Brassói Lapok, 1937. szeptember (43. évfolyam, 179-204. szám)
1937-09-01 / 179. szám
1937 szeptember 1 B. I. Moszkva és Wanking hivatalosan jelentik : Kína és a Szovjetszövetség között egyezmény jött létre „Nincsenek titkos záradékok - mondják a szerződő kormányok japán nyugtalankodik és a bolsevista arcvonal kiterjesztésétől félti a világot - Hatalmas orosz haderőt vontak össze Vladivosztok környékére - Anglia nem fogad el mentséget a kínai angol követ elleni támadás ügyében Négy japán repülőgép megtámadott egy amerikai személyszállító halót Tokió, augusztus 30. A Távolkelet legjelentősebb eseménye a szovjet—kínai meg nem támadási egyezmény bejelentése. Mindkét szerződő fél hangoztatja hogy az egyezménynek nincsenek titkos záradékai s nem jelent többet, csak annyit, hogy a Szovjet és Kína kikapcsolja nézeteltérései intézésénél a háború eszközét s támadás esetén nem nyújt segítséget a támadó félnek. Japán természetesen nem hiszi ezt. Titkos záradékokat sejt az egyezmény mögött, politikai vonatkozásban pedig a kommunizmus előretörését látja, mert az egyezmény hatálytalanítani igyekszik a japán— német kommunistaellenes szövetséget és elvágja az útját annak, hogy ilyen értelmű szövetkezés létrejöhessen Japán és a japánbarát kínai körök között. Arra is hivatkozik Japán, hogy a Szovjetszövetség máris küldött hadi- repülőgépeket Kínának s Blücher tábornok távolkeleti hadserege készen áll az esetleges beavatkozásra. Annyi tény, hogy Vladivosztok környékére hatalmas orosz haderőt vontak össze, Blücher marsall azonban kijelentette, hogy csak Oroszország megtámadása esetén felel ez a hadsereg villámgyors ellentámadással. Érdekes a szovjet— kínai egyezménnyel kapcsolatban, hogy amíg a francia jobboldali sajtó messzemenő bonyodalmaktól tart, a sanghaji külföldi diplomáciai körök nem tulajdonítanak neki túl nagy jelentőséget. Tokióban viszont már az egyezmény következményének látják azt, hogy Oroszország keményhangú jegyzékben jelenti be kártérítési igényét a japánoknak. Súlyos jelentőségűnek látszik az a tény, hogy a sanghaji kikötő bejáratánál, de még a nyílt tengeren, négy katonai repülőgép megtámadott egy amerikai személyszállító hajót s a ledobott bombák 7 matrózt megsebesítettek. Egyelőre még nem állapították meg a támadó gépek nemzetiségét, de több jelentés szerint japánok követték el a meggondolatlan támadást, amely úgy Amerikában, mint Angliában, hatalmas felháborodást keltett. Sanghajban ajapánok újabb nagy támadásra készülnek, a kínaiak pedig állásaikat erősítik. Északon a kínai csapatok visszaszorulóban vannak az egyre inkább felfejlődő japán hadsereggel szemben. Mit tartalmaz a szovjet—kínai egyezmény? A nankingi kormány külügyminisztere hivatalosan is bejelentette a nankingi diplomáciai testületnek, hogy a Szovjetszövetség és Kína között meg nem támadási szerződés jött létre. A külügyminiszter hangoztatta, hogy az egyezménynek semmiféle titkos záradéka nincsen. A nankingi kormány részletesebb jelentése szerint az egyezményt még augusztus 21-én írták alá. A szerződés 5 évre szól és két-két évre hosszabbítódik meg, ha a lejáratódott 3 hónappal valamelyik fél fel nem mondja. A szerződő felek kötelezik magukat arra, hogy egymás között lemondanak a háborúról, mint a vitás politikai kérdések elintézési eszközéről, támadás esetén pedig a szerződő felek nem nyújtanak segítséget a támadó félnek. A moszkvai Tass-iroda is jelentést adott ki az egyezményről. A kínai jelentéssel megegyezően ismerteti az egyezmény tartalmát azzal a bővítéssel, hogy támadás esetén a szerződő felek sem közvetett, sem közvetlen módon nem lesznek a támadó fél segítségére. A megkötött szerződés nem módosítja a szerződő államok korábban kötött politikai, vagy másfajta egyezményeit. A JAPÁNOK NYUGTALANOK Sanghaji jelentés szerint ottani japán körök meglehetősen nagy bizalmatlansággal nézik a szovjet-kínai szerződést. Nem hiszik, hogy a szerződésnek valóban nics titkos záradéka. A kínai japán nagykövetség egyik vezetője kijelentette, hogy megbízható forrásból szerzett értesülései szerint augusztus 14-én 20 szovjet repülőgépet indítottak útnak Kína felé. Ez a tény eléggé mutatja, hogy többről lehet szó, mint egyszerű meg nem támadási szerződésről. Japán körök szerint valószínű, hogy a szerződés közvetett segítségnyújtásra kötelezi