Brassói Lapok, 1937. november (43. évfolyam, 232-255. szám)
1937-11-01 / 232. szám
11937 november 1 Moszkva elfogadta a Brüsszelbe szóló meghívást Mussolini nem engedi, hogy Ciano képviselje Olaszországot a hienchaeami értekezleten Japán képviselők az Angliával való diplomáciai viszony megszakítását követelik Sanghaj, október 30. A távolkeleti harctereken általában szünet van. Az ellenfelek a középkínai fronton a Szucsen folyó két partján állanak és a szó szoros értelmében farkasszemet néznek egymással. A kínaiak azon a véleményen vannak, hogy ez a várakozás nem tart sokáig és a japánok a közeli napokban ismét megkezdik támadásaikat. Egyelőre a folyón való átkelés lehetőségeit készítik elő, az utánpótlás és élelmezés kérdéseit oldják meg és ez az oka a várakozásnak. A diplomáciai front ezzel szemben igen élénk. Itt lázas a tevékenység, ami érthető is, hiszen november 3-én kezdődik a brüsszeli értekezlet. A mai nap legkiemelkedőbb diplomáciai eseménye az, hogy Olaszország résztvesz ugyan a brüsszeli értekezleten, de delegátusa nem Ciano gróf külügyminiszter lesz, hanem jelentéktelenebb politikai személy. Állítólag Mussolini ebben a formában akarja a hatalmak tudomására hozni, hogy Itália a legteljesebb mértékben elégedetlen azzal a munkávval, amelyet a be nem avatkozási bizottság végzett. Ciano távolmaradása tehát tüntetés, ha nem is Kínával, hanem az európai hatalmaknak a spanyol kérdésben elfoglalt álláspontjával szemben. A TÁVOLKELETI HELYZET ELMÉRGESEDÉSÉNEK IGAZI BŰNÖSE ANGLIA Talán összefüggést lehet találni Ciano távolmaradása és Moszkva jelentkezése között is. Ciano távolmaradásának hírét ugyanis nyomban azután jelentették be, ahogy a szovjet kormány közölte, hogy ő viszont elfogadja a brüsszeli meghívást (Oroszország éppen úgy nem volt aláírója a kilenchatalmi egyezménynek, mint Németország) és képviselteti magát az értekezleten. A Tokióban megalakult új mongol tanács kijelentette, hogy egyelőre csak Belső-Mongólia felett kíván felségjogokat, de máris bejelenti, hogy felségjogát rövidesen Külső- Mongóliára is ki akarja terjeszteni. Érdekes és jellemző még az a határozat is, amelyet a japán parlament kereskedő és katonai tagjai hoztak és amely azt követeli, hogy Japán szakítsa meg Angliával a diplomáciai összeköttetést, mert a távolkeleti helyzet elmérgesedésében kétségtelenül Anglia a bűnös. JAPÁN ELSŐ BÉKEFELTÉTELEI Az Evening Standard egyébként közli Japán békefeltételeit és azt állítja hogy ezeket a feltételeket Nankingban két hivatalos japán megbízott át is adta. A feltételek ezek: 1. Kína ismerje el Belső-Mongólia függetlenségét. 2. Kína járuljon hozzá, hogy az öt északi kínai tartomány maga határozza meg hovatartozandóságát. 3. Kína engedményezze mindazokat a területeket Japán számára, amelyek a fegyverszünet megkötésének pillanatában japán megszállás alatt vannak és e területekről biztosítson Japánnak Sanghaj közelében szabad tengeri kijárót. 1 ~4. Kina biztosítson Japánnak a teljes kínaitengerpart mentén és a kínai szigetek körül Szabad halászati jogot. 5. Lépjen ki Kina a Népszövetségből és végül 6. Ne tartson Kína semmiféle katonai repülőrajt. A londoni kínai követ ezeket a békefeltételeket nevetségeseknek tartja, a londoni japán követ pedig kijelentette, hogy a feltételekről eddig még nem hallott semmit sem. SZÁZÖTVEN KÍNAI KATONA EGY CSAPEJI PÁNCÉLTEREMBEN A sanghaji harctéren egyébként az az újság, hogy egy zászlóalj még mindig Csapejben van és egy raktárban torlaszolta el magát, míg 150 főnyi kínai gyalogos az egyik csapeji bank épületében, annak páncéltermében védi magát. Ez a 150 főnyi csapat gépfegyverekkel és kézigránátokkal lehetetlenné teszi, hogy Csapejnek e részén a japánok előrehaladni tudjanak. A japánok most az épületet aláaknázzák és a páncéltermet fel akarják robbantani. — Új kalandorregény. A Távolkeletegyik tartományában a „Harabiri' _ elnevezésű szekta terrorizálja a lakosságot , áldozatok ezrei pusztulnak el a ,,tliz-fejsze“ nevű vésztörvényszék ítéleteolytán. Ebben a