Brassói Lapok, 1937. november (43. évfolyam, 232-255. szám)

1937-11-01 / 232. szám

11937 novem­ber 1 Moszkva elfogadta a Brüsszelbe szóló meghívást Mussolini nem engedi, hogy Ciano képviselje Olaszországot a hi­enchaea­mi értekezleten Japán képviselők az Angliával való diplomáciai viszony megszakítását követelik Sanghaj, október 30. A távolkeleti harctereken általában szünet van. Az ellenfelek a középkínai fronton a Szu­­csen folyó két partján állanak és a szó szo­ros értelmében farkasszemet néznek egymás­sal. A kínaiak azon a véleményen vannak, hogy ez a várakozás nem tart sokáig és a ja­pánok a közeli napokban ismét megkezdik támadásaikat. Egyelőre a folyón való átkelés lehetőségeit készítik elő, az utánpótlás és élel­­mezés kérdéseit oldják meg és ez az oka a vá­rakozásnak. A diplomáciai front ezzel szemben igen élénk. Itt lázas a tevékenység, ami érthető is, hiszen november 3-én kezdődik a brüsszeli értekez­let. A mai nap legkiemelkedőbb diplomáciai eseménye az, hogy Olaszország résztvesz ugyan a brüsszeli értekezleten, de delegátusa nem Ciano gróf külügyminiszter lesz, hanem jelentéktelenebb politikai személy. Állítólag Mussolini ebben a formában akarja a hatal­mak tudomására hozni, hogy Itália a legtel­­jesebb mértékben elégedetlen azzal a mun­káv­val, amelyet a be nem avatkozási bizottság végzett. Ciano távolmaradása tehát tüntetés, ha nem is Kínával, hanem az európai hatal­maknak a spanyol kérdésben elfoglalt állás­pontjával szemben. A TÁVOLKELETI HELYZET ELMÉR­GESEDÉSÉNEK IGAZI BŰNÖSE­­ ANGLIA Talán összefüggést lehet találni Ciano tá­volmaradása és Moszkva jelentkezése között is. Ciano távolmaradásának hírét ugyanis nyomban azután jelentették be, ahogy a szov­­jet kormány közölte, hogy ő viszont elfogad­ja a brüsszeli meghívást (Oroszország éppen úgy nem volt aláírója a kilenchatalmi egyez­ménynek, mint Németország) és képviselteti magát az értekezleten. A Tokióban megalakult új mongol tanács kijelentette, hogy egyelőre csak Belső-Mon­­gólia felett kíván felségjogokat, de máris be­­jelenti, hogy felségjogát rövidesen Külső- Mongóliára is ki akarja terjeszteni. Érdekes és jellemző még az­ a határozat is, amelyet a japán parlament kereskedő és katonai tagjai hoztak és amely azt követeli, hogy Japán szakítsa meg Angliával a diplomáciai össze­köttetést, mert a távolkeleti helyzet elmérge­sedésében kétségtelenül Anglia a bűnös. JAPÁN ELSŐ BÉKEFELTÉTELEI Az Evening Standard egyébként közli Ja­pán békefeltételeit és azt állítja hogy ezeket a feltételeket Nankingban két hivatalos japán megbízott át is adta. A feltételek ezek: 1. Kína ismerje el Belső-Mongólia független­­ségét. 2. Kína járuljon hozzá, hogy az öt északi kínai tartomány maga határozza meg h­ova­­tartozandóságát. 3. Kína engedményezze mindazokat a terü­leteket Japán számára, amelyek a fegyver­­szünet megkötésének pillanatában japán meg­­szállás alatt vannak és e területekről bizto­sítson Japánnak Sanghaj közelében szabad tengeri kijárót. 1 ~4. Kina biztosítson Japánnak a teljes kínai­­tengerpart mentén és a kínai szigetek körül Szabad halászati jogot. 5. Lépjen ki Kina a Népszövetségből és vé­gül 6. Ne tartson Kína semmiféle katonai repü­lőrajt. A londoni kínai követ ezeket a békefeltéte­leket nevetségeseknek tartja, a londoni japán követ pedig kijelentette, hogy a feltételekről eddig még nem hallott semmit sem. SZÁZÖTVEN KÍNAI KATONA EGY CSAPEJI PÁNCÉLTEREMBEN A sanghaji harctéren egyébként az az új­ság, hogy egy zászlóalj még mindig Csapej­ben van és egy raktárban torlaszolta el ma­gát, míg 150 főnyi kínai gyalogos az egyik csapeji bank épületében, annak páncéltermé­ben védi magát. Ez a 150 főnyi csapat gép­fegyverekkel és kézigránátokkal lehetetlenné teszi, hogy Csapejnek e részén a japánok előrehaladni tudjanak. A japánok most az épületet aláaknázzák és a páncéltermet fel akarják robbantani. — Új kalandorregény. A Távolkelet­­egyik tartományában a „Harabiri' _ el­nevezésű szekta terrorizálja a lakosságot , áldozatok ezrei pusztulnak el a ,,tliz-fejsze“ nevű vésztörvényszék ítélete­olytán. Ebben a