Brassói Lapok, 1938. április (44. évfolyam, 75-97. szám)
1938-04-01 / 75. szám
1938. április 1 Mini Hun '* (Budapest) Ideális diétás üdülőhely. A legelőkelőbb hotel. A legtökéletesebb klinikai gyógyintézet Strandfürdő. Mérsékelt árak. ÜGYVÉDEK NYELVVIZSGÁJA (k. e.) Az a magyarázat, amit Perie Iteanu volt igazságügyminiszter, az ügyvédszövetség elnöke fűzött az ügyvédeknyelvvizsgáztatásának kérdéséhez, a légikevésbé sem nyugtathatta meg az érdekelteket. Az elnök mindössze az ókirályság román kultúrában nevelkedett kiisebbségi ügyvédeivel szemben mutatkozott engedékenyebbnek s minden más,amit mondott, csak alátámasztása, újabbérvekkel való fűszerezése volt az ügyvédszövetség határozatának. Bár ez a határozat a nyelvvizsgán kívül másolyan problémára is kiterjed, ami mél-tán keltheti fel aggodalmas érdeklődé- sünket, így például a nem is túlhalkan megpengetett ügyvédi zárt szám, egyelőremaradjunk a nyelvvizsgánál, mert ennek a bevezetése maholnap megtörténhetik, s amíg az ügyvédi testületben alkalmazandónumerusz klauzusz egyelőre csak a jövőzenéje. . Jellemző a kisebbségiekkel szemben megnyilvánuló kari hangulatra, hogy Petrieteanu előbb említett csekély engedménlyének máris ellenzéke támadt. A fővárosi ügyvédkamara egyik vezető szerepet játszó tanácsosa meglepetésének adott kiejezést e sovány s nyilván a kisebbségiügyvédtársadalom kis töredékét érintő koncesszió fölött, követelve az ügyvédszöetség határozatának maradéktalan véghajtását. Kétségtelenül minden ügyyvédnek kötelessége a szövetség tekintélyét szolgálnia, azáltal, hogy aláveti manlt döntéseinek és betartja utasításait.Ez az előkelő vezérszerv csak úgy teljesítheti hivatását, ha minden tagja, a legnagyobbtól a legkisebbig, fegyelmezettenáll az általa kijelölt kari „politika" vonalon, vagyis hogyha határozatainak az összesség közreműködésével érvényt tud szerezni. Ha ebből a szempontból vizsgáljuk meg a fővárosi kamara tanácso-ásának opponálását, csak helyeselhetünkközbelépésének. Viszont felmerülhet akérdés: meddig terjedhet a szövetsg hatásköre, adhat-e ki olyan határozatot, amelynek mottójaként nem idézhető törvényszöveg? ( Sajnos, nem ilyen meggondolásokkésztették az illető tanácsost a Pericseanu-nyilatkozat megellenzésére. Holott ilyen aggodalmak is felmerülhettek volna. Még emlékezetünkben van ,ugyanis az igazságügyminiszternek azügyvédi kamarákhoz intézett körlevele,amely megállította a zsidó ügyvédekre szúduló lavinát. Ebben a levélben szóesik az önkormányzatról, de szó esik azügyvédtörvényről is, amelynek korlátait az önkormányzati ténykedések nem léphetik túl. Sem a kamara, sem a szövetség nem törvényhozó szerv, nem is állam az államban, hanem az igazságszolgáltatás fontos segédszerve, amelynek a törvények által kijelölt utakon kell hivatását teljesítenie. Mit mond a törvény? Leszögezhetjük, ,hogy nem beszél nyelvvizsgáról. Az ügyvédi törvénynek a bejegyzést szabályozó les annak feltételeit előíró 1., 2. és 3. szakaszai nem írnak elő nyelvvizsgát. A 186-ik szakasz, amelyre az ügyvédszövetség határozatában hivatkozás történik,megköveteli ugyan a román nyelvtudást,de nem intézményesít sem nyelvvizsgát, sem más rendszabályt. A nyelvvizsga felvezetése tehát merőben uj dolog lenne s ezen az alapon a mérnökök, az orvosokés más szabadfoglalkozásúak testülete ismegrostálhatná tagjait, tekintet nélkül azalkotmányban is biztosított szerzett jogokra. Hová jutnánk így? Ezért hisszük, hogy az igazságügyminiszter újabb közbelépése nem fog elmaradni, annál inkább, mivel súlyos sérelem fenyegeti a jogegyenlőség elvét is. Annyit mindenesetre már most megállapíthatunk, hogy az ilyenkezdeményezések nem szolgálják az ország belső összhangját és magasabb érdekeit, amelyeket mindnyájunknak szem előtt kell tartanunk. H. Sim 5 oldal A fővárosi Ügyvédkamara úgy dönten, hogy Azok az flgpidek, akik elbuknak az írásbelin, nem álmaznak Román sajtó