Brassói Lapok, 1937. december (43. évfolyam, 256-281. szám)

1937-12-01 / 256. szám

4. oldal A megváltozott magyar évek során 11 NAGYENYED TISZTVISELŐ-VÁROSBÓL IPAROS VÁROSSÁ ALAKULT ÁT A leszegényiten városban a­z értelmiség "kulturális feladatait a­z iparosság vétte át * 4 nyomasztó csönd almi, mint a füses enyedi bor, torr a magyar é.et ' '­­ Arad—Nagyenyed, nov. 20. (Kiküldött munkatársunk jelentése) Nagyenyed, az elsorvasztott, leépített, magyarlakta város, nem hagyja magát. Mintha csak bizonyítani akarná a magyar nép életerejét, nem veszti kedvét és sze­gényen, lerongyolódottan, megkopottam bár, de élni akar és él.­­ Az első benyomás vigasztalan. A parádés műút, amely keresztülvezet a városon, gondozatlan. Ólmos, nehéz la­tyak borítja. Az utas önkéntelenü­l is meg­érzi azt, amiről később számtalanszor al­kalma lesz meggyőződni, hogy ezzel a pá­rossal nem sokat törődnek. Az után beidé riasztóan komor, nagy sárga épület. Vasráccsal borított apró ab­lakszemek. A híres fegyház ez. Másfél­ezernél több lakója van. Itt végezte be életét az utolsó két évtized legrejtélye­sebb gonosztevője, Reinitz. Emlékiratai, amelyeken haláláig dolgozott és amelyek­kel az egész világ ellen ártatlanságát­­akarta bizonyítani, még ma is a fogház irodájában vannak. Az utcán minden öt lépésre rabot kisér az egyenruhás fegyőr.­­ "A Szeidl-kávéházban néhány fiatalem­ber romi­zik. Két kereskedelmi utazó az üzletnyitást várja. Egyedlen csönd van. Hogyne lenne csönd, amikor az összes közhivatalokat Gyulafehérvárra költöz­tették. A vármegyeháza és a pénzügy­­igazgatóság épületeiben kaszárnya van. Akinek a pénzügyigazgatóságon van­­ügyes-bajos dolga, annak Fehérvárra kelll átmennie. Nincs már itt a kulturmérnök­­ség sem, csak csönd, nagy és szomorú csönd. De a csönd alatt forr az élet. AZ IPAROSSÁG A TISZTVISELŐ­­RÉTEG HELYÉBE LÉPET A város elveszítette a tisztviselői réte­get. A tisztviselőréteg kulturális és szo­ciális szerepét átvette az iparososztály. Terhektől sújtottam adótól verten binkó- Visc ez az osztály a gazdasági élet binár­­jai között, de még mindig maradt elég ereje ahoz, hogy fentartsa és ápolja a magyar élet szikráit. A tüzet itt nem hagyják kialudni A munkában dőlt át a N­agyenyedi Ipa­ros önképzőkör. Ebben az egyesületben nem a hurkaestélyeken és a tekeversen­ye­ken vem­ a hangsúly. Itt az új életre neve­lik az iparosságot, különösen pedig a jö­vő nemzedéket. Most kezdődött el a téli előadássorozat, amely a technikai és a szel­lemi élet minden ágába bevilágít. Előadók a Bethlen-kollégium tanárai és a magyar értelmiség vezetői. Az eső előadást Szi­geti Béla, a Kisegítő Takarék vezérigaz­gatója tartja Románia iparáról és keres­kedelméről. EGY KIS SZÁMADÁS Komoly tanulás és komoly munka fo­lyik itt minden vonalon. Pedig nem köny­­nyű­ itt iparosnak lenni. A Nagyenyedi Csizmakészítő Ipartársulat árucsarnoká­­ba­n az egyik értelmes iparos pad­­rón mu­tatja be a terheit. Az iparos, aki egy se­géddel és két inassal dolgozik, a követke­ző összegeket fizeti: Betegsegélyző járulék és iskolailleték 4940 Betegsegélyző jár. és iskola­ület. 4940 lej Állami adó 3500 lej Városi adó _____________900 lej összesen: 