Brassói Lapok, 1938. május (44. évfolyam, 98-122. szám)
1938-05-01 / 98. szám
, 1938. mrfos ! Miért ütnek minket? ! Nem tudtam, hogy ilyen pontosan telibe találok azzal a néhány igénytelen sorsak melyek a Brassói Lapok e hó 20-iki számában láttak napvilágot, hogy felszisszentek miatta! Pedig csak egy szerény sóhaj erejéig mertem bírálatot kockáztatni és világért sem a néhai magyar párt és néhai vezetői ellen. A közszellemet tettem királat tárgyává, mely húsz év alatt képtelen volt gyökeréig lehatolni az igazi népsegítés kérdésének, amit a falu, a maga egyszerű észjárásával fülem hallatára nemegyszer igy fejezett ki: („Hozzánk a magyar urak csak olyankor járnak, ha szavazatokat akarnak kapni tőlünk.” Ezt a megdöbbentő mondatot 1926 vurágvasárnapjának előestéjén hallottam legelőször Nyárádszeredán, székely földműves ember szájából. Ha valaki veszi magának a fáradságot és utánanéz az akkori lapokban, szóvá is tettem mindjárt azzal a megjegyzéssel, hogy ezen a módszeren valamikép változtatni kellene. Ezért voltam bátor most felsóhajtani. Mi lett volna, ha húsz év előtt ott kezdik, ahol mostanában tartanak, vetőmagcserével, fajsertések szétosztásával, apaállatok beszerzésével, gazdasági gépakcióval, fa- Intanfolyamokkal? Politikai kétszerkettő tanítása ez; adni előbb valamit a tömegeknek, hogy azt bizalom alakjában kaphassuk vissza tőlük. A kérdés további fejtegetésébe szándékosan nem akarok beljebb menni. Szándékosan válaszolatlanul hagyom azt a kínos hatású felszisszenést, mely megint — mi telhetvén egyéb tőle? — kaméleonkodással vádolja meg a Brassói Lapokat, de maga is érzi, hogy ez a vágány nem egészen tisztességes, hát felém is megkockáztat egy oldalszúrást: „mintha a cikkíró is egészen más húrokat pengetett volna nemrégiben.” Hogy a falu, a falukérdés, a magyar nép támogatásának, felemelésének, jobb életsorsba segítésének ügye a Brassói Lapoknak idestova húsz esztendeje egyik legfontosabb „vesszőparipája”, arra tanúként ide merem állítani a lap egész olvasó táborát. A cikkíróról ugyancsak köztudomású, hogy húsz esztendeje ugyanazokat a húrokat pengeti. Kegyeskedjenek visszalapozni a Keleti Újság 1920-as évfolyamaiba. Annak a lapnak legelső alapítási éveiben legelső munkatársai közé tartoztam. Igaz, hogy az a lap — akkor — pontosan azt az „unalomig ismételt demokrácia frázisát” hangoztatta, mint most a Brassói Lapok. Annak a lapnak akkori munkatársai összefogván, maguk kockázatára, kölcsönvett pénzen alapították az első erdélyi néplapot, hogy a maguk szakmájában valamivel hozzájáruljanak a népsegítés munkájához. Tehát régiben is, nemrégiben is, most is és ezentúl is, halálig következetesen állottunk és állunk a szegényebb, több gyámoatásra szoruló néposztályok felkarolása mellett. Nem érdemek szerzése miatt, hanem még a kezdő időkben felismert kötelességből. És ha ezen a vonalon történik végre valami, ami üdvösnek látszik, ugyanez a kötelesség parancsolja nekünk, hogy elismerjük és további cselekvésre buzdítsuk a kezdeményezőket. Ennyit tettünk most is és ezért olvasnak fejünkre tücsköt-bogarat. Valamit nem akartunk tudomásul venni. Valami fölött el akartunk siklani két esztendőn keresztül, nehogy újra minket érjen az ékverés, az egységbontás vádja. Kulisszák mögötti háborúság ez — gondoltuk—, nem tartozik a nyilvánosságra. Állásfoglalásra sem éreztük kötelezve magnókat, miután a harcban álló felek egyikéhez sem fűznek szorosabb kapcsolatok, tehát mindkét irányban fenn akartuk tartani a pártatlan bírálat jogát. Nem