Brassói Lapok, 1938. január (43. évfolyam, 1-24. szám)

1938-01-01 / 1. szám

XL/V. évioyam /. &zarn Főszerhez 6: KACSÓ SÁNDOR Brc$ov — Szombat JVj8. január l ELfi FIZETÉSI A R A K : Belföldre havonként 66.— lej, kézbesítéssel 74.— lej, ugyanez Brasovban 70.— lej. — Külföldre negyedévenként 360.— lej. — Magyarországra negyedévenként 12.— pengő. — HIRDETÉSEK dija Hirdetési oldalon 5 50 lej, páros (bai) szövegoldalon 6.— lej, páratlan (jobb) szóveg- ofdálon 7 lej négyzetcentiméterenként. — Hirdetési dijak előre fizetendők. — Szerkesztőség és kiadóhivatal B r a $ o v. Strada Regele Carol 56—58 Telefonjain 82 Újévre Bár az élet és zajlása a maga egyenet­len szűnt elenségevel nem igazodik ahoz a beosztáshoz, amellyel a gyarló ember az idő ocglelen múlását méri, ősi szokás az <éo lejúrláuul visszatekinteni és ennek a történelmi távlatból nézve csuk rövidke életszakasznak esemény-alakulásából kö­vetkeztetni az újra, a közvetlenül beül ó jövőre. Mint a legtöbb emberi szokás, ez is önkényes és fölöttébb viszonylagos, hi­szen az élet tengere gyakorta éppen a naptári esztendő váltakozásának időpontja ban adja legkevesebb jelét annak, hogy mi várható a holnapokra. Értelme azon­ban mégis van az ilyen mérlegkeszites­nek, mert nagy általánosságban az elmúlt év eseménytartalma az előzőkével oa,o összehasonlítás révén lemérhető és erJ.e- kelhető legalábbis annak az emberisege. most főként foglalkoztató kérdésnek a szempontjából, vájjon további fesz",tse- geket és viharokat o'rhatunk-e, avagy a béke megszilárdulását? , Ha szemügyre vesszük a most lezárult esztendő történetet. ál tahiban az a&ges'.o j jelenségek sora ellenére is reménykedhe­tünk. bizhatunk abban. Itogy az újév meg­erősít i a nemzetközi békét és Degereil- ményben fo’ ózni fogin az európai légkör már megindult enyhülését. A spanyol po'gárháboru, amely egy évvel ezelőtt ko­molyan feniiegette az egész kontinens bé­kéjét, kiújult erővel mos1 is folyik ugyan, de az már kétségtelen, hogy sikerült elszi­getelni azokkal az erőfeszítésekkel. ame­lyeket a nagyhatalmak ennek érdekében tellek. Igaz, az Európa délnyugati sarká­ban dúló háborúhoz az év folyamán má­sik is társult; a távolkeleti fegyveres vi­szály, de — amint éppen az utóbbi hetek eseményei mutatták — a leginkább érde­kelt nagyhatalmak ezt sem hajlandók kde rebéluesiteni, tu! növel ni eredeti keretein. Inkább vállalják a meghátrálást, az ön­uralom nem mindig népszerű politikáját, csakhogy mentsék a békéből, ami menthe­tő, csakhogy elkerüljék az általános iköl- remenést. ami csak kárára lehet a civilizá­ciónak és kultúrának. \ Ez a higgadtság s önmérséklet — bízunk » benne — nem egyértelmű az erőtlenséggel j és határozatlansággal. Nem brleelegved- ni a tusákba, csak szívósan elhárítani a háborúskodást, ez to'szíoiias, gandhis ma­gatartásra emlékeztet ugyan, de talán a felülemelkedett ség hatalmas ereje is ben­ne rejlik. Pláne, miután mindinkább tár­sul a megértéssel, belátással és a békebon­tásokat előidéző elégedetlenségek, elkese­redettségek kiküszöbölésének jóakarutu törekvésével. A béke általános érdekén belől a ki­sebbségi magyarságot közvetlenebbül az európai s kiváltképpen a Dunamedence- beli orsz.ieok és w-WV bözötfi megbékélés v "- e érinti. Az óesztendő ebben a tekin­tetben is adott némeh/es biztatást a lövő­re. A két nagu nyugateurőpai nagyit,da­lom fóréi iául tűzte ki a kontinens élet­viszonyainak újrarendezését s a többé- kev 'sbé lógósaknak elismert német köve­telések mérlegelésévé] kapcsolatban most ' komohu'n foglalkozik a kisebbségi problé­mával is, nmein végre elsőrangú európai ügy lett. Immár húsa én eltelte után nincs éVama kontinensünknek, amelynek fele­lős államfétfiai ne volnának tiszt'ban az­zal, hogy a negjtvenmiUióniji kisebbség helyzetének megnyugtató rendezése egűik döntő előfeltétele az annyira kívánatos megbékélésnek és összhnngzatos együtt­működésnek, amelyre minden