borzalmas légkörben játszódik le Burghord Robert herceg, a szép Lilly és a vetélytársnő, Antigone­­hercegnő érdekfeszítő története. Tragi­­ikus harc kezdődik. . . A „Sárga ször­nyeteg“ című modern kalandorregény ad választ arra, hogy ebben a harcban ki lesz a győztes. Az első és második sü­zet ingyenes. Az olvasók között értékes dí­jak kerülnek kiosztásra: 10 ezer lej kész­pénzben, egy rádiókészülék, 5000 lej ér­tékű könyv, fényképezőgép, kerékpár, zsr­ádióberendezés, karóra, stb. Ök­ Ir. Ezernyi halottja van a sz­riai árvíznek, amely egész falvakat sepert el a föld színéről Damaszkusz, okt. 30. Damaszkusztól északra az utóbbi idők esőzései borzalmas árvizeket okoztak, a­melyeknek eddig több mint ezer halottjuk van. Egész falvakat sodort el az ár Tíz­ezer ember hajlék nélkül maradt. Bagdad és Alep között megszakadt a vasúti ösz­­szeköttetés. A Damaszkusztól keletre fek­vő sivatag valóságos tóvá változott át. Újabb jelentések megrázó részleteket közölnek. Damaszkusztól keletre egy óriási esztölcsér 3 falut teljesen elsepert a föld színéről, hatol pedig jórészt szétrom­bolt. Damaszkusztól Bagdad és Palmira felé, 50 kilométenyi körzetben, az egész vidéken egyetlen ház nem maradt épen. Dehraatiye falu, 500 lakosával együtt, el­­söprődöt a föld színéről. Minden egyes faluban 20—40—60, vagy még több a ha­lálos áldozat. A kár többször tízmillió frankra rúg Ibn Szaud badzsaszi király kancellárja, Yusszuf Yasszin szik, aki tegnapelőtt in­dult útnak Bagdad felé, nyomtalanul el­tűnt. Az árvíz pusztította vidéken haszta­lan kutatnak karavánja után. Schuschnigg elleni terjedtek el Bécs, október 30 Olyan hírek terjedtek el, hogy Schusch­nigg osztrák kancelllár meggyilkolására szőtt összeesküvést fedeztek fel. Az első jelentések szerint hivatalos osztrák körök közölték, hogy a rendőrség nyomára buk­kant a külföldről Ausztriába jött össze­esküvőknek, de a szervezet két tagja még szabadlábon van, úgyhogy a veszély nem múlt el. Állítólag bombát akartak dobni Schuschnigg gépkocsijára, mikor a kan­cellári palotából lakására hajtat. Az állítólagos merényletterv ügyében összeesküvésről rémhírek később hivatalos cáfolatot adtak ki. Esze­rint nem fedeztek fel összeesküvést , a rendőrség senkit sem tartóztatott le. E hó 20-ikán történt ugyan valami gyanús do­log, de annak túlzott jelentőséget tulajdo­nítottak a hírforrások. Két, idegen kiej­téssel beszélő egyén ugyanis egy dohány­tőzsdében az iránt érdeklődött, hol lakik a kancellár, hogyan és s mik a szokásai? A dohánytőzsdés bejelentette az esetet a rendőrségnek, az ismeretlen érdeklődők­nek azonban mindeddig nem bukkantak a nyomára. Pop Valér dr. miniszter látogatása Nagyváradon A keresedelmi és Iparkamarában tartott előadásában újból kifejtdte felfogását a gazdasági románosulásról Oradea—Nagyvárad, október 30. Pop Valér dr. kereskedelemügyi mi­niszter pénteken éjszaka Nagyváradra érkezett, az éjszakát az állomáson sza­­lonkocsijában töltötte, szombaton dél­előtt pedig fogadta a helyi vezetők tisz­telgését. Papaudoff Teodor, a kereske­delmi és iparkamara elnöke fel kérte, te­gyen látogatást a kamara székházban s tartson ott előadást. A miniszter eleget tett a kérésnek és déltájban megjelent a kamara helyiségében, ahol az elnök üd­vözölte. Ezután szép számú közönség előtt tartotta meg előadását az időszerű gazdasági kérdésekről. Azzal kezdte beszédét, hogy az ország gazdasági helyzetében a fejlődés egyre lendületesebb. A külkereskedelem nap­­ról-napra kedvezőbb képet mutat. Jelen­leg a legegészségesebb pénzügyi helyzet­ben lévő országok közé tartozunk. A miniszter ezután áttért a nacionali­­zálás kérdésére. — Senkinek sem jut eszébe — mondta —, hogy a kisebbségi társadalom jogai­nak és igényeinek ellensége legyen A kisebbségek itt laknak, itt élnek és ami­lyen mértékben megértik az ország gait és alkalmazkodnak a nemzet aspirá­cióihoz, lojálisan közreműködve a gazda­ ? Szobra ? Palesztina újraipítésérl­l felvett gigantikus és nagyon érdekes film, f. hó 3-án, szerdán d. u. 3 és este L­érától lesz vetítve a brassói ROTÁL NOZIJÓBAL 3 oldal sági és társadalmi életben, ugyanolyan mértékben a román állam is támogatni fogja életlehetőségeiket. Viszont minden megértő kisebbségi és tárgyilagos ember tudomásul kell vegye a történelmi adott­ságot. A román nép évszázadokig dara­bokra szaggatva élt és különösen Er­délyben volt lehetetlenség az úgyneve­zett vezető román réteget kialakítani. A továbbiak során a miniszter hangoztatta a román polgári középosztály kialakításának fontosságát. Megállapította, hogy a naciona­­lizálás két módon történhetik: 1. A meglevő vállalatoknak román etnikai származású személyzetet kell alkalmazniok. 