Brassói Lapok, 1939. február (45. évfolyam, 25-48. szám)

1939-02-01 / 25. szám

6 oldal A dinnye és a doktori értekezés I lengyel kormánypárt egyik képviselője kidolgozta a lengyel zsidótörvény tervezetét II tervezet négy learc óráin akart a lengyelországi zsidót osztani A KORMÁNYPÁRTNAK A JAVASLATTAL SZEMBENI ÁLLÁSPONTJA MÉG NEM ISMERETES Varsó, január 30. A lengyel nemzeti egységtábor parlamenti csoportja, amely a lengyel sejmben hatalmas többség fölött rendelkezik, egy Benedikt Kenéz nevű képviselő által kidolgozott 22 szakaszos zsidó törvényjavaslatot tanulmányoz. A javaslat a zsidókat négy kategóriába osztja. Az első kategória, amelynek résztvevői továbbra is lengyel állampolgárok maradnának, azokból a ,,zsidókból" áll, akik 1921. szeptember 30-ika előtt áttértek a katolikus hitre, továbbá olyan zsidóhitű személyek, akik katonai kitüntetést kaptak. A második kategóriához tartoznak azok a zsidók, akik adatszerűen tudják igazolni, hogy 1918. november 11-től 1929. augusztus 25-ig lengyel területen éltek. Ezek nem lesznek ugyan teljes polgárok, de a lengyel állam „hozzátartozóinak" tekintetnek. A harmadik és negyedik kategóriához tartoznak az összes többi zsidók, külföldiek és hontalanok. Ezeknek sem polgári, sem hozzátartozói jogaik nem lesznek. Az állami hozzátartozók nem gyakorolhatnak sem aktív, sem passzív választójogot, telljes katonai szolgálatot nem teljesíthetnek és a hadsereg munkásalakulataiba rukkolnak be. | Lengyel állami iskolákat nem látogathatnak, | tanítók nem lehetnek. Ezen személyek külföldzön szerzett diplomáit nem nosztrifikálják. | Színház, mozitulajdonosok nem lehetnek, Zentgyel lapokban nem dolgozhatnak és mint orvosok és ügyvédek etnikai lengyel kliensekkel nem foglalkozhatnak. Nem lehetnek továbbá ház- és földtulajdonosok, bankok vezetői, egyedárusítási cikkekkel nem kereskedhetnek, házalók nem lehetnek és köztámogatásban nem részesülhetnek. Műhelyt, kereskedelmi, vagy ipari üzemet addig nem nyithatnak, amíg a lengyel kézben lévő üzemekkel szemben az arányszám helyre nem áll. A zsidó takarékpénztáraknak folyósított kölcsönöket keresztény takarékpénztáraknak adják át. Külön fejezet foglalkozik a kivándorlási kérdéssel. Kivándorlási alapot akarnak teremteni, amelyhez minden 500 zlotynál nagyobb vagyonnal rendelkező zsidó vagyonának 20- 50 százalékával tartozik hozzájárulni. Minden zsidó köteles egy hónapon belül bejelenteni vagyonát az adóhivatalnál. A be nem jelentett vagyon az állam tulajdonába megy át. Jellemző a Kenéz-féte a törvényjavaslat azon rendelkezése, amely szerint az eddig érvényes alkotmányos rendelkezések zsidókra nem alkalmazhatók többé. A kormánypártnak a javaslattal szembeni álláspontja még nem ismeretes. tkart Hetz barátom emlékét finom szigetelő homokjával kezdte belepni bennem az idő. Talán meg sem emlékezem róla, ha a múlt napokban nem értesülök arról, hogy a magyarországi állami ménesekről írott dolgozatával megnyerte az egyik németországi gazdasági akadémia pályázatának első díját. Valószínűleg alapos munka volt. A barátomról ezt fel is tételezhettem. Magam elé képzeltem újra. Mint valami porköpeny,hullott le róla a feledés és ismét frissen, szőkén állt előttem. Nagy, közel kétméteres fiú volt. A szeme átlátszóan kék és kissé álmos kifejezésül. Heggel, délben, este mindig laposokat pislogott. Az arca nem volt szép. Bár az értelmesség megkedveltető kifejezését nem lehetett rajta felfedezni, nem volt éppen bárgyúnak mondható. A keze hosszú volt, majdnem a térdéig ért. Ha meglóbálta, úgy hullámzott rajta a mozdulat, mint egy karikás ostoron, amelynek hegye fürgén pattan, a szárához közel álló rész