Brassói Lapok, 1938. december (44. évfolyam, 275-300. szám)

1938-12-01 / 275. szám

-­ÜT 1928 december 1 VIlflGPOUTIKfl Törökország - Ati­rk­ után A kemáli államalkotó kísérlet — 1923- ban, egy véres szabadságharc nyomán­­— a valóságos semmiből, egy birodalom füs­tölgő romjaiból kelt útra: el kell ismerni hogy Atatürk másfél évtizedes uralma szá­­m­ulatraméltó a maga szempontjából és a Kelet mértékével mérten egész sikert ara­tott Áll az ország­ egyik lábát az európai kontinensen vetve meg, másik lábával Anatóliaiján; áll és öncélú, bátor, függet­len politikát mi­el, kivül és belül. Köz­gazdasági programjának megvalósításá­ban biztos léptekkel halad az autarkia felé, melyet egy évtized alatt alighanem megközelítenek. Hadserege jó, tisztikara minden kritikát elbír — a nemzetnek legerősebb támasza és az elitének gyűle­­helye. Két egyeteme nőtt az országnak: az egyik a sztambuli romok és pusztulás közül, a másik az ankarai sivatag homok­jából. Egy merész gondolat Németország­ból és újabban Ausztriából rekrutált ta­nári kart az új egyetemeknek, melyeknek hallgatói már néhány év múlva ontani fogják a többé-kevesebbe elfogadhatóan képzett szakembereket a török intézmé­nyek ma még gyéren benépesített s így erősen tökéletesedésre váró kereteibe. Már­pedig ebben az etatista rendszerben minden „intézmény” igazgatás épp úgy, mint termelés és ipar. A gazdasági életet ilyként erős fegyelem zárja formába és serkenti kényszerű cselekvésre. A bányá­szat — sz­cn és ércek — a mezőgazdaság és a kapcsolatos iparok, sőt újabban egé­szen szép eredményeket felmutató textil­gyártás a kemáli korszak legnagyobb eredménye. Ez idő alatt nemcsak Ankara lett százezres várossá, az iparosodás is nagy lendülettel megindult, vagyonok oztvettek és az adójövedelem szüntelen emelkedik Atatürk jó reményekre jogo­sító kezdetet hagyott utódjára. Az átmenet zökkenő nélkül következett el, ami azt jelenti, hogy a másfél évtize­des kemáli uralom egészséges intézmé­nyeket fejlesztett ki. Egy nap totalitá­rius mozgalom, mondotta egykor valaki­nek Mussolini, hősi korszakkal indul út­jára, ám a héroszi periódust csakhamar — rendszerint az alkotó dalaiéval fel­váltja az adminisztratív korszak, h­ogy Izmet Inönü alkotó-e még vap csak „adminisztrátor”, csakhamar ki fog tűn­ni. A totalitásos államrendszerek nem nél­külözhetik egykönnyen az elem kezde­mény, az alkotó hit és tűz lendítőerejét Atatürkben mindez megvolt — utódáról csak a kormánykerék mellett fog kitűn­ni- teremtő-e vagy folytató. Ha csak adminisztrátor, belső munká­jában meg kell küzdenie Azsa inerciájá­val, melyen elődje oly meglepő diadalt aratott. A külpolitika terén Törökország kétségkívül hosszú ideig éshet a kemáli örökségből, a béke és az egyensúly politi­kájának hagyatékából. A beteg ember helyére Kemal egészséges, fiatal férfit állította Boszporusz partjára, aki biztos pillantással mér fel európai és ázsiai feladatait, a tengerieket és a szá­razföldieket. Első barátja Ankarának Moszkva volt; az orosz szerelem , mely­ben a bolsevizmust mégis biztos ösztön­nel tartotta távol népétől keinél - ma már a múlt emléke. Ezt az egyoldalú orientációt sokágú barátsági és érdő rendszer váltotta fel, melynek két sar­kalatos pontja néhány év óta: az athéni paktum és a sandabadi szövetség.