voltunk és nem vagyunk „párthívei” sem az egyik, sem a másik közéleti árnyalatnak és valljuk meg őszintén: nem is tulajdonítottunk túlságos jelentőséget ennek a kisebbségi magyar közéleti belháborúnak. Tévedtünk. Most látjuk, hogy a két árnyalat között jóval élesebb a feszültség, a féltékelykedés, mintsem gondoltuk volna. Most látjuk, hogy egy hajszálnyi elismerés, mely az egyik árnyalatot éri, mekkora szívbéli fájdalmakat okoz a másiknak. Elkeseredésükben aztán mi telhetik tőlük? Egymást nem merik nyílt színen becsmérelni, tehát nagyot ütnek rajtunk. Mi uralkodó közszellemről beszéltünk, ők rögtön magukra értették. Pedig érthették volna a másik oldalon állókra is, mert azok között is számosan vannak, akik két évvel ezelőtt még ama bizonyos közszellem előharcosai voltak. Van egy alázatos kérésünk. A két szomszéd vár csak marakodjék tovább saját módszereivel. Terjesszenek egymásról híreket, suttogjanak egymásról felfelé és lefelé halk intrikákat, ahogy éppen jólesik nekik. Egyet azonban joggal kérhetünk és joggal el is várhatunk: kapcsoljanak ki minket ebből a játékból. Hadd maradjunk mi tovább a magunk becsületesnek, egyenesnek és emberségesnek felismert útján. Az unalomig ismételt demokrácia „frázisainál”. És félre a kezekkel a becsületünktől! Mert nálunk, önmagunkkal szemben, a közéleti következetesség, a bátor, nyílt kiállás, az erkölcsi és világfelfogásbeli meggyőződés tisztasága becsületbeli kérdés. Ehez ne merjenek hozzányúlni. Ezt mi féltékenyebben őrizzük, mint a közéletben és bizonyos hírlapírói gyakorlatban általában szokásos. Tessék felhagyni a tudatos ferdítésekkel, a közvélemény felé való denunciálásokkal, különben csakugyan más húrokat fogunk pengetni. És ezek a húrok távolról sem lesznek olyan pacifisták, mint eddig ismert húr-jaink. SZENTIMREI JENŐ Kétéves gyermek mellé németül beszélő kisasszonyt jó fizetéssel felveszek. Adorján Péter, Oradea, Piát® Unirii 4. A fontfoni megbeszélések második napja negegoet is jött létre az angol-francia koronalégQóimOKöd€sroi A CSEHSZLOVÁK—NÉMET VISZONY ÉS A DUNAMEDENCE KÉRDÉSEIT TÁRGYALTÁK MEG PÉNTEKEN Anglia és Franciaország közösen kéri Berlinben a prágai ajánlat elfogadását London, április 29. A francia—angol kormányértekezlet a legtöbb jelentés szerint pénteken este már be is fejeződött s csak arról van szó, hogy Bonnet francia külügyminiszter esetleg szombaton is Londonban marad. A kiszivárgott hírek és a francia államférfiak szűkszavú nyilatkozata alapján megállapítható, hogy a két nyugati nagyhatalom a világpolitika összes kérdéseiben igyekezett megteremteni a teljes egyetértést s főleg háborús eshetőségre számítva eleve megállapodni a katonai együttműködésben. A legvitásabb és legnehezebb kérdés nyilván a csehszlovák ügy. Nem kétséges, hogy Franciaország eredeti állásfoglalása Csehszlovákia megvédését illetőleg alapjában eltér a Chamberlain-kormányétól Középeurópa jövendő sorsa nagy mértékben attól függ, hogy a lefolyt 48 óra alatt az erre vonatkozó angol és francia álláspontot hogyan egyeztették össze. A jelek szerint a két nyugati nagyhatalom latba veti minden tekintélyét Berlinben és Prágában egyaránt a békés megoldás érdekében. A jmnénteki társudlások Daladier francia miniszterelnök és Bonnet külügyminiszter, akik csütörtökön este Windsorban az angol királyi pár vendégei voltak vacsorára, az éjszakát a kastélyban töltötték. Pénteken délelőtt fél 11 órakor aztán a londoni miniszterelnökségen folytatódtak a megbeszélések, amelyeket 1 órakor