Brassói Lapok, 1938. december (44. évfolyam, 275-300. szám)
1938-12-01 / 275. szám
-ÜT 1928 december 1 VIlflGPOUTIKfl Törökország - Atirk után A kemáli államalkotó kísérlet — 1923- ban, egy véres szabadságharc nyomán— a valóságos semmiből, egy birodalom füstölgő romjaiból kelt útra: el kell ismerni hogy Atatürk másfél évtizedes uralma számulatraméltó a maga szempontjából és a Kelet mértékével mérten egész sikert aratott Áll az ország egyik lábát az európai kontinensen vetve meg, másik lábával Anatóliaiján; áll és öncélú, bátor, független politikát miel, kivül és belül. Közgazdasági programjának megvalósításában biztos léptekkel halad az autarkia felé, melyet egy évtized alatt alighanem megközelítenek. Hadserege jó, tisztikara minden kritikát elbír — a nemzetnek legerősebb támasza és az elitének gyűlehelye. Két egyeteme nőtt az országnak: az egyik a sztambuli romok és pusztulás közül, a másik az ankarai sivatag homokjából. Egy merész gondolat Németországból és újabban Ausztriából rekrutált tanári kart az új egyetemeknek, melyeknek hallgatói már néhány év múlva ontani fogják a többé-kevesebbe elfogadhatóan képzett szakembereket a török intézmények ma még gyéren benépesített s így erősen tökéletesedésre váró kereteibe. Márpedig ebben az etatista rendszerben minden „intézmény” igazgatás épp úgy, mint termelés és ipar. A gazdasági életet ilyként erős fegyelem zárja formába és serkenti kényszerű cselekvésre. A bányászat — szcn és ércek — a mezőgazdaság és a kapcsolatos iparok, sőt újabban egészen szép eredményeket felmutató textilgyártás a kemáli korszak legnagyobb eredménye. Ez idő alatt nemcsak Ankara lett százezres várossá, az iparosodás is nagy lendülettel megindult, vagyonok oztvettek és az adójövedelem szüntelen emelkedik Atatürk jó reményekre jogosító kezdetet hagyott utódjára. Az átmenet zökkenő nélkül következett el, ami azt jelenti, hogy a másfél évtizedes kemáli uralom egészséges intézményeket fejlesztett ki. Egy nap totalitárius mozgalom, mondotta egykor valakinek Mussolini, hősi korszakkal indul útjára, ám a héroszi periódust csakhamar — rendszerint az alkotó dalaiéval felváltja az adminisztratív korszak, hogy Izmet Inönü alkotó-e még vap csak „adminisztrátor”, csakhamar ki fog tűnni. A totalitásos államrendszerek nem nélkülözhetik egykönnyen az elem kezdemény, az alkotó hit és tűz lendítőerejét Atatürkben mindez megvolt — utódáról csak a kormánykerék mellett fog kitűnni- teremtő-e vagy folytató. Ha csak adminisztrátor, belső munkájában meg kell küzdenie Azsa inerciájával, melyen elődje oly meglepő diadalt aratott. A külpolitika terén Törökország kétségkívül hosszú ideig éshet a kemáli örökségből, a béke és az egyensúly politikájának hagyatékából. A beteg ember helyére Kemal egészséges, fiatal férfit állította Boszporusz partjára, aki biztos pillantással mér fel európai és ázsiai feladatait, a tengerieket és a szárazföldieket. Első barátja Ankarának Moszkva volt; az orosz szerelem , melyben a bolsevizmust mégis biztos ösztönnel tartotta távol népétől keinél - ma már a múlt emléke. Ezt az egyoldalú orientációt sokágú barátsági és érdő rendszer váltotta fel, melynek két sarkalatos pontja néhány év óta: az athéni paktum és a sandabadi szövetség.^ _ Az első Törökországnak európai instrumentuma: vele a Balkán és egyben Középeurópa felé néz Ankara. Görögországgal és Romániával való kapcsolatait szabályozza ez az 1954-ben létrejött megállapodás, melyhez alighanem idővel Bulgária is csatlakozik. Németország balkáni törekvései ezen a ponton Törökország élénk figyelmére számíthatnak A kishatalmak erejének koordinálása lebegett Atatürk szeme előtt, mikor Iránnal, Irakkal és Afganisztánnal 199 -ben megkötötte a saadabadi egyezményt. Nem ismerhető félre, hogy mind a két szerkezet, a balkáni épp ap, mint az ázsiai nagyhatalmak közül leginkább Nagybritanniának érdekkörébe utalta Törökországot, éppen ennek a fejlődésnek eredményeként gazdaságpolitikáájának alapján újabban azt a tizenhat millió angol fontos kölcsönt választotta, melyet ennek az évnek a tavaszán kötött le Londonban Ám az egyensúly elve a boszporuszi külpolitika ereje: Törökország legnagyobb vásárlója Németország rank keleti utazásának kiemelkedő eredménye az a 150 millió márkás áruhitel, melyet Törökország Berlintől kapott Az