^ _ Az első Törökországnak európai instru­mentuma: vele a Balkán és egyben Kö­­zépeurópa felé néz Ankara. Görögország­gal és Romániával való kapcsolatait sza­bályozza ez az 1954-ben létrejött megál­lapodás, melyhez alighanem idővel Bul­­gária is csatlakozik. Németország bal­káni törekvései ezen a ponton Törökor­­szág élénk figyelmére számíthatnak A kishatalmak erejének koordinálása lebegett Atatürk szeme előtt, mikor Irán­nal, Irakkal és Afganisztánnal 199 -ben megkötötte a saadabadi egyezményt. Nem ismerhető félre, hogy mind a két szerkezet, a balkáni épp ap, mint az ázsiai nagyhatalmak közül leginkább Nagybritanniának érdekkörébe utalta Tö­­rökországot, éppen ennek a fejlődésnek ered­ményeként gazdaságpolitik­áájának alapján­ újabban azt a tizenhat millió angol fontos kölcsönt választotta, melyet ennek az évnek a tavaszán kötött le Lon­donban Ám az egyensúly elve a boszpo­­ruszi külpolitika ereje: Törökország leg­nagyobb vásárlója Németország­­ rank keleti utazásának kiemelkedő eredménye az a 150 millió márkás áruhitel, melyet Törökország Berlintől kapott Az angol pénzkölcsön számottevő részt biztosít a brit iparnak Törökország felszerelésé­ben, tehát inkább az angol export cél­jait szolgálja. Ezzel szem­ben Németország mindent meg akar vásárolni, ami hasz­ be­t. nosai számára Anatólia termel­i ennek a tömeges vásárlásnak, tehát az import­nak, mintegy jelképes ellensúlya a ber­lini hitel, önként értetődik, hogy a brit politikai befolyás inkább a színfalak mögött érződik Ankarában; a német gazdasági expanzió láthatóbb és érezhe­tőbb, ha politikai hatóereje még cseké­lyebb is. Ám nem tagadható, hogy a Har­madik Birodalom középeurópai térfogla­lását Kisázsiáig élénken figyelik: a ten­gelyhatalmak közül az egykori fegyver­­baráthoz, Németországhoz erősebb szálak fűzik Kemál országát, semmint a Földkö­zi tengeren nagyhatalmi pozíciójáért küz­dő Olaszországhoz. A „tengerszorosok őre” nem óhajtja mások nagyhatalmi egyeduralmát a Föld­közi-tengeren sem. Ezért legszívesebben szolgálja Anglia, Franciaország és Itália egyensúlyának politikáját Éppen a leg­utóbbi napokban sokat foglalkoztatta a török közvéleményt Hafay-nak — a Franciaországtól virtuálisan elhódított alexandrette-i szandzsáknak — immáron török sorsa. Ezzel helyreállt a jóbarát viszony Parissal is ,— Törökországnál nincsen ellensége. Az angol kormány Parisban nem vállalt új kötelezettségeket,­­ jelentette ki Chamberlain miniszter­elnök: az alsóházban Mussolini hozzájárult Chamberlain január elejei római látogatásához London, november 29 Chamberlain miniszterelnök római út­­jával kapcsolatban hivatalos közleményt adtak ki, amely így szól: müncheni értekezlet folyamán Mussolini azt ajánlotta az angol minisz­terelnöknek, hogy a közeljövőben te­gyen látogatást Rómában. Amennyiben a jövő parlamenti szünet sorért ilyen alkalom kínálkozhatik, megkérdezték, várjon január első fele megfelelne-e Mussolininek a látogatás megtételére? Mussolini azt felelte, hogy elv­ben nagy örömmel venné Nagy-Britannia minisz­terelnökének és külügyminiszterének ebben az időpontban való látogatását.