szakítottak félbe. Ekkor az államférfiak a külügyi hivatalban a Halifax lord külügyminiszter által adott ebéden vettek részt, majd utána rögtön összeültek utolsó tanácskozásukra, amelynek programján a hivatalos közlemény megszerkesztése is szerepelt. A Reuter sajtóiroda úgy tudja, hogy a megbeszéléseken, amelyek talán szombaton is tartanak még, a csehszlovák és középeurópai kérdésen kívül Svájc semlegességének az ügyét is megvitatják. Arról van szó, hogy Svájc területét ne lehessen felvonulási terepnek felhasználni Franciaország ellen. Szóba került azután a távolkeleti helyzet és az ott teendő esetleges békeközvetítés. Megtárgyalták végül valószínűleg a francia pénzügyi helyzetet és azt a kérdést is, hogy nem lenne-e helyénvaló újabb kísérletet tenni Berlinben az angol —francia—német közeledés érdekében? ANGOL BESZÁMOLÓ A CSÜTÖRTÖKI TÁRGYALÁSOKRÓL A csütörtökön este kiadott hivatalos jelentés nem bocsátkozik ugyan részletekbe, a Reuter angol sajtóiroda mégis tudni véli, hogy az angol és francia államférfiak között teljes megegyezés jött létre több elsőrangú fontosságú kérdésben, így megegyeztek a haderők és elsősorban a légi haderő együttműködését illetőleg, a hadi- és élelmiszerszállításokban s ama nyersanyagok beszerzésére vonatkozólag, amelyek háború esetén a legfontosabbak. Llir szerint a megállapodásban szerepel az is, hogy háború esetén az angol légi haderő igénybe veheti a francia területek bizonyos előretolt támaszpontjait. Megvizsgálták továbbá a spanyol kérdést és az Olaszországgal szembeni magatartást, beleértve az abessziniai hóditás elismerésének ügyét. Csehszlovákia ügyét viszont csak érintették s annak letárgyalása péntekre maradt. A francia államférfiak helyeselték az angol—olasz szerződés megkötését s beszámoltak a francia—olasz tárgyalások eddigi menetéről, kifejezést adva ama reményüknek, hogy május 15-ig ki lehet nevezni az új római francia nagykövetet. Ismeretes ugyanis, hogy Franciaországot mintegy két éve csak ügyvivő képviseli Rómában, miután a párisi kormány nem volt hajlandó azlasz kívánságnak megfelelően Olaszország királyához és Etiópia császárjához címezni az új nagykövet megbízóitevelét. Most ideiglenes megállapodás jött létre arra vonatkozólag is, hogyan fognak eljárni a Népszövetségnél az abessz nen olasz Vitás elismerése kérdésében. . A francia miniszterek hangsúlyozták, milyen nagy honossága van az olasz önkéntesek tényleges visszavonásának a spanyol harcterekről. Olaszország ezzel bizonyítaná be jóakaratát. A Reuter tudni véli még, a tárgyaló felek ebben a kérdésben is megegyezésre jutottak, de péntekre újból napirendre tűzték a kérdést bővebb megvitatás végett. Az angol és francia sajtó cikkeiből kitűnik, hogy egyöntetű vélemény szerint Prága sorsa most dől el Londonban. Egyes szélső konzervatív és németbarát lapok, mint például a Daily Mail és a Daily Express, élesen tiltakoznak a Csehszlovákiának nyújtandó esetleges angol segítség ellen. Glothermere lord a Daily Mailbe írt cikkében azt hangoztatja, hogy a Csehszlovákia lakosságának 29 százalékát kitevő németség joggal halálos ellensége Prágának s azonkívül a jelentékeny számú magyarság, valamint a lengyel, szlovák és ruthén kisebbség is gyűlöli a cseh uralmat. A cikk ezután bizonyos vezető személyiség ama véleményét közli, hogy Csehszlovákia kérdése felhőként árnyékolja be Anglia gazdasági és politikai légkörét. Hasonló ellenséges hangnemben ír a Daily Express is, amely szerint lehetetlenség Angliának harcbaszállania Csehszlovákiáért. Ha