borzalmas légkörben játszódik le Burghord Robert herceg, a szép Lilly és a vetélytársnő, Antigonehercegnő érdekfeszítő története. Tragiikus harc kezdődik. . . A „Sárga szörnyeteg“ című modern kalandorregény ad választ arra, hogy ebben a harcban ki lesz a győztes. Az első és második süzet ingyenes. Az olvasók között értékes díjak kerülnek kiosztásra: 10 ezer lej készpénzben, egy rádiókészülék, 5000 lej értékű könyv, fényképezőgép, kerékpár, zsrádióberendezés, karóra, stb. Ök Ir. Ezernyi halottja van a szriai árvíznek, amely egész falvakat sepert el a föld színéről Damaszkusz, okt. 30. Damaszkusztól északra az utóbbi idők esőzései borzalmas árvizeket okoztak, amelyeknek eddig több mint ezer halottjuk van. Egész falvakat sodort el az ár Tízezer ember hajlék nélkül maradt. Bagdad és Alep között megszakadt a vasúti öszszeköttetés. A Damaszkusztól keletre fekvő sivatag valóságos tóvá változott át. Újabb jelentések megrázó részleteket közölnek. Damaszkusztól keletre egy óriási esztölcsér 3 falut teljesen elsepert a föld színéről, hatol pedig jórészt szétrombolt. Damaszkusztól Bagdad és Palmira felé, 50 kilométenyi körzetben, az egész vidéken egyetlen ház nem maradt épen. Dehraatiye falu, 500 lakosával együtt, elsöprődöt a föld színéről. Minden egyes faluban 20—40—60, vagy még több a halálos áldozat. A kár többször tízmillió frankra rúg Ibn Szaud badzsaszi király kancellárja, Yusszuf Yasszin szik, aki tegnapelőtt indult útnak Bagdad felé, nyomtalanul eltűnt. Az árvíz pusztította vidéken hasztalan kutatnak karavánja után. Schuschnigg elleni terjedtek el Bécs, október 30 Olyan hírek terjedtek el, hogy Schuschnigg osztrák kancelllár meggyilkolására szőtt összeesküvést fedeztek fel. Az első jelentések szerint hivatalos osztrák körök közölték, hogy a rendőrség nyomára bukkant a külföldről Ausztriába jött összeesküvőknek, de a szervezet két tagja még szabadlábon van, úgyhogy a veszély nem múlt el. Állítólag bombát akartak dobni Schuschnigg gépkocsijára, mikor a kancellári palotából lakására hajtat. Az állítólagos merényletterv ügyében összeesküvésről rémhírek később hivatalos cáfolatot adtak ki. Eszerint nem fedeztek fel összeesküvést , a rendőrség senkit sem tartóztatott le. E hó 20-ikán történt ugyan valami gyanús dolog, de annak túlzott jelentőséget tulajdonítottak a hírforrások. Két, idegen kiejtéssel beszélő egyén ugyanis egy dohánytőzsdében az iránt érdeklődött, hol lakik a kancellár, hogyan és s mik a szokásai? A dohánytőzsdés bejelentette az esetet a rendőrségnek, az ismeretlen érdeklődőknek azonban mindeddig nem bukkantak a nyomára. Pop Valér dr. miniszter látogatása Nagyváradon A keresedelmi és Iparkamarában tartott előadásában újból kifejtdte felfogását a gazdasági románosulásról Oradea—Nagyvárad, október 30. Pop Valér dr. kereskedelemügyi miniszter pénteken éjszaka Nagyváradra érkezett, az éjszakát az állomáson szalonkocsijában töltötte, szombaton délelőtt pedig fogadta a helyi vezetők tisztelgését. Papaudoff Teodor, a kereskedelmi és iparkamara elnöke fel kérte, tegyen látogatást a kamara székházban s tartson ott előadást. A miniszter eleget tett a kérésnek és déltájban megjelent a kamara helyiségében, ahol az elnök üdvözölte. Ezután szép számú közönség előtt tartotta meg előadását az időszerű gazdasági kérdésekről. Azzal kezdte beszédét, hogy az ország gazdasági helyzetében a fejlődés egyre lendületesebb. A külkereskedelem napról-napra kedvezőbb képet mutat. Jelenleg a legegészségesebb pénzügyi helyzetben lévő országok közé tartozunk. A miniszter ezután áttért a nacionalizálás kérdésére. — Senkinek sem jut eszébe — mondta —, hogy a kisebbségi társadalom jogainak és igényeinek ellensége legyen A kisebbségek itt laknak, itt élnek és amilyen mértékben megértik az ország gait és alkalmazkodnak a nemzet aspirációihoz, lojálisan közreműködve a gazda ? Szobra ? Palesztina újraipítésérll felvett gigantikus és nagyon érdekes film, f. hó 3-án, szerdán d. u. 3 és este Lérától lesz vetítve a brassói ROTÁL NOZIJÓBAL 3 oldal sági és társadalmi életben, ugyanolyan mértékben a román állam is támogatni fogja életlehetőségeiket. Viszont minden megértő kisebbségi és tárgyilagos ember tudomásul kell vegye a történelmi adottságot. A román nép évszázadokig darabokra szaggatva élt és különösen Erdélyben volt lehetetlenség az úgynevezett vezető román réteget kialakítani. A továbbiak során a miniszter hangoztatta a román polgári középosztály kialakításának fontosságát. Megállapította, hogy a nacionalizálás két módon történhetik: 1. A meglevő vállalatoknak román etnikai származású személyzetet kell alkalmazniok. 