ellenben alig mozdul. A debreceni nyári egyetem hallgatója volt. Hatvan egyetemista társával érkezett Magyarországra s amint majd később látni fogjuk, nem csupán azért, hogy a megemészt hét ellen tudománytól elbódult fejét a debreceni homok sörétekkel kellemetlenkedő, hortobágyinak is nevezett széllel kiszellőztesse. Három évvel ezelőtt történt. Debrecen város felhívást intézett cívis uralmukhoz, hogy nyissák meg hatalmas tölgyfa kapuikat és a szokásos magyar vendégszeretettel lássanak vendégül, ki-ki tehetsége szerint egy-egy „német” testvért, akik eljöttek „ebbe a szép városba gyönyörködni a kultúra vívmányaiban”. A felhívásnak rövidesen elég isméletett. Elszállásolták a német egyetemi hallgatókat. Négy hétig tejben-vajban fürösztették őket — ingyen, a magyar vendégszeretet megállapításának fizetségéért. Egyik délután a házban, ahol szobát béreltem volt, nagy felfordulást találok. Szekrényeket húznak, ágyat raknak öszsze, fiókot nyitogatnak. És meglátom az Aubarl barátomat, amint otthonosan, Inban papuccsal szedi széjjel csomagjait. Ő érette történt ugyanis a felfordulás. Egyébként — azóta tudom — egész Európában minden mindig öérette történik. Estére egészen barátságossá válik a vendég körül a hangulat. A vacsoránál a kis barnavarkocsa, retkeslábú cseléd becipeli a hatalmas hűtött görög és sárga dinnyéket. A mi németünk szemdülledésig duzzadván a paprikás csirkével, ámulva nézi a furcsa gyümölcsöket. Kézzel-lábbal szeretné megkérdezni: mik azok? Úgy ahogy eltöredezzük neki: kificamodott nyelvvel, keservesen, hogy dinynye. Hallja, de nem érti. Csak pislog. Majd gazdasszonyunk kettészeli a sercegő, ropogó görög dinnyét. Kari barátom hozzálát és együltében, míg házigazdánk jóiűen pöfékel, megeszik két kisebb görögöt és egy sárgát. Látszik rajta, hogy még a lélek is a lehető legkisebbre zsugorodott benne, helyt adni a töméntelen zamatos lének. Éjszaka alig tudtam aludni. A szomszéd szobában minduntalan ropogott a padló, nyekergett az ágy... Kari pedig úgy szuszogott, mintha az úgy feküdt volna rajta és nem ő az ágyon. -Műsnap délután az iratait rendezte. Rengeteg kézirata és jegyzete volt. Sok IS egymás alá írott szám-regiment és statiszatikai ketrec, franciát, olaszt és németet keverne, kérdeztem tőle: mik azok? Titokzatosan elmosolyodott, de nem mondotta meg. " A szomszéd utcákban elszállásolt bar a■ iti jöttek hozzá■ Beszélgettek és hasonló jegyzeteket, teleírt papírokat lóbáltak. Nagyon kiváncsi voltam. Elhatároztam , bizalmukba férkőzöm. Előre megformulázott, kedveskedő, figyelmes mondatokat eszkábáltam össze. Az étkezéseknél ezek-kel kedveskedtem neki. Meglepetés volt , számára, láttam- észrevette figyelmessé- i gémét. Tudhatta, hogy fel éjszakákon bújjam a konverzációs módszerű nyelvtanító kézikönyveket. Karl csak két hét múltán lett kissé közlékenyebb. Majd a németség magas kultúrájáról és nemes világpolitikai törekvéseiről tartott dadogó szónoklataim után, végleg bizalmába fogadott. Jobb lett volna, ha továbbra is elzárkózó marad, jobb lett volna nem tudnom meg tőle semmit Ettől kezdve sok-sok éjszakát ültem ágyam szélén töprengve, míg a másik szobában Kari az igaza c horkolást virágzó álmát aludta. _ A magyarországi állami ménesekről készített százoldalas doktori disszertációt. Már meglátogatta volt Bábolnást, Kisbért, Mezőhegyest és Debrecenből készült a Ssortobágyra. Legkedvesebb barátja, egy , bizonyos Alexander, Debrecen sz. kir. város vízműveit tanulmányozta hasonló célzattal. A „Deutschland über alles” imperialista jelszóra gondoltam és szorongva kérdeztem tőle: miért kell ez nekik? felmérik először a földet, megszemlélik a