pedig Franciaország köteezettséget vállalt ilyen irányban, úgy Anglia tartsa távol magát Franciaországtól. A lap egyébként tudni véli, hogy az angol kormány sürgős üzenetet küldött Prágába s kérte a szudétanémetekre vonatkozólag tett ajánlat bizonyos pontjaiPéntekre maradt az Anschluss nyomán előállott új középeurópai helyzet és a német—csehszlovák viszony megvitatása, a kisebbségi helyzettel és a Csehszlovákiának nyújtandó esetleges katonai, illetve gazdasági támogatással együtt. Megbeszélik a Középeurópa más országainak nyújtandó gazdasági támogatás kérdését is. Valószínűnek tartják, hogy a megbeszélések még pénteken befejeződnek s a francia miniszterek még az éjszaka elhagyják Londont. Más hírforrás szerint Bonnet külügyminiszter szombatra is az angol fővárosban maradnak módosítását. Különben a Daily Surpress is hangsúlyozza, hogy mennyire fontos Angliára nézve Franciaország katonai együttműködése és dicsérő szavakkal emlékezik meg a francia haderő magas értékéről. E lapokkal szemben a szabadelvű News Chronicle Csehszlovákia mellett ir. A Times, a legismertebb angol lap szerint Angliának nincsenek ugyan a Franciaországéhoz hasonló szerződéses kötelezettségei Prágával szemben, de népszövetségi tagsága és érdekei folytán nem nézheti közömbösen a helyzet alakulását. A két nyugati hatalom érdekei egybehangzóak, mindkettőjüket a szabadelvű demokrácia eszménye lelkesíti s el vannak szánva, hogy ezt minden külső és belső veszedelem ellen megvédik. A Manchester Guardian szerint Franciaország a legnagyobb mértékben aggódik Csehszlovákia sorsa miatt, de nem remélik, hogy Chamberlain ebben a kérdésben az alsóházban annak idején ismertetett álláspontját megváltoztatja. A lap szerint a vélemények eltérnek abban a kérdésben, hogy Franciaország Csehszlovákia oldalára áll-e szükség esetén, vagy nem? Sajtóharc a csehszlovák kérdés körül n.t Az esetleges rendzavaré!*elen. Az egész francia sajtót is elsősorban a csehszlovák kérdés izgulja. A Journal szerint a londoni értekezleten leszögezték azt az elvet, miszerint az esetleges rendzavarokkal szemben a béke legerősebb biztosítéka az, ha tudtukra adják, hogy Anglia és Franciaország vállvetve a maximumig fokozzák katonai előkészületeiket. A Figaro úgy tudja, hogy az angol és francia államférfiak csütörtökön este a berlini kormánynál teendő közös lépésre szánták el magukat, amellyel kérni fogják, hogy fogadja el a szudlétanémet kérdés rendezésére feldolgozott prágai javaslatot. A párisi sajtó egy része egyébként nem titkolja, hogy a csehszlovák kérdésben az angol és francia álláspont nem fedi egymást. A párisi diplomáciai körök a londoni tárgyalásokról szóló végleges hivatalos közlemény kiadása előtt nem akarnak véleményt nyilvánítani. Kiszivárgott hírek szerint azonban Paksban megállapítják, hogy a szudétanémet követeléseik teljesítése Csehszlovákia szétbomlasztásával volna egyértelmű , hogy Csehszlovákiából nem lehet második Svájcot csinálni. 5 MW«! Henderson Prágában Prága, április 29. Henderson Arthur angol munkáspárti képviselő, aki tanulmányozás végett be-utatta a dunamenti államokat, kihallgatáson jelent meg Benes elnöknél. Henderson találkozott Henleinnal is, akivel a szudétanémet kérdésről tárgyalt. —Modern Mozgó, Brassó—. Április 29-től dupla műsor Vihar *. Villám és VILLÁM, I. Premier: Főszereplők: VIHAR, a ló, a kutya. Ez a film bemutatja az állatok közötti megható barátságot. IL A cigányok Örömök és szenvedések, zene, táncdís ének. Vasárnap délelőtt: MATINÉ.