angol pénzkölcsön számottevő részt biztosít a brit iparnak Törökország felszerelésében, tehát inkább az angol export céljait szolgálja. Ezzel szemben Németország mindent meg akar vásárolni, ami hasz bet. nosai számára Anatólia termeli ennek a tömeges vásárlásnak, tehát az importnak, mintegy jelképes ellensúlya a berlini hitel, önként értetődik, hogy a brit politikai befolyás inkább a színfalak mögött érződik Ankarában; a német gazdasági expanzió láthatóbb és érezhetőbb, ha politikai hatóereje még csekélyebb is. Ám nem tagadható, hogy a Harmadik Birodalom középeurópai térfoglalását Kisázsiáig élénken figyelik: a tengelyhatalmak közül az egykori fegyverbaráthoz, Németországhoz erősebb szálak fűzik Kemál országát, semmint a Földközi tengeren nagyhatalmi pozíciójáért küzdő Olaszországhoz. A „tengerszorosok őre” nem óhajtja mások nagyhatalmi egyeduralmát a Földközi-tengeren sem. Ezért legszívesebben szolgálja Anglia, Franciaország és Itália egyensúlyának politikáját Éppen a legutóbbi napokban sokat foglalkoztatta a török közvéleményt Hafay-nak — a Franciaországtól virtuálisan elhódított alexandrette-i szandzsáknak — immáron török sorsa. Ezzel helyreállt a jóbarát viszony Parissal is ,— Törökországnál nincsen ellensége. Az angol kormány Parisban nem vállalt új kötelezettségeket, jelentette ki Chamberlain miniszterelnök: az alsóházban Mussolini hozzájárult Chamberlain január elejei római látogatásához London, november 29 Chamberlain miniszterelnök római útjával kapcsolatban hivatalos közleményt adtak ki, amely így szól: müncheni értekezlet folyamán Mussolini azt ajánlotta az angol miniszterelnöknek, hogy a közeljövőben tegyen látogatást Rómában. Amennyiben a jövő parlamenti szünet sorért ilyen alkalom kínálkozhatik, megkérdezték, várjon január első fele megfelelne-e Mussolininek a látogatás megtételére? Mussolini azt felelte, hogy elvben nagy örömmel venné Nagy-Britannia miniszterelnökének és külügyminiszterének ebben az időpontban való látogatását.** A Press Association rámutat hogy a római látogatás során az olasz és angol politika iránytói az angol-olasz egyezmény által megoldott kérdéseknél szélesebb teret fognak átvizsgálni. Az egyik legfontosabb kérdés a francia-olasz viszony ügye lesz, amelyet még nem sikerült eléggé tisztázni. Ezenkívül megbeszélik azt is, helyénvaló lenne-e egy ugyanolyan nyilatkozat kiadása, mint a müncheni angol-német és a készülő francianémet nyilatkozat. A Times szerint Chamberlain római útját számosan kedvezően üdvözlik. Az angol-olasz egyezmény új korszakot nyit s ez indokolttá teszi Chamberlain és Halifax Mussolininál teendő látogatását Sok megvitatni valójuk lesz, különösen a spanyol, a Földközi tengeri és a gyarmati kérdés. Ha a megbeszélések eredményesek lesznek, ez nemcsak Angliának és Olaszországnak, hanem az egész világnak nyeresége lesz. Ezzel szemben a munkáspárti Daily Herald a kiválasztott időpontot nem tartja kedvezőnek a látogatásra. A Daily Express úgy tudja, hogy a római angol-olasz megbeszélések főbb pontjai a következők lesznek: 1. A spanyol kérdés. 2. Európa általános elrendezésének kilátásai, beleértve a fegyverkezési korlátozásra vonatkozó esetleges egyezményt. 3. Az olasz-francia viszony, amelyet Chamberlain meg akar javítani. 4. Különböző panaszok s sérelmek, így például Mussolininek az a kívánsága, hogy Olaszország kapjon helyet a Szuez- csatorna igazgatótanácsában. A lap szerint nincs kizárva, hogy Chamberlain később még más európai fővárosokba is ellátogat Az alsóház tegnapi ülésén Chamberlain miniszterelnök több kérdésre válaszolva kijelentette, hogy a párisi megbeszéléseken Franciaország és Anglia általános politikájára nézve állapodtak meg, amelynek a béke megőrzése és megszilárdítása a célja. Minthogy az összejövetel célja inkább eszmecsere, mint határozatok hozatala volt, részletesebben nem nyilatkozhatik a megbeszélésekről. Attlee-nek arra a kérdésére, hogy Párisban hoztak-e Angliára nézve új kötelezettségeket tartalmazó határozatokat a miniszterelnök nemmel válaszolt . Henderson munkáspárti képviselő kérdésére válaszolva is kijelentette, hogy Párisbban nem írtak alá semmiféle új kötelezettségeket. Végül arra a kérdésre, hogy megálapodtak-e már a római látogatás alkalmával tárgyalandó kérdéseket illetőleg. Chamberlain nem adott