állam egy­aránt vágyik. Ebben az összefüggésben a romániai kisebbségi magyarság sorsának javulása is egyik olyan ígérete a múlt év­nek a jövőre, emel yen a bel politikai vál­tozás sem m ídosithat, hiszen ennek is csak az egyensúly és n békés munka biz­tosítása lehet a legfőbb célkitűzése. Több uj alminisziert nevezlek ki fl szerda esti minisztertanács három tóvárosi lap he’iltásál határozta el Meg nem erttsi e.t hitek szerint nemre I alapon á szervezik a sailót Be> es küfiidi iaivi ein;n/ek az uj ka'aíne.rüi - 603a m n sz.ere.nik nagyion essagu kijelentést telt egy külföldi sajtéit ódának Bueuresti, december ^0. Megnyugvással fogadtuk az uj mi- nis3tereinök sajtónyilatkozatának azt a részét, amely a béke és a munka jelszavát röpíti az ország kisebbségi népei felé. Bizalmat ébreszt Lennünk az a mondat is, amely ígéri, hogy a nemzeti kereszténypárt kormányzása alkotmányos keretek között fog lefoly- ni. Ezek a szavak, amelyek a legitle- tékesebb helyről jönnek, alkalmasak arra, begy elejét vegvék bizonyos hi reszteléseknek és csökkentsék az ag­godalmat a kormány kisebbségi poli­tikája tekintetében. Nem célunk most külön fejtegetéssel alátámasztani azo­kat az észszerű, bölcs érveket, amik a miniszterelnök által hangoztatott, sőt hangsúlyozott alkotmányos kormány­zás mellett szólnak. Goga Ovtavian amellett, hogy politikus, népének egyik szellemi kivá'ósága, aki nincs hijjával azoknak a képességeknek, amelyeknek az államférfiul tettek mérlegelésénél szerepet ke’l jálsza- niok. A kisebbségi sorsról is fölös'eges előadást tartanunk, mert hiszen a kor­mányfő életének javát ebben a sors­ban töltötte és később, amikor vezető szerephez jutott Nagyromániábau, kö­zelről figyelhette a romániai magyar kisebbség gazdasági, kulturális és nemzeti megnyilvánulásait s nem egy­szer járult hozzá maga i®, mint politi­kus és mint iró, a két nép lelki köze­ledésének elősegítéséhez. Ennek a folyamatnak bet el. j cserlése is istápoló kezeket, megértő szive­ket és szenvedélytől ment agyakat igé­nyel. Ezért örülünk a i-’V ’dcrelnök szavainak. Mert nincs kétel­kedni abban, hogy a >ttelí követik, olyan tettek, nyájunk közös boldog szolgálni. A liberálisolt a ió nda aíH várakozás álláspontjára helyezkednek a Goga-kormínayal szamba! A liberális párt francianyelvü lapja, a .’Indepedeiice Roumaine szerint Goga gyüttmüködési kormányt alakított, melyben a nemzeti parasztpárl egyik zárnya négy taggal van képviselve. A ap azt a reményét fejezi ki, hogy az a Lacionalizmus, amely a kabinet prog- amját áthatja, építő és megfontolt na- lionalizmus lesz. Külpolitikai tekintet­űn az eddig követett irányelvek a kö­vetkezők: teljes bizalom Románia szö­vetségi és baráti kapcsolatai iránt, szo- os együttműködés a Népszövetsége' és l jóviszony kimélyitése valamennyi ál­ammal. Meg vagyunk győződve arról — rja a francianyelvü _ félhivatalos —, >Ogy a kormány követni fogja ezt a pol­itikáit, amelytől határaink biztonsága és i)é!ke!eteurópa egyensúlya függ. Az or- zágnak — folytatja — nincs más va- vya, minthogy békében, rendben, nyugn- omban dolgozhassák és fejlődhessék. A jOga-kormány, amely lendülettel állóit 1 nemzet érdekeinek szolgálatába, kü’- »olitikai téren olyan utat talál, amelyet ílcdei vontak meg. Ezt az utat kell kö­petnie határozottan és lojálisán. Ugyanilyen jóindu’atot áru! el a kor- nány iránt a Viitorul cikke is, amely íangoztatja, hogy komoly feladatok var­iak az uj kabinetre. A kormányt a na- lio.nalizmus eszméi hatják át, azok a iszmék, amiket a liberális párt is mindig zem előtt tartott. A továbbiakban hnn- ;oztatja a Viitorul, hogy fenn kell iar- ani külpolitikánk eddigi irányát, mert :zt az ország életérdekei kívánják. A li­heráiis párt politikailag csak akkor fog­lalhat állást a Goga-kormánnyal szem­ben, ha ismertté válik annak munka­programja. A Curentul értesülése szerint Bratin- nu Dinu lakásán tanácskozások folytak le, amiken a liberális párt álláspontját vitatták meg a Goga-kormánnyal szem­ben. Az az álláspont alakult ki, hog a pártnuk a jóindu'atu várakozás láspontjara keil helyezkednie. N\ okoz nehézségeket az uj kabinetne. ellenkezőleg, támogatni fogja azt nem­zeti törekvéseiben, azzal a föltétellé!, hogy^az ujitások ne lépjék túl az al- kotmánv és n törvén vp.