9340 lej Ez persze csak a közteher. Hol van még a műhelybér, a személyzet fizetése, a fű­tés, világítás, ruha, koszt, lakás? Hol van? A KOLLÉGIUM IS HALAD AZ ÉLETTEL A magyar kultúra erős fellegvára a Bethlen-kollégium, amey Elekes Viktor igazgató vezetése alatt példásan működik és körülbelül 500 növendéke van. A kol­légium, amelynek gimnáziuma és tan­á1 o­­ké,n­eje van, taval­yrálőtt, átérezve a k­i­sebbségi élet gyakorlati parancsait, gaz­dasági iskolát is létesített. Ez az iskola Csombordon, a báró Kemény Árpádtól megvett birtokon gazdálkodik és szőlőter­melése mintaszerű. A tüzes enyedi bor, a híres enyedi „Szürke barát“ még ma is fő jövedelmi forrása a városnak. Az idén nem volt nagy termés, de ami volt, az elsőrendű minőségű. Az utóbbi hetekben borban erős áremelkedés van. Messze földről jönnek a borkereskedők és viszik az enyedi bort. A gazdák érdekeik megvédésére közös borpincékbe tömörültek. A bortermelő gazdák szövetkezete, a Winkler-féle szö­vetkezet és a Termelők Szövetsége egye­síti a magyar és a Dragomir-féle szövet­kezet a román bortermelőket. Sajnos, az exporttal baj van, nincs meg­szervezve és így Nagyenyed jelentős jö­vedelemtől esik el. * m. iL 1937. december 1 Huszonöt egylet Az értelmiségi városból iparos várossá átalakult Nagyenyeden a kulturális élet és a jótékonyság huszonöt egyesületben aprózódik el. Van vagy három dalárda, öt ipartársu­lat, 10 temetkezési társulat, református, róm. kat., unitárius és zsidó nőegyletek. Valamennyinek külön le­gény, férfi és női szakosztályai vannak. Minden enyedi magyar legalább öt egye­sületnek a tagja. Egy ízben már dr. Sza­bó András ügyvéd, a magyarság lelkes élharcosa egyetlen egy, hatalmas alaku­latban akarta összefogni az apró egyesü­leteket, de nem ment. . . Nem ment, mert az elnökök és elnök­nőik valamennyien ra­gaszkodtak tisztségükhöz és a vezetésük alatt álló egyesület vagyonkájához, így hát minden marad a régiben. A magyar párttagozat nagy hűhó nél­kül, de annál eredményesebben dolgozik. Ez nagyrészben kiváló vezetőinek, Szász Pálnak, az EGE elnökének, aki a megyei tagozat és Fogarassy Albertnek, aki a vá­rosi tagozat vezetője, az érdeme. A dolguk talán könnyebb is, mint másutt, mert a megye magyarsága öntudatos és szerve­zett. A politika hatása a városvezetésben Ez a hatalmas szervezettség volt az oka, hogy a legutóbbi községtanácsi választás­­sok során a románság — éppen úgy, mint Brassóban — félretéve a pártel­len­téteket, összefogott és közös listával indult. Az eredmény ismeretes: a magy­arság képvi­selői még hírmondónak sem kerültek be a tanácsba, amelyet különben a közigazga­tási bíróság két héttel ezelőtt feloszlatott a nemzeti parasztpárti Maniu Aurél és társai panaszai alapján. Miután azonban Nagyenyedet — nyilván politikai elgon­dolásból — fürdővárossá nyilvánítottak a fürdővárosokban pedig a polgármestert mindig a kormány nevezi ki, a helyzet nem sokat változott. A polgármester ma is dr. Dávid Nicolae liberális ügyvéd, aki jóhiszemű, de erősen befolyásolható em­ber. Az, hogy a városvezetésben a politika dominál, erősen befolyásolja a város fej­lődését. Senki sem törődik a nagyenyedi utcákkal. A piacon fura állapotok