gazdaságot, mielőtt megvennék, meghódítanák? Azt akarják és azzal a biztos gondolattal jöttek, hogy középen jó párt a német birodalomba kebelezzék be? Karl csak finoman mosolygott. Kijelentette, hogy az „öntudatos” német ifjú nem politizál. Nem törődik a politikával, ő csak a dolgát végzi. Akkor újra kérdeztem- kitől kapták az utasítást arra, amit csinálnak? Újra finoman, szinte sajnálkozva mosolygott. Majd statisztikáinak tanulmányozásába mélyedt. Címe a módszeres német expanzió. Minden nyáron ilyen szőke, hátizsákos, zöldnadrágos, a pacsinges fiatalemberek százai lepik el Közép-Európáit „tanulmányi” célból. De nem kell azt hinni, hogy ez a munka, amit folytatnak, kizárólag csak elméleti térre szorítkozik. Ez a tudományos munka mindenütt karöltve jár a diaszpóra németség politikai és gazdasági megszervezésével. Nincs a világon még egy olyan nép, amely annyira számontartaná és elősegítené határontúli testvéreit, mint a német. 1927-ben John Meier egyetemi tanár vezetésével egy, a német birodalomból irányított általános néptudomá-nyi atlasz elkészítését kezdték meg. En-nek a munkának 17 tartományi gócpontja van, így többek között van egy prágái , ban, Kismartonban, Budapesten, Saralájban (Besszarábia), síuszton, stb. Vezetőik mindenütt tanárok, tanítók, diákok, újságírók. A német területi terjeszkedés pionírjai. S hogy munkájikat némiképpen igazolják ezt mondják: „A magyar nép ( tulajdonképpen német kultúra emlőjén táplálta a maga kultúráját és minden, ami gondolatterületén kivédő, alapjában véve német ösztönzés. Ezért tehát köszön- je meg a magyarság, ha az országban lakó németek megmaradnak németeknek, s hogy közvetíthessék a magyaroknak a kultúrát”. (Der Deutsche Kultureinfluss in Ungarn és Deutsch-Ungarische Heimatscliitter.) Ennek az ideológiának volt az élharcosa a magyarországi Bleyer Jakab is. Nem csoda, ha Közép-Európában, ahol csak német él, még akkor is, ha ez a né-metség teljesen asszimilálódott, az utóbbi ■■■■■■aBffBnHnn tíz év alatt gombamódra szaporodtak el a német folyóiratok, hogy a német eszméket leheljék. Folyik a névelemzés és az eredet kikutatása. Schmidt Henrik szegedi egyetemi tanár büszkén írhatta: „Országunk (t. Magyarország) népének származásáról nagy szorgalommal egyre több és több adatot hoznak nyilvánosságra... Reméljük, hogy néhány éven belül, mintegy 160.000 német család eredetének helye lesz ismeretes." (Deutsch-Ungarische Heimatsclinter.)* Mindezeket ott gondoltam el abban a szobában, amelyben rövid debreceni tartózkodásom alatt megszálltam. A nyitott ablakon beáradt a szél s az égből kihasítva látszott egy ablaknyi darab. Valami nyomasztó rossz érzés nyűgözött le. Olyasfélét éreztem, mint álmaiban az ember, ha veszedelembe jut, kiáltana, de nem bír. A szomszéd szobában muzsikáló szuszogással aludt Karl Hetz, reménybeli doktor barátom. Nyugodtan lélegzett, a nagy dingen már nem nyomta a gyomrát... Jakab Antal i—iihiihii i ii umna hm n wii—i iim— Megmérgezte magát egy megyei tisztviselő felesége, mert férje más asszonyoknak udvarolt Temesvár, január 30. Tragikus végű dráma játszódott le a temesmegyei Csákova községben. Dumitrimu Teodora, egy megyei tisztviselő 24 éves felesége arról értesült, hogy férje más asszonyoknak udvarol. Ettől kezdve a házasfelek között gyakoriak voltak a civódások és az asszony napról napra féltékenységi jeleneteket rendezett. Csütörtökön újabb szóváltás játszódott le közöttük és a fiatalasszony újból szemrehányást tett férjének, hogy vét a hitvesi hűség ellen. A férfi tréfás ,mentegetőző szavakkal válaszolt, majd irodába ment. Amikor délben hazatért, megdöbbenésére feleségét észmetétiért