** A Press Association rámutat hogy a római látogatás során az olasz és angol politika iránytói az angol-olasz egyez­mény által megoldott kérdéseknél széle­sebb teret fognak átvizsgálni. Az egyik legfontosabb kérdés a francia-olasz vi­szony ügye lesz, amelyet még nem sike­rült eléggé tisztázni. Ezenkívül megbeszé­lik azt is, helyénvaló lenne-e egy ugyan­olyan nyilatkozat kiadása, mint a mün­cheni angol-német és a készülő francia­német nyilatkozat. A Times szerint Chamberlain római út­ját számosan kedvezően üdvözlik. Az an­gol-olasz egyezmény új korszakot nyit s ez indokolttá teszi Chamberlain és Hali­fax Mussolininál teendő látogatását Sok megvitatni valójuk lesz, különösen a spa­nyol, a Földközi tengeri és a gyarmati kérdés. Ha a megbeszélések eredményesek lesznek, ez nemcsak Angliának és Olasz­országnak, hanem az egész világnak nye­resége lesz. Ezzel szemben a munkáspárti Daily Herald a kiválasztott időpontot nem tart­ja kedvezőnek a látogatásra. A Daily Express úgy tudja, hogy a ró­mai angol-olasz megbeszélések főbb pont­jai a következők lesznek: 1. A spanyol kérdés. 2. Európa általános elrendezésének ki­látásai, beleértve a fegyverkezési korlá­tozásra vonatkozó esetleges egyezményt. 3. Az olasz-francia viszony, amelyet Chamberlain meg akar javítani. 4. Különböző panaszok s sérelmek, így­­ például Mussolininek az a kívánsága, hogy Olaszország kapjon helyet a Szuez-­ csatorna igazgató­tanácsában. A lap szerint nincs kizárva, hogy Chamberlain később még más európai fővárosokba is ellátogat Az alsóház tegnapi ülésén Chamberlain miniszterelnök több kérdésre válaszolva kijelentette, hogy a párisi megbeszélése­ken Franciaország és Anglia általános politikájára nézve állapodtak meg, a­melynek a béke megőrzése és megszilár­dítása a célja. Minthogy az összejövetel célja inkább eszmecsere, mint határoza­tok hozatala volt, részletesebben nem nyi­­latkozhatik a megbeszélésekről. Attlee-nek arra a kérdésére, hogy Pá­­risban hoztak-e Angliára nézve új köte­lezettségeket tartalmazó határozatokat a miniszterelnök nem­mel válaszolt . Hen­derson munkáspárti képviselő kérdésére válaszolva is kijelentette, hogy Párisbban nem írtak alá semmiféle új kötelezettségeket. Végül arra a kérdésre, hogy megál­­apodtak-e már a római látogatás alkal­mával tárgyalandó kérdéseket illetőleg. Chamberlain nem adott választ. Hat dollárért Newyorkból Hollywoodba Az Egyesült Államokban olyan ter­ven dolgoznak, ameynek megvalósí­tása teljesen megváltoztatná az ame­rikai vasutak tarifarendszerét és le­hetővé válnék, hogy csekély 6 dollár­ért az egész amerikai kontinenst át­utazzák, Newyorktól a Csendes-óceá­nig. A tervezet, mely jóváhagyás vé­gett már a kormány előtt fekszik, ab­ból az alapeszméből indul ki, hogy h­a a posta egy levelet 15 centért az Egyesült Államok bármelyik helyére elszállít, akkor — természetesen meg­felelő árért —, megteheti ezt a maga utasaival a vasút is. A terv gondolata tehát az egységár, amely, eltérően az eddigi rendszertől, a vasúti jegyárat a kilométerekhez méri. Mint ahogy ez a newyorki földalatti vasútnál is van, ahol az egységá­rért bármilyen távolsóra utazhatik az utas, a vas­úthoz is egységes áru jegyet vezetné­nek be és pedig a rendes vonatok használatára 1 dolláros jegyet, az ex­presszvonatok számára 3 dolláros je­gyet Mivel a Intézet az egész Egye­sült Államokat 6 ilyen egységzónára osztja, 6 dollárért Newyorkból Holly­­wodba lehet majd utazni. A