Oroszországot. Sanghaji kínai körök véleménye szerint a megkötött szerződés a jelenlegi körülmények között valóban alkalmas arra, hogy nyugtalanítsa Japánt és még jobban megzavarja a japán—szovjet viszonyt. Ezzel szemben viszont ez a szerződés az első jelentős politikai lépés a Távolkeleten az egyetemleges békeakarat megszervezése felé. A szovjet sajtó szerint a szerződés újabb bizonyítéka annak, hogy Oroszország a szerződő felek közötti viszony tartós rendezésével az egyetemleges béke fenntartására törekszik. Az Izvesztyija szerint a béke valóban oszthatatlan s így az, ami a Távolkeleten történik, erősen érdekli a Szovjetszövetséget, mert az általános békét fenyegeti. Oroszország ezzel a szerződéssel a Kínával szembeni barátságos érzéseinek adott kifejezést. A japán sajtó rendkívül izgatott hangon tárgyalja a szovjet-kínai egyezmény ügyét. Az „Asahi“ című lap szerint ez az egyezmény nagyon alkalmas arra, hogy két szembenálló izopoma ossza az egész világot. A lap szerint igenis nagyon lehetséges, hogy Kína anyagi támogatást kap majd a Szovjetszövetségtől s ezzel nagyon megnehezíti annak a japán —kínai arcvonalnak a kialakítását, amely a bolsevizmus terjedésének akadálya lehetne. Az a célja is lehet az egyezménynek, hogy megsemmisítse a Komintern ellen kötött japán—német egyezmény eredményeit, vagy legalább is csökkentse a német—japán együttműködés hatályát. Végeredményében a lap a nankingi kormány kebelében túlsúlyban levő japánellenes erőknek rójja fel a szovjet—kínai egyezményt. A lap szerint az egyezménynek feltétlenül vannak titkos záradékai is s így Japánra az a feladat hárul, hogy szétszakítsa a Szovjetszövetség és a Kuomintang közötti kapcsolatokat. A ,,Nisi-Nisi“ című japán lap sajnálkozását fejezi ki Csang Kaj-sek tábornokkal, Hojincsing kínai hadügyminiszterrel és más kínai katonai méltóságokkal szemben, hogy most kénytelenek tárgyalni azokkal a kommunistákkal, akikkel 10 éven keresztül olyan költséges és olyan nagy emberáldozatot követelő harcot folytattak. Arról nem ír a japán lap, hogy miért támadta meg Japán éppen azt a nankingi kormányt, amely tényleg kemény harcot folytatott a kínai szovjetterjeszkedés ellen. A sanghaji japán főkonzul nyilatkozatot tett a szovjet—kínai egyezmény létrejöttével kapcsolatban. — Ez az egyezmény — mondotta a főkonzul — tanúbizonyság azok mellett, amelyek Kína és Szovjetszövetség között fennállanak. Az, amit az egyezményről nyilvánosságra hoztak, nyilván csak egyik része a szerződésnek, amely nyilvánvalóan azt is jelenti, hogy a Szovjet hadianyagot és katonai szakértőket küld Kínának. A francia sajtó bonyodalmaktól fél A francia jobboldali sajtó is különös figyelmet szentel a szovjet-kínai meg nem támadási egyezménynek. A Petit Journal szerint várjon, ha a Szovjet engedi magát belesodortatni abba, hogy támadónak jelentse ki Japánt, nem fogja ezt arra kötelezni, hogy segítségére siessen Kinának? Az viszont előrelátható, hogy egy ilyen beavatkozásnak milyen nagy bonyodalmai és kockázatai lehetnek. A Journal szerint ez a szerződés nyíl a japán bika nyakába. Kina meg lehet elégedve azzal az erkölcsi támogatással, amit a Szovjetszövetségtől kap. Azt azonban aligha lehet tudni, hogy meddig megy az a szerződés, amit most kötöttek. Japánnak is komoly oka van arra, hogy meggondolja azokat a kockázatokat, amelyeket vállalnia kell, ha tovább megy a megkezdett után. A Jour megítélése szerint a Kína részére történő orosz fegyverszállítás meg fog élénkülni. Az egyezményt nem lehet nyílt szövetségnek tekinteni, vagy valami olyan megegyezésnek, amely katonai segítségnyújtásra kötelezné a sovjet szövetséget. Valószínűleg csak annyiról van szó, hogy Oroszország pénz és engedmények ellenében fegyvert szállít Kínának. Mégis, nem lehet előre látni, hogy milyen lenne a Szovjetszövetség beavatkozása abban az esetben, ha esetleg az európai nagyhatalmak a nankingi kormány politikájával szemben foglalnának állást. Ez a lap egyébként úgy tudja, hogy a Szovjet 12 Dornier-féle bombavető repülőgépet küldött már Kínába. A gépek személyzete hat hónapra kapott szreződést a kínai hadsereg kötelékébe. Sőt, többet is tud a francia lap: értesülése szerint abban az esetben, ha a kínai tábornokok fegyelmetlenkedni kezdenének a nankingi kormánnyal szemben, a kínai hadsereg főparancsnokságát