választ. Hat dollárért Newyorkból Hollywoodba Az Egyesült Államokban olyan terven dolgoznak, ameynek megvalósítása teljesen megváltoztatná az amerikai vasutak tarifarendszerét és lehetővé válnék, hogy csekély 6 dollárért az egész amerikai kontinenst átutazzák, Newyorktól a Csendes-óceánig. A tervezet, mely jóváhagyás végett már a kormány előtt fekszik, abból az alapeszméből indul ki, hogy ha a posta egy levelet 15 centért az Egyesült Államok bármelyik helyére elszállít, akkor — természetesen megfelelő árért —, megteheti ezt a maga utasaival a vasút is. A terv gondolata tehát az egységár, amely, eltérően az eddigi rendszertől, a vasúti jegyárat a kilométerekhez méri. Mint ahogy ez a newyorki földalatti vasútnál is van, ahol az egységárért bármilyen távolsóra utazhatik az utas, a vasúthoz is egységes áru jegyet vezetnének be és pedig a rendes vonatok használatára 1 dolláros jegyet, az expresszvonatok számára 3 dolláros jegyet Mivel a Intézet az egész Egyesült Államokat 6 ilyen egységzónára osztja, 6 dollárért Newyorkból Hollywodba lehet majd utazni. A tervezet atyja Mr. Hastings, Newyork egyik volt szenátora, azt hiszi, hogy a roppant ármérséklés a forgalom óriási megnövekedését fogja eredményezni. Mivel az amerikai vasúti hálózaton egyik vonat a másikat éri, úgy, hogy a legtöbb vonat félig üresen jön, az utasok számának növekedése ellenére sem igen kellene több vonatot járatni. Mert hogy egy vonat üresen jár-e, vagy megtelten, az üzemköltségekben alig jelent érezhető különbséget. Érthető, hogy az amerikai közönség a legnagyobb érdeklődéssel várja a kormányzat döntését. Fogfájásban meghalt Mackay, a kábelkirály Öt pere xenes verse, aki most legalább sszrízmillió dollárt örököl Nerwyork, november 2. Amerika egyik leggazdagabb embere, Clarence Mackay, a kábel- és rádiókirály fogfájásban meghalt. A sokszoros dollármillomosnak fogfájása volt, amelyből fertőzés keletkezett . Amerika legkiválóbb sebészei sem tudták megmenteni az életét . Clarence Mackay édesapja Írországból vándorolt az Egyesült Államokba. Mint aranyásó nyugatra vándorolt és ő volt az, aki két aranyásó társával Nevada állam- Szenzációs ülénesemény a brassói ftoyal Mozgóban Szerdán este 9 órakor díszbemutató RODIN HOOD halanfijai Minden idők legmonumentálisabb filmje. Főszereplők : Erről Flyn Olivia de Havilland Színes álmesoda 3 dlél ban a világ egyik leghíresebb aranybányáját, a híres Bonanza-eret felfedezte. Három év alatt 110 millió dollár értékű arany került ki ebből az egyetlen aranybányából. Az öreg Mackay hatalmas vagyonát távíró vonalak és tengeralatti kábelek építésébe fektette, ő volt az első, aki a Csendes óceánon keresztül kábelt fektetett s saját pénzén két kábelt fektetett le az Atlanti óceán alatt is. Később a dróttalan táviró feltalálása után Mackay hatalmas rádióhálózatot is létesített és ma az Atlanti óceán fölötti rádiótéviróforgalom jelentős részét az ő vállalata bonyolítja le. Fia, a most meghalt Clarence, már a legjobb nevelésben részesült Parisban és Windsorban tanult majd hazatérése után átvette édesapja kábeltársaságának a vezetését. Különösen a rádió diadalmas előretörésében volt jelentős szerepe Clarence Mackaynak. Tizenkét évvel ezelőtt megszólalt Clarence Mackay íróasztalának telefonja. A kábelkirály felvette a kagylót és a drót túlsó végén Irming Berlin jelentkezett. A híres zeneszerző csak így telefonon közölte a kábelkirállyal, hogy másnap délben házasságot köt lányával, Ellinnel Clarence Mackay válasza az volt, hogy akkor kitagadja a lányát, aki egyetlen rézgarast sem fog örökölni. Két év múlva a kábelkirály kibékült leányával, amikor Clarence Mackay édesanyja, akiről még VII. Edvárd király mondta, hogy Amerika egyik legbájosabb és legszellemesebb asszonya, halálos betegen feküdt Az öreg dáma utolsó kívánsága az volt, hogy a fia béküljön ki kedvenc unokájával és ez meg is történt Clarence Mackay fejedelmi háztartást vezetett Longslandi palotája 5 millió dollárba került de olyan kitűnően sikerült, hogy amikor a későbbi VIII. Edvárd walesi herceg korában Amerikában járt. Clarence Mackay longislandi palotájában rendezték tiszteletére a disztronepságet Még senki sem tudja Amerikában, hogy milyen vagyon maradt a kábelkirály után, de valószínűnek tartják, hogy a hagyaték több mint 100 millió dollár lesz.