tervezet atyja Mr. Hastings, Newyork egyik volt szenátora, azt hiszi, hogy a rop­pant ármérséklés a forgalom óriási megnövekedését fogja eredményezni. Mivel az amerikai vasúti hálózaton egyik vonat a másikat éri, úgy, hogy a legtöbb vonat félig üresen jön, az utasok számának növekedése ellené­re sem igen kellene több vonatot já­ratni. Mert hogy egy vonat üresen jár-e, vagy megtelten, az üzemkölt­ségekben alig jelent érezhető különb­séget. Érthető, hogy az amerikai kö­zönség a legnagyobb érdeklődéssel várja a kormányzat döntését. Fogfájásban meghalt Mackay, a kábelkirály Öt pere xenes verse, aki most legalább sszrízmillió dollárt örököl Nerwyork, november 2. Amerika egyik leggazdagabb embere, Clarence Mackay, a kábel- és rádió­király fogfájásban meghalt. A sokszoros dollár­­millom­osnak fogfájása volt, amelyből fertőzés keletkezett . Amerika legkivá­lóbb sebészei sem tudták megmenteni az életét . Clarence Mackay édesapja Írországból vándorolt az­ Egyesült Államokba. Mint aranyásó nyugatra vándorolt és ő volt az, aki két aranyásó társával Nevada állam- Szenzációs ülénesemény a brassói ftoyal Mozgóban Szerdán este 9 órakor díszbemutató RODIN HOOD halanfijai Minden idők legmonumentálisabb filmje. Főszereplők : Erről Flyn Olivia de Havilland Színes álmesoda 3 dlé­l ban a világ egyik leghíresebb aranybá­nyáját, a híres Bonanza-eret felfedezte. Három év alatt 110 millió dollár értékű arany került ki ebből az egyetlen arany­bányából. Az öreg Mackay hatalmas vagyonát távíró vona­lak és tengeralatti kábelek építésébe fektette, ő volt az első, aki a Csendes óceánon keresztül kábelt fekte­tett s saját pénzén két kábelt fektetett le az Atlanti óceán alatt is. Később a drótta­­lan táviró feltalálása után Mackay hatal­mas rádióhálózatot is létesített és ma az Atlanti óceán fölötti rádiótéviróforgalom jelentős részét az ő vállalata bonyolítja le. Fia, a most meghalt Clarence, már a legjobb nevelésben részesült Parisban és Windsorban tanult majd hazatérése után átvette édesapja kábeltársaságának a ve­zetését. Különösen a rádió diadalmas elő­retörésében volt jelentős szerepe Claren­ce Mackaynak. Tizenkét évvel ezelőtt megszólalt Cla­rence Mackay íróasztalának telefonja. A kábelkirály felvette a kagylót és a drót túlsó végén Irming Berlin jelentkezett. A híres zeneszerző csak így telefonon kö­zölte a kábelkirállyal, hogy másnap dél­ben házasságot köt lányával, Ellinnel Clarence Mackay válasza az volt, hogy­ akkor kitagadja a lányát, aki egyetlen rézgarast sem fog örökölni. Két év múlva a kábelkirály kibékült leányával, amikor Clarence Mackay édes­anyja, akiről még VII. Edvárd király mondta, hogy Amerika egyik legbájosabb és legszellemesebb asszonya, halálos be­tegen feküdt Az öreg dáma utolsó kí­vánsága az volt, hogy a fia békül­jön ki kedvenc unokájával és ez meg is történt Clarence Mackay fejedelmi háztartást vezetett Longslandi palotája 5 millió dol­lárba került de olyan kitűnően sikerült, hogy amikor a későbbi VIII. Edvárd wa­lesi herceg korában Amerikában járt. Clarence Mackay longislandi palotájá­ban rendezték tiszteletére a disztronepsá­­get Még senki sem tudja Amerikában, hogy milyen vagyon maradt a kábelkirály után, d­e valószínűnek tartják, hogy a ha­gyaték több mint 100 millió dollár lesz.

Next