ijang asz Ügyvédi nyelvviszsgák ellen szóbeli vizsgára Bucuresti, március 30. A fővárosi ügyvédkamara fegyelmi tanácsának tagjai kedden este értekezletet tartottak, amelyen Istrate Micescu volt külügyminiszter, a kamara dékánja is részt vett. Az értekezlet az ügyvédi nyelvvizsga kérdését vitatta meg és úgy határozott, hogy az ügyvédszövetség állandó tanácsának idevonatkozó határozata értelmében nyelvvizsgára állítja a kamara valamennyi kisebbségi és zsidó tagját. Kimondotta még azt is, hogy azok, akik elbuknak az írásbelin, nem állhatnak szóbeli vizsgára. A Lumea Roraanensca az ügyvédi nyelvvizsgák bevezetésének problémájával foglalkozva, annak a véleményének ad kifejezést, hogy a vizsgáztatás elrendelése teljesen fölösleges. Azok az ókirálysági kisebbségi ügyvédek, akik román iskolákban végezték tanulmányaikat, tökéletesen bírják a román nyelvet, a csatolt területek kisebbségi ügyvédei pedig csak úgy tudnak eleget tenni hivatásuknak, ha szintén tudnak románul. Azt az ügyvédet, aki az államnyelvet nem ismeri tökéletesen szóban és írásban, az élet rostálja ki, mert elveszti klientúráját és kénytelen kilépni a testületből. — Periefeenu elnök — írja a lap —■ kijelentette, hogy a tisztogatás a törvényes formák betartásával történik. A törvények azonban nem írják elő a nyelvvizsgát s így a határozat végrehajtása egyes helyeken esetleg önkényes intézkedésekre adhat alkalmat. A kamarákat valóban meg kell tisztítani a kétes elemektől, akik visszataszító üzletekre és befolyással való üzérkedésre használják fel nemes hivatásra kötelező ügyvédi minőségüket. A tisztogatást tehát erkölcsi követelmények szerint kell végezni. Ami pedig a kamarák románosítását illeti, ezt sikerrel lehet végrehajtani e megfontolt és törvényes eszközöknek azokkal szembeni alkalmazásával, akik e pályára lépnek, békében hagyva azokat, akik a testület tagjai lévén, kifogástalanul végzik foglalkozásukat. A fővárosban bérháza volt, a szalmazsákjában kétmillió, nyugdíjat is kapott Tizenkét éve és mégis Vasúti kocsiból lakott házban lakott egy különc brassói ember nem beszélt senkivel, csak legfeljebb éjszaka meztelenül gordonkázott Brasso—Brassó, március 30. A brassói Mátyás-telep egy vasúti kocsiból átalakított házában meghalt Istrati Ernest nyugdíjas vasúti felügyelő. Most, a halála után, kiderült, hogy a különös öregember, aki rongyokban járt és maga főzte nyomorúságos ételeit, többmilliós vagyont hagyott hátra. Istrati Ernest tizenkét évvel ezelőtt érkezett Brassóba. Megvette a Mátyás-telepen levő két kis szobácskából álló házat és itt élt tizenkét évig anélkül, hogy szomszédaival csak egy szót beszélt volna. A különös öreg urat mindenki szegény embernek tartotta. Maga főzött magának egy fazékban, rendszerint azt, amit a kertjében termelt. Babot, krumplit. Egyszer egy héten elment hazulról egy zsákkal bevásárolni. Szóba nem állt senkivel soha. A lakásába tizenkét év óta nem engedett be senkit. A halála után a hatóságok a szobájában különböző bank- és postatakarékpénztári betétkönyveket találtak 160 ezer lej értékben. A szalmazsákja alatt állami kötvényeket találtak közel kétmillió lej értékben. Megállapították a hátrahagyott iratokból, hogy Ernest Istrati a bucuresti vasúti felügyelőségen teljesített szolgálatot. 4500 lej linói nyugdíja volt. A fenti értékeken kívül a fővárosban a Gheorghe Szircai utca 5. sz. alatt többmilliót érő emeletes háza volt. A hátrahagyott iratai, naplója, levelezése mind arról tanúskodik, hogy a különc milliomos nem mindennapi műveltségű ember volt. Utazásai során bejárta az egész világot. Európán kivil volt Amerikában, részt vett a Panama-csatorna megnyitásánál, bejárta Japánt, Kínát, Indiát, Borneót. Hét nyelven beszélt, de tizenkét évig igyeken is alig szólt. A könyv állványán kottákat, operakivonatokat és szövegkönyveket találtak. Tristan és Izolda, a Parasztbecsület és más operák feküdtek