amely­­ katonai segítségnyújtásra kötelezné a sovjet szövetséget. Valószínűleg csak annyiról van szó, hogy Oroszország pénz és engedmények ellenében fegyvert szállít Kínának. Mégis, nem lehet előre látni, hogy milyen lenne a Szovjetszövetség be­avatkozása abban az esetben, ha esetleg az európai nagyhatalmak a nankingi kor­mány politikájával szemben foglalnának állást. Ez a lap egyébként úgy tudja, hogy a Szovjet 12 Dornier-féle bomba­vető repülőgépet küldött már Kínába. A gépek személyzete hat hónapra kapott szreződést a kínai hadsereg kötelékébe. Sőt, többet is tud a francia lap: értesülé­se szerint abban az esetben, ha a kínai tá­bornokok fegyelmetlenkedni kezdenének a nankingi kormánnyal szemben, a kínai hadsereg főparancsnokságát Blücher tá­borok venné át, a távolkeleti vörös hadse­reg parancsnoka. Blücher tábornok jelen­leg Mongóliában tartózkodik és közvetlen telefonösszeköttetést tart fenn a nankingi kormánnyal. Érdekes, hogy a sanghaji idegen polti­­kai és katonai körökben nem tulajdoníta­­nak túlságosan nagy jeletőséget a szovjet -kinai egyezménynek. Aíz angol jegyzék nem fogadja el a japán mentegetőzést A kínai angol nagykövetet ért japán támadás miatti erélyes hangú angol jegy­zéket Dodds Jokei angol ügyvivő szom­baton délután kézbesítette ki a japán kül­ügyminiszternek. Hirota külügyminiszter személyesen fogadta az ügyvivőt s mint­egy 20 percig beszélgetett el vele a meg­sebesült nagykövet állapotáról. Hirota ki­jelentette, hogy a támadás körülményei­nek kivizsgálását megsürgette, mert azt akarja, hogy minél gyorsabban feleletet adhasson az angol jegyzékre. A kikézbesített angol jegyzék minde­nek előtt pontosan leírja, hogy hol, mi­kor és hogyan történt a nagyköveti gép­kocsi elleni támadás. Hangoztatja a jegy­zék, hogy a megtámadott gépkocsin ott volt az angol zászló , nem fogadhatja el 3 oldal mentségnek azt a beállítást, hogy a táma­dók nem látták, vagy nem vették észre a zászlót. Nem volna semmi jelentősége an­nak sem, ha a gépkocsi zászló nélkül ha­ladt volna, mert a lényeg az, hogy a tá­madás nem katonák, vagyis harci ellenfe­lek ellen irányult, hanem fegyvertelen polgárok ellen olyan területen, ahol harm­r­cok egyáltalán nem voltak és nem voltak kínai csapatok sem. Az angol kormány éppen ezért a bűnösök szigorú megbünte­tését, bocsánatkérést és biztosítékokat kö­vetel arra, hogy hasonló eset többé nem ismétlődhetik meg. A sebesül nagykövet állapota egyébként egyre javul. Az elmúlt éjszakát csendes pihenéssel töltötte. Orvosai kijelentették, hogy többé nem adnak ki orvosi jelenté­seket. Londoni jelentés szerint illetékes helyen kijelentették, hogy a Japánnak küldött jegyzék nem fenyegetőzött megtorlások­kal. Nincs is szándékában Angliának megtorlásokkal élni még abban az eset­ben sem, ha nem kapja meg a kért elég­tételt, mindössze rámutat majd arra, hogy melyik az az állam, amely nem törődik a nemzetközi jogszokásokkal. ÉSZAKKÍNÁBAN TELJES ERŐ­VEL TOMBOL A HARC Sanghajban még mindig viszonylagos csend van. A japánok új támadásra ké­szülnek, a kínaiak pedig új állásaikat erősítgetik. Katonai körök azt hiszik, hogy a japánoknak végeredményben mintegy 25 ezer főnyi új hadsereget si­került partra tenni Sanghajnál. A kí­naiak jelentése szerint sikerült körülke­rít­eni és megsemmisíteni annak a japán csapatnak a maradékát, amely a Csiangsue-pang mellett szállott partra. A sanghaji viszonylagos nyugalom­mal szemben rendkívül véres harcok folynak az északkínai harctéren. Kínai jelentések szerint a kínai csapatok a nankaui átjáró környékéről délnyugat­ra visszavonultak, hogy elkerüljék a be­kerítést, amely Kalgan elfoglalásával le­hetővé vált. A kínai hadsereg célja, az, hogy a Peking—nankaui vasútvonal mentén alakítson ki új védelmi vona­lat. Más kínai jelentések szerint 12 japán repülőgép 10 bombát dobott a Sanszi tartománybeli Tatung városra, amely rendkívül fontos hadászati pont. A vá­ros állomás­épülete súlyos sérüléseket szenvedett. Súlyos harcok voltak Tien­­csintől délre 25 kilométernyire, Lin­­guang város közelében. A japánok Machung felől támadták a Tiencsin és Pukeu vasútvonalat, de súlyos veszte­ségeket szenvedtek s kénytelenek voltak visszavonulni. Tokiói jelentések szerint a japán csa­patoknak sikerült Csahar tartomány összes katonailag jelentős pontjait ha­talmukba keríteniük. A japán légi had­erő és több páncélos vonat bombázta a kínaiak Sanszi tartománybeli állomá­sait. A tokiói hadügyminisztérium egyéb­ként erősen cáfolja azt a hírt, mintha a japánok a nankaui átjáró harcaiban mérges gázokat használtak volna. A mi­nisztérium cáfolata szerint ilyen felsze­relésük egyáltalában nincs a japánok­nak. Az igazság az, hogy a kínaiak kí­sérleteztek a mérges gázok használatán vaL REPÜLŐGÉPEK TÁMADTÁK MEG A PRESIDENT HOOVER AMERI­KAI SZEMÉLYSZÁLLÍTÓ hajót Sanghaji jelentés szerint négy harci repülőgép, amelynek a nemzetiségét nem sikerült teljes bizonyossággal megállapí­tani, megtámadta és bombázni kezdette a ,,President Hoover“ nevű amerikai sze­mélyszállító hajót. A repülőgépek egé­szen a hajó fölé szállottak s csak azután, dobták le bombáikat. A tám­adás a nytkj

Next