állapotban találta. Azonnal értesítette a községi orvost, aki megállapította, hogy Dumitrescuné megmérgezte magát. A vizsgálat során meg is találták azt az üveget, amelyből az öngyilkos a kőszódaoldatot kiitta A szerencsétlen asszonyt kórházba szállították, ahol egynapi haláltusa után kiszenvedett. Stamitrescuné búcsúlevelet hagyott hátra, amelyben közli férjével, hogy csalódott szerelmében, csalódását nem tudja túlélni és ezért válik meg az élettől A tragédia a községben általános részvétet keltett. Az öngyilkos asszony után egy gyermek maradt. M.@fddihOfOilhlt $!lH!!02I!lIf! QHqM Pacim Altos on pflspö a fővárosi»® maróti Pacija /Isoston dr. személyesen járt el áss iLetéhes kormánysértyezöknél Arad, január 30 ■ A közelmúlt napokban megemlékeztünk már arról, hogy az aradi római katolikus egyházközség értesítést kapott a temesvári püspökségtől, amely közölte, hogy a nemzetnevelésügyi minisztérium 1939 január 8-ikán kelt intézkedésével elutasította az aradi római katolikus gimnázium nyilvánossági joga iránti kérelmet. Ezzel a határozattal legutóbbi ülésén foglalkozott az egyházközség vezetősége és úgy intézkedett, hogy emlékiratban J’aoha Ágoston dr. püspök ujabb közbenjárását kéri az illetékeseknél. Ezt az emlékiratot, amint már jelentettük, el is küldötték a I I—III II— mWiMMI püspöknek. Egyben az egyházközség vezetői felkeresték Dobriceanu Mihail ezredes prefektust, akinek szintén emlékiratot nyújtottak át a kormánytényezőkhöz való továbbítás végett és rávilágítottak arra, hogy az inttézet a felettes hatóságok előírásainak és követelményeinek minden tekintetben eleget tett és felszerelését éppen ezekre az előírásokra való tekintettel a közelmúltban a követelményeknek megfelelően kiegészítette. Az aradi egyházközség most értesítést kapott Temesvárról arra vonatkozóan, hogy Pacha Ágoston dr. püspök hivatalos i ügyekben Bucurestibe utazott és az emlékiratban foglalt kérésnek megfelelően személyesen jár közben az illetékese kormánytényezőknél annak érdekében, hogy az aradi római katolikus gimnázium nyilvánossági jogát megkapja. Arad magyar katolikus társadalma reméli, hogy a most kialakult légkörben a püspök közbenjárása eredménnyel jár és annyi kérvényezés után ez a nagymúltú intézet végre visszakapja nyilvánossági jogát, ami ennek az iskolának egyenesett létérdeke, mert a nyilvánossági jog híján szinte évről-évre csökken tanítványainak a száma, akiknek a jelenlegi helyzetben minden év februárjában, valamint az iskolai év végén idegen tanárok előtt kell vizsgázniuk. A katonai bíróság elé kerül egy szatmári ügyvéd, mert „megfenyegette“ a végrehajtót Nagyvárad, január 30. A múlt évben Achim Viktor szatmári adóügyi végrehajtó megjelent Ciuran Andrei dr. ottani ügyvéd lakásán, hogy az ügyvéd háttralékos adója fejében végrehajtást foganatosítson. Az ügyvéd nem volt otthon, a felesége pedig nem tudott fizetni, mire a végrehajtó el akarta szállíttatni az ügyvéd bútorait. Eközben hazaérkezett Ciuran dr., aki sértésekkel illette a végrehajtót és — amint a feljelentésből kitűnik —, megfenyegette úgy, hogy a végrehajtó a közeli csendőrségre menekült az ügyvéd támadása elől. Az ügy a szatmári törvényszék elé került, amely úgy döntött, hogy a hatóság elleni erőszak ebben az esetben a kolozsvári VI. hadtest katonai törvényszék illetékessége aá tartozik. Giuran Andrei dr. felfolyamodást adott be a törvényszék határozata ellen, amelyet most tárgyalt a nagyváradi Ítélőtábla. A tábla elutasította a felfolyamodást és helybenhagyta a törvényszék határozatát, így az ügy iratait átküldik a kolozsvári katonai törvényszékhez, amely ítélkezii fog Giaran Andrei dr. felett. ■