Blücher táborok venné át, a távolkeleti vörös hadsereg parancsnoka. Blücher tábornok jelenleg Mongóliában tartózkodik és közvetlen telefonösszeköttetést tart fenn a nankingi kormánnyal. Érdekes, hogy a sanghaji idegen poltikai és katonai körökben nem tulajdonítanak túlságosan nagy jeletőséget a szovjet -kinai egyezménynek. Aíz angol jegyzék nem fogadja el a japán mentegetőzést A kínai angol nagykövetet ért japán támadás miatti erélyes hangú angol jegyzéket Dodds Jokei angol ügyvivő szombaton délután kézbesítette ki a japán külügyminiszternek. Hirota külügyminiszter személyesen fogadta az ügyvivőt s mintegy 20 percig beszélgetett el vele a megsebesült nagykövet állapotáról. Hirota kijelentette, hogy a támadás körülményeinek kivizsgálását megsürgette, mert azt akarja, hogy minél gyorsabban feleletet adhasson az angol jegyzékre. A kikézbesített angol jegyzék mindenek előtt pontosan leírja, hogy hol, mikor és hogyan történt a nagyköveti gépkocsi elleni támadás. Hangoztatja a jegyzék, hogy a megtámadott gépkocsin ott volt az angol zászló , nem fogadhatja el 3 oldal mentségnek azt a beállítást, hogy a támadók nem látták, vagy nem vették észre a zászlót. Nem volna semmi jelentősége annak sem, ha a gépkocsi zászló nélkül haladt volna, mert a lényeg az, hogy a támadás nem katonák, vagyis harci ellenfelek ellen irányult, hanem fegyvertelen polgárok ellen olyan területen, ahol harmrcok egyáltalán nem voltak és nem voltak kínai csapatok sem. Az angol kormány éppen ezért a bűnösök szigorú megbüntetését, bocsánatkérést és biztosítékokat követel arra, hogy hasonló eset többé nem ismétlődhetik meg. A sebesül nagykövet állapota egyébként egyre javul. Az elmúlt éjszakát csendes pihenéssel töltötte. Orvosai kijelentették, hogy többé nem adnak ki orvosi jelentéseket. Londoni jelentés szerint illetékes helyen kijelentették, hogy a Japánnak küldött jegyzék nem fenyegetőzött megtorlásokkal. Nincs is szándékában Angliának megtorlásokkal élni még abban az esetben sem, ha nem kapja meg a kért elégtételt, mindössze rámutat majd arra, hogy melyik az az állam, amely nem törődik a nemzetközi jogszokásokkal. ÉSZAKKÍNÁBAN TELJES ERŐVEL TOMBOL A HARC Sanghajban még mindig viszonylagos csend van. A japánok új támadásra készülnek, a kínaiak pedig új állásaikat erősítgetik. Katonai körök azt hiszik, hogy a japánoknak végeredményben mintegy 25 ezer főnyi új hadsereget sikerült partra tenni Sanghajnál. A kínaiak jelentése szerint sikerült körülkeríteni és megsemmisíteni annak a japán csapatnak a maradékát, amely a Csiangsue-pang mellett szállott partra. A sanghaji viszonylagos nyugalommal szemben rendkívül véres harcok folynak az északkínai harctéren. Kínai jelentések szerint a kínai csapatok a nankaui átjáró környékéről délnyugatra visszavonultak, hogy elkerüljék a bekerítést, amely Kalgan elfoglalásával lehetővé vált. A kínai hadsereg célja, az, hogy a Peking—nankaui vasútvonal mentén alakítson ki új védelmi vonalat. Más kínai jelentések szerint 12 japán repülőgép 10 bombát dobott a Sanszi tartománybeli Tatung városra, amely rendkívül fontos hadászati pont. A város állomásépülete súlyos sérüléseket szenvedett. Súlyos harcok voltak Tiencsintől délre 25 kilométernyire, Linguang város közelében. A japánok Machung felől támadták a Tiencsin és Pukeu vasútvonalat, de súlyos veszteségeket szenvedtek s kénytelenek voltak visszavonulni. Tokiói jelentések szerint a japán csapatoknak sikerült Csahar tartomány összes katonailag jelentős pontjait hatalmukba keríteniük. A japán légi haderő és több páncélos vonat bombázta a kínaiak Sanszi tartománybeli állomásait. A tokiói hadügyminisztérium egyébként erősen cáfolja azt a hírt, mintha a japánok a nankaui átjáró harcaiban mérges gázokat használtak volna. A minisztérium cáfolata szerint ilyen felszerelésük egyáltalában nincs a japánoknak. Az igazság az, hogy a kínaiak kísérleteztek a mérges gázok használatán vaL REPÜLŐGÉPEK TÁMADTÁK MEG A PRESIDENT HOOVER AMERIKAI SZEMÉLYSZÁLLÍTÓ hajót Sanghaji jelentés szerint négy harci repülőgép, amelynek a nemzetiségét nem sikerült teljes bizonyossággal megállapítani, megtámadta és bombázni kezdette a ,,President Hoover“ nevű amerikai személyszállító hajót. A repülőgépek egészen a hajó fölé szállottak s csak azután, dobták le bombáikat. A támadás a nytkj