van­nak. Az élelmiszereket porba és piszokba, esős időben a sárba rakják ki, az árakat nem ellenőrzik és ez a magyarázata an- Litvinov választási beszédet mondott Leningrádon Kirohant a fasiszta államok ellen s gúnyolta Anglia politikáját Moszkva, november 29. Litvinov külügyi népbiztos vasárnap egy leningrádi választási gyűlésen beszé­det mondott, amelyben kiemelte a Szov­jetszövetség békepolitikáját és a nemzet­közi lefegyverkezésre irányuló erőfeszí­téseit, továbbá a megnemtámadási szer­ződéseket, amelyeket a vele szomszédos tizenegy állam közül tízzel megkötötte. Csak lassán nem akarta ezt a szerződést megkötni. A külügyi népbiztos ezután az egyete­mes biztonság elvét hangoztatta, kikelt a támadó államok ellen és — nyilvánvaló célzással Angliára — gúnyos hangon em­lékezett meg a „kérdőívek módszeréről”, amellyel a fasiszta irányzatú államok hó­dító szándékait akarják kipuhatolni. Vé­gül a spanyol és japán-kínai háború rész­leteit vázolta s kijelentette, hogy a tá­madó államok a könnyű zsákmányt kere­sik, a Szovjetszövetség azonban nem tartozik ezek közé. Kalinyin, a Szovjetszövetség végrehaj­­tóbizottsági elnöke szintén Leningrádban a fasiszták ellen szónokolt, akik be akar­nak lopózni az országba. Hangoztatta, hogy állig fel kell fegyverkezni ellenük. Megölte volt anyósát másfél évre ítélték Timisoara—Temesvár, november 29. Az esküdtszék szombaton zsúfolt tárgyaló­teremben tárgyalta Ferenczi Károly ujmosni­­cai fiatalember gyilkossági bűnperét. Feren­czi néhány hónappal ezelőtt feleségül vette Marjai Sándor ujmosnicai gazdálkodó leá­nyát. A fiatalok boldogan éltek, de az anyós a boldogság útjába állt. Marjainé beleszere­tett vejébe és mindent elkövetett, hogy a fia­talokat elhidegítse egymástól. Mikor a fiatal­­asszony anyai örömök elé nézett, elvitte egy bábasszonyhoz, aki tiltott műtétet végzett rajta s ebbe Ferencziné belehalt. Ezután az özvegy férj visszaköltözött szüleihre, de nem volt nyugta, mert volt anyósa szerelmével ül­dözte. A 48 éves asszony többször megtette, hogy azokat a virágokat, amelyeket Ferenczi felesége sírjára ültetett kitépte. Junius 10-én ismét ellopta a sírra helyezett friss virágo­kat. Erre Ferenczi disznóölő kést vett magá­hoz és felkereste az asszonyt és felelősségre vonta. Vitatkozni kezdtek, majd az elkeseredett férfi a disznóölő kést huszonegyszer Marjai­néba szúrta. Két szúrás a szivet érte s Mar­jainé hamarosan meghalt A bíróság késő es­te hirdetett ítéletet, amelyben a vádlottat másfélévi börtönnel sújtotta. A törvényszék enyhítő körülménynek vette, hogy Ferenczi tettét erős felindulásban követte ak Telefon 1­9 - 99. Rádió „Novy“ Brasev­ 19 nak, hogy ebben a kisvárosban drágább az élet, mint Kolozsváron. GAZDASÁGI ÉLET Mint feljegyzésre mél­tó tényt említjük, meg, hogy Nagyenyeden három aktív bank működik: A Nagyenyedi Kisegítő Takarék, az Alsófehér megyei Gazdasági Bank és Takarékpénztár és a román ér­dekeltségű Gorunul. A megyét a Benyovits-malom látja el liszttel és az Ambrózi, Fischer-féle rész­vénytársaság oltványtelepei messze föl­dön híresek. LELANYHULT A FEGYHÁZ IPARI VERSENYE Nemrégiben még nagy sérellme volt az enyedi iparosságnak a