2. Román kereskedelmi és iparvállalatokat kell létesíteni. A kisebbségi vállalatoknak nem szabad kínai falat emelniök a dolgozni vágyó román fiatalság elé, mert ez az eljárás szétrombolja a harmóniát és elősegíti a káros áramlatok előtérbe nyomulását. Utalt ezután a Gyáriparosok Országos Szövetségével folytatott tárgyalásaira, amelyeknek eredményeiről megelégedéssel nyilatkozott, miután a gyáriparosok megígérték, hogy mindenféle megüresedett állást románokkal töltenek be (?) A miniszter befejezésül kijelentette, hogy a román állam továbbra is támogatni fogja a kötelességüket teljesítő lojális munkásembereket, akik hisznek az ország jövőjében, szeretik ezt az országot és ennek az országnak a királyát. (A közönség nagy tapsban tört ki.) A miniszter ezután átment a titkári szobába, ahol Farkas István, a Kereskedelmi Csarnok elnöke üdvözölte. A belpolitikai helyzetről a sajtó képviselőinek csak annyit mondott, hogy jelenleg teljes csend és nyugalom van. Az újságírók felvetették a kérdést, hogy ez az állapot meddig tart? — A jövő hó közepéig feltétlenül — felelte a miniszter. Délután Pap Valér dr. Szentjóbra utazott, ahol Pap József apátnál szállt meg. Vasárnap Nagyszalontát látogatja meg a miniszter. Bratianu Gheorghe elnökletével é Értekezletet tartottak az újliberális párt tagozati főnökei Bucuresti, október 30. Az újliberális párt tagozati főnökei szombaton délelőtt értekezletet tartottak Bucurestiben Bratianu Gheorghe elnökletével. A pártelnök ismertette a belpolitikai helyzetet, majd kikérte a tagozati elnökök véleményét a párt további magatartása felől. Az értekezlet bizalmas természetű volt. Az Adeverul szerint a kormánypárt valamennyi számottevő személyisége azon a véleményen van, hogy a kormányutódlás a nemzeti parasztpártot illeti meg. Ebben az értelemben fog nyilatkozni Tatarescu és Bratianu Dinus sinaiai látogatása során, úgyszintén a törvényhozó testületek elnökei, akik szintén Mihalache kormányra hívását tartják az egyetlen lehetséges megoldásnak. Delbos külpolitikai beszámolója a radikális párt kongresszusán (Lille) A radikális párt lillei országos kongresszusának harmadik napján Delbos külügyminiszter tartott beszédet. Hangoztatta Franciaország békeszándékát, kifejtette, hogy a Népszövetség szükséges intézmény, mert nemzetközi értekezletek útján el lehet intézni minden problémát. Franciaország nem akar más államok belügyeibe avatkozni, ezért nem adja fel semlegességét a spanyol kérdésben sem. A más oldalról történt beavatkozások azonban felvetették a francia határok védel-mének és az északafrikai közlekedési vonalak biztonságának problémáját. Franciaország minden békeakarata ellenére sem halogathatja az ez ügyben megindult tárgyalásokat a végtelenségig. Beszélt ezután a francia—angol barátságról, kijelentette, hogy a francia— orosz egyezmény teljes értékében fennáll, majd kifejezést adott örömének afölött, hogy, Franciaország úgy Lengyelországgal, mint a kisantant államaival zavartalan együttműködésben él, amit bizonyít II. Károly király és Sztojadinovics párisi látogatása is. Németországgal kapcsolatban úgy véli, hogy a két ország a legtragikusabb hibát követné el, hát nem igyekeznék egymást megérteni. Delbos után beszélt még Herriot, aki aggodalmaskodott a földközitengeri helyzet miatt, majd Bonnet pénzügyminiszter, aki közötte, hogy a gazdasági helyzet előnyösen változott és az államkincstár is kedvező körülmények közé jutott.