pedáns rendben egymás felett. Nappal főzött, a nadrágját foltozta, a kertjét művelte, este pedig néha elővette a csellót és meztelenül, a sötétben Tristan és Izoldát játszotta a tengeri földek között. Istrati Ernest 1956-ban egy levelet írt Brassó megye prefektusának, amely végrendelet gyanánt szolgált és megkérte a szomszédját, hogy halála után juttassa el a hatóságokhoz. A különc milliomos két és fél millió lett a tárgy-oenai főgimnáziumra hagyott, nevére szóló alapítványként. Ennek az alapítványnak a kamataiból jó előmenetelő, szegénysorsú tanulókat fognak segélyezni. Könyveit, képeit, csellóját a brassói vasutasotthonra hagyta. Berendezését, bútorait, ruháit a szomszédaira, míg öszszes többi vagyonát a központi iskolaszékre hagyta, amely belátása szerint fog a többmillió lejes hagyaték felett rendelkezni. Az ólomkatonák Az Essener Nationalzeitung jelentése szerint kísérlet történt arra, hogy a lapok nyomásához szükséges ólombetűket pótanyagból gyártott betűkkel helyettesítsék. A ,,Négyéves terv“ című folyóirat legutóbbi számának négy oldalnyi szövegét nyolcvanezer példányban már ezekkel a betűkkel nyomták ki. A lap egyben részletes cikkben számol be az új eljárás praktikus jelentőségéről és felhasználhatóságáról. Sarki hideghullám tört Európára Egy nap alatt téliesen megváltozzon az időjárás Bucuresti, március 30. A március eleje óta tartó szokatlanul meleg és barátságos koratavasznak hirtelen végeszakadt. Északnyugat felől még szombaton hideghullám tört be Európába, amelynek a hatása egyre erősebben érezhető. A hőmérő, amely az utóbbi héten általában a 10—20 fok között ingadozott, általánosan a 0 pont közelébe zuhant. A rendkívül erős sarki légáramlat a legtöbb helyen, így Romániában is, havas esők kís méretében nyomult előre. Romániában, különösen az ország déli részén 16—20 fok körül mozgott már a hőmérséklet, míg e hét eleje óta délen is legfeljebb 3—6 fok meleget mérnek. A hirtelen időjárásváltozás olyan heves volt, hogy Romániában úgyszólván órák alatt csapott át a szép idő teljes zimankóba. Minden valószínűség szerint kisebb havazásokkal kell számítani az alacsonyabban fekvő helyeken is. A hegyekben kiadós havazásra van kilátás és havazik is. Az időjárásváltozás a legrövidebb idő alatt az ország déli részén is éreztetni fogja hatását, ha csak a földközitengeri meleg légáramlatok ideig-óráig föl nem tartják a sarki hideghullám további útját. Rigai jelentés szerint Sztálin-titenes tkos rádióállomás műköül K Moszkvában Berlini hivatalos közlemény szerint nem tartóztattak le szabadságpártiakat, mert ilyen párt nincs London, március 30. * Amint a Reuter rigai tudósítója jelenti, az a moszkvai titkos rádióállomás, amely nemrégiben közölte a Sztálinrendszer megdöntésére törekvő „felszabadítók szövetségének” programját, kedden este ismét működött. Ez alkalommal a titkos rádió szónokai hevesen támadták a szovjet kormányt amiatt, hogy beleavatkozik más nemzetek ügyeibe azzal a céllal, hogy nemzetközi zűrzavart teremtsen. A hivatalos szovjet rádióállomásoknak különféle hullámhosszváltozásokkal sikerült részben elnyomniuk a „felszabadítók szövetségének” titkos adását. Moszkvai Rndor-jelentés szerint azok között, akiket az Északi Tengeri Utak Igazgatóságából az ott felfedezett visszaélésekkel kapcsolatban „kitisztogatnak”, kegyvesztett lett Schmidt Ottó akadémikus is, aki a Papanyin-expedíciót s általában a sarkvidéki kutatást megszervezte s aki csak a tavaly kapta meg ezért a „Szovjetunió hőse” címet és a Leninrendet. NÉMET CÁFOLAT Berlinben a következő hivatalos közleményt adták ki: „Egyes külföldi lapok a napokban azt a hírt terjesztették el, hogy Németországban letartóztatták az úgynevezett Szabadságpárt 40 tagját. Ennek a hírnek a terjesztése nem egyéb hamis értesülések világgá röpítése kísérleténél. Nem lehet szó ilyen letartóztatásokról, mert egy ilyen párt nem is létezik.”