fegyház műhelyei­nek üzleti versenye. Az ipar minden ágá­ban foglalkoztatta a rabokat a fegyház­­igazgatóság és — kevesebb lévén az üz­leti költsége — jóval olcsóbban árult, mint a kíméletlen adókivetés és a nagy terhek alatt nyögő kisiparos. Ma ebben az irányban is javult a helyzet. Bár a ra­bok ma is dogoznak, de ma már csak a játékáru-üzem, a szövődé, az asztalos­üzem és a kosárfonó fejt ki munkát. Min­denesetre tény, hogy a termelés tempóját alaposan csökkentették és így ez a sokáig vaj adott kérdés is normális módon meg­oldást talál. ADÓKIVETÉS! JAJ! A kereskedő­ réteg — bár a pénztelen­ség nagy a piacon — valahogy megél. De minden iparos és minden kereskedő tele van panasszal az adókivetések miatt. Azt állítják, hogy talán Erdély egyetlen me­gyéjében sem volt olyan drákói szigorú­­ságú kivetés, mint itt.­Mint jellemző pél­dát hozzák fel a Bakó és Novotny-féle Architectura nevű építkezési vállaltat ese­tét, amelyre már megindulása első évében 300 ezer lej adót vetettek ki, úgyhogy a cég — nem bírva ezt a horribilis terhet —■ jobbnak látta feszámolni . Mi van még Nagyenyeden? Van egy mozi. Néha színház is elvetődik ide. Két sportegyesület, a román ASA és a magyar NTK. Egy bátor kis hetilap, az Enyedi Hírlap, meglehetősen békés vi­szony a többségi és a kisebbségi nép kö­zött egy hegyi vadászezred, amelyet két nappal ezelőtt helyeztek ide, drágaság, egy kezdődő mozgalom a földgáz beveze­tése érdekében, nyelvvizsga a fegyházban a fegyőrök számára és végül — de nem utolsó sorban — egy sereg lelkes, tisztes­séges, élni akaró és minden szépért lelke­sedő magyar tanár és iparos, akik — ha szerényebb eszközökkel is, de — a régi hittel és lelkesedéssel viszik tovább a nagymultú nagyenyedi magyar kultúra széltől fúvott szövétnekét. Baradlai László — A belek gyakori teltsége és a rekesa erősebb feltolódása a rendkívül enyhén és kellemesen ható természetes „Ferenc József” keserűvíz használata által — reg­gelenként éhgyomorra egy pohárral — megszüntethető és az agy, a tüdő vagy szív felé irányuló vértódulás ellensúlyoz­ható. Kérdezze meg orvosát. Nagy fénnyel ünnepelték meg Attolnia függetlenségének 25. évfordu­ljét Tirana, november 29 Vasárnap ragyogó időben, hatalmas díszpompával ünnepelték meg a függet­len Albánia fennállásának huszonötévet évfordulóját. Az ünnepségek fénypontja a Skandereg téren lezajlott katonai ün­nepség volt, amely után Zogu albán ki­rály megvendégelte a királyi palotában a függetlenségi ünnepségre érkezett külföl­di küldöttségeket, valamint az albán és a külföldi újságírókat. Vasárnap este az albán kormány díszvacsorát adott a kül­­földi küldöttségek tiszteletére. A díszva­csorán megjelent az uralkodócsalád és a kormány minden tagja. A pohárköszön­­tőknél Kotta miniszterelnök nagy beszé­det mondott és üdvözölve a külföldi kül­döttséget, különösen az olasz és az oszt­rák kiküldötteket éltette. A függetlenségi évforduló napján Al­bánia összes templomaiban és mecsetjei­ben ünnepi istentiszteletet tartottak. Magas kamattal ne vegyen Rádiót ! Ingeren - Columbia—R. C­A—Marconi •2 havi kamatmentes hitelre csak a képviseletnél 1 MECAICO HORAHJI. Brasov, Strada Maria. «Zeis* N-1 20

Next