2. Román kereskedelmi és iparvállalatokat kell létesíteni. A kisebbségi vállalatoknak nem szabad kí­nai falat emelniök a dolgozni vágyó román fiatalság elé, mert ez az eljárás szétrombolja a harmóniát és elősegíti a káros áramlatok előtérbe nyomulását. Utalt ezután a Gyár­iparosok Országos Szövetségével folytatott tárgyalásaira, amelyeknek eredményeiről meg­elégedéssel nyilatkozott, miután a gyáriparo­sok megígérték, hogy mindenféle megürese­dett állást románokkal töltenek be (?) A miniszter befejezésül kijelentette, hogy a román állam továbbra is támogatni fogja a kötelességüket teljesítő lojális munkás­embe­reket, akik hisznek az ország jövőjében, sze­retik ezt az országot és ennek az országnak a királyát. (A közönség nagy tapsban tört ki.) A miniszter ezután átment a titkári szobá­ba, ahol Farkas István, a Kereskedelmi Csar­nok elnöke üdvözölte. A belpolitikai helyzetről a sajtó képviselői­nek csak annyit mondott, hogy jelenleg tel­jes csend és nyugalom van. Az újságírók fel­vetették a kérdést, hogy ez az állapot meddig tart? — A jövő hó közepéig feltétlenül — felelte a miniszter. Délután Pap Valér dr. Szentjóbra utazott, ahol Pap József apátnál szállt meg. Vasárnap Nagyszalontát látogatja meg a miniszter. Bratianu Gheorghe elnökletével é Értekezletet tartottak az újliberális párt tagozati főnökei Bucuresti, október 30. Az újliberális párt tagozati főnökei szom­baton délelőtt értekezletet tartottak Bucures­­tiben Bratianu Gheorghe elnökletével. A párt­elnök ismertette a belpolitikai helyzetet, majd kikérte a tagozati elnökök véleményét a párt további magatartása felől. Az értekezlet bi­zalmas természetű volt. Az Adeverul szerint a kormánypárt vala­mennyi számottevő személyisége azon a véle­ményen van, hogy a kormányutódlás a nem­zeti parasztpártot illeti meg. Ebben az érte­­lemben fog nyilatkozni Tatarescu és Bratianu Dinu­­s sinaiai látogatása során, úgyszintén a törvényhozó testületek elnökei, akik szintén Mihalache kormányra hívását tartják az egyet­­len lehetséges megoldásnak. Delbos külpolitikai beszá­molója a radikális párt kongresszusán (Lille) A radikális párt lillei országos kong­­resszusának harmadik napján Delbos külügy­miniszter tartott beszédet. Hangoztatta Fran­ciaország békeszándékát, kifejtette, hogy a Népszövetség szükséges intézmény, mert nem­zetközi értekezletek útján el lehet intézni minden problémát. Franciaország nem akar más államok belügyeibe avatkozni, ezért nem adja fel semlegességét a spanyol kérdésben sem. A más oldalról történt beavatkozások azonban felvetették a francia határok védel-­­mének és az­ északafrikai közlekedési vonalak­ biztonságának problémáját. Franciaország­ minden békeakarata ellenére sem halogathat­ja az ez ügyben megindult tárgyalásokat a végtelenségig. Beszélt ezután a francia—angol barátságról, kijelentette, hogy a francia— orosz egyezmény teljes értékében fennáll, majd kifejezést adott örömének afölött, hogy, Franciaország úgy Lengyelországgal, mint a­ kisantant államaival zavartalan együttműkö­désben él, amit bizonyít II. Károly király és Sztojadinovics párisi látogatása is. Németor­­­szággal kapcsolatban úgy véli, hogy a két­ ország a legtragikusabb hibát követné el, hát nem igyekeznék egymást megérteni. Delbos után beszélt még Herriot, aki aggo­­­dalmaskodott a földközitengeri helyzet miatt, majd Bonnet pénzügyminiszter, aki közötte, hogy a gazdasági helyzet előnyösen változott és az államkincstár is kedvező körülmények közé jutott.

Next