í: torsa roXonszenves fiaignenlen komre iiálja a válság megoldását lorga a NeamuII Romanesc-ben fejti ki álláspontját Goga kormányalakításáról. Az uralkodónál-: - írja - tekintettel a vá­lasztások következtében előállott helyzet­re. tekintettel továbbá a második párt magatartására, valamint egy misztikus és nyíltan diktatórikus párt prograintiéikü- Mségére, — nem állott rendelkezésére mus megoldási lehelőség. Ezután lorga di­csérő szavakkal ir Goga és idősb Cnza kiváló képességeiről, majd hangoztatja, hogy a külügyminisztérium élére, elosz­latva azt a gyanakvást, hogy szövetsége. seinkkel szemben más politikáról is szí lehet, bármilyen jó kapcsolatok épül jen el is ki Olaszországgal, — Románia elsi ügyvede került. Az uj kormány alak illa iránti rokouszenvét az a körülmény ű mániái ja, hogy a kabinetben helyet fog' lalnak olyan emberek is, akik bár neu hagyták ott pártjukat, ugv érezték, hogi helytelenítésüket nyíltan kifejezésre kei juttatniuk azzal a politikával szemben, 1 mely a felségsértésig is elmerészkecíik. Hogyan ir a kii földi sajt*? A külföldi sajtó bő részletességgel foglal­kozik a Goga kormány mega'akulásával. A NÉMET LAPOK első oldalon közük a Goga-koimány megala­kulásáról szóló híreket. Kozlik az uj minisz­terelnök életrajzát, kihangsúlyozva naciona­lista törekvéseit és az uj kormány kiil- és belpolitikai munkatervénék irányelveit. A lapok nagy elégtétellel állapítják meg Goga minisztere'nöknek Németországgal szembeni megértő po.itikáját és azt az óhajukat feje­zik ki hogy minél szorosabb kapcsolatokat valósítsanak meg a német birodalommal. AZ OLASZ SAJTÓ rendkívül kedvező hangon ir a kormány na­cionalista jellegéről és az államtekintéiy el­Abbol a jelentős körülményből azon- 1 ban, hogy a beköszöntő ujéo elhalúrozóan ! oajudtatja a kisebbségi kérdést, lehat a mi sorsunkat is, nemcsak reményeket, hanem fokozott kötelességek tudatát is kell men­tenünk. Az ilyen időszakokban Dán legna­gyobb szükség az összetartásra es a belső munka kiméiyitésére. Sorsunkról esetleg nélkülünk történik döntés, de nem mind­egy. hogy ez a döntés, bármilyen értelmű lesz is, milyen állapotban talál bewü^ke*. Fel kell tehát készülnünk minden eshető­ségre, ez pedig csak a lehető leghai m >ni- kusabb együttműködésben állhat kisebb­ségi nemzeltcstünk minden rétege közölt. Ennek programját, elveit és módozatait tökéletesen kidolgozta a romániai magyar fiatal szellemiség Vásárhelyi Találkozója, amelynek határozatai mintául szolgálhat­nak minden kisebbség magatartásának megállapítására. A vásárhelyi hitvallás látszik eddig a legbiztosabb alapnak, ame­lyen kisebbségi életünk a legüdDÖsebben fejlődhetik a bel- és külpolitikai helyzet bármilyen alakulása közepette, mert a ha­misítatlanul értelmezett krisztusi, keresz­tény erkölcs és igazi nemzeti demokrácia jegyében emelkedett síkon meghatározta a kisebbségi magyarság viszonyát úgy ál­lamunk többségi nemzetével, mint 9 töb­bi néppel szemben, amellyel itt, a Duna medencéjében együttélnün kadatott. Az európai politikának 1917-beli for­dulatai biztató kilátásokat vetítettek szá­munkra az uj esztendő még ködös hori­zontjára. Hogy ezek beoúlnak-e, azt sen­ki sem tudhatja. Meg kell azonban ten­nünk a magunk részéről is mindent, hogy váljanak. Ez viszont csakis az lehet, hogy fegyelmezett öníudallal munkálko­dunk a magunk bármily szűk körében mindazoknak a törekvéseknek a sikerén, ! amelyek az egyes emberek és nemzetek j közötti békés együttműködés s közős bol» • dogulús ügyét mozdítják elő.

Next

/
Thumbnails
Contents