Brassói Lapok, 1939. március (45. évfolyam, 49-74. szám)

1939-03-01 / 49. szám

4 oldal Gazdaságpolitika Argentína, Brazília, Uruguay és Paraguay bevándorlásellenes egyezményt kötöttek Argentínába beutazási engedélyt sze­rezni ma úgyszólván lehetetlen. Már a legutóbbi törvény is szinte áthághatatlan akadályokat gördített a bevándorlás elé, a most végetért montevideói konferencia pedig, amelyen négy ország, Argentína, Brazília, Uruguay és Paraguay pénzügy­­miniszterei vettek részt, olyan bevándor­lási egyezményt létesített, amely — meg­valósítása esetén — valósággal légmente­sen zárja el az utat ezekbe az országokba. Az a törvény, amely a múlt év október 1-én lépett életbe, csaknem teljesen lezár­ta az argentínai bevándorlást és beuta­zási engedélyt, úgynevezett „certificado de libre desembarco”-t csak a következő kivételes esetekben engedélyezett: 1. Cso­portosan szervezett, iskolázott mezőgaz­dáknak és földműveseknek. 2. Legköze­­­­lebbi vérrokonoknak — testvérek kivéte­­­ lével — tehát szülőknek, gyermekeknek,­­ unokáknak és hitveseknek, akiknek hoz­zátartozói több mint két éve élnek az or­szágban s anyagi biztosítékot nyújtanak, hogy kihozandó családtagjaik ellátásáról gondoskodni tudnak. Ki lehet még hozat­ni vőlegényt, vagy menyasszonyt, de ezek partralépésük után kötelesek nyom­ban megesküdni s csak mint férj, vagy feleség hagyhatják el a bevándorlási hi­vatalt. A specialisták beutazását is megnehezí­tették. Megtörtént például, hogy egy vál­lalat szakember számára kért beutazási engedélyt, mire a bevándorlási hivatal hirdetés útján keresett ilyen szakembe­reket s mikor ezek tömegesen jelentkez­tek, a kérvényt elutasította. Turista vízu­mot is csak nagyon indokolt esetben hihet három hónapra kapni. Az idén érkező tu­ristáktól elveszik az útlevelet és három hónap elteltével kötelezik az ország el­hagyására. Az új törvény, amelynek betartása fe­lett szigorúan őrködnek, alaposan meg­­csappantotta a bevándorlók számát. A múlt évben még 40 ezer bevándorló ér­kezett az országba, mostanában azonban már szinte konganak az ürességtől az utasszállító óceánjáró hajók. Jelenleg 37 ezer legális kérvény fekszik az Immigrá­­ciós Házban, amelyeknek elintézése na­gyon lassú tempóban folyik. Az illegális bevándorlás pedig jóformán teljesen meg­szűnt. Tavaly még sok ezer ember jött be törvénytelenül Uruguayok­ és Paraguayon át, de azóta egyrészt ebben a két­ ország­ban megszigorították a bevándorlás é­s át­utazás feltételeit, másrészt pedig a Rio de la Platán és a Paranán fokozottan el­lenőrzik a vízi utakat, amelyeken ke­resztül történt eddig a beszivárgás. Aki­ket elcsípnek, azokat könyörtelenül kito­loncolják az országból. Ennek a bevándorlási törvénynek az enyhítésére nincs egyelőre semmi kilátás. Most a montevideói konferencián a négy legfontosabb délamerikai állam, Argentí­na, Brazília, Uruguay és Paraguay pénz­ügyminiszterei olyan bevándorlási egyez­ményt kötöttek, amelynek végrehajtása ugyan az egyes országok parlamentjeinek jóváhagyásától függ, maga az egyez­mény mindenesetre jellemző arra az el­zárkózás politikái, amelyet a négy or­szág a jövőben folytatni kíván. Ennek az egyezm­énynek hat pontja van. 1. A négy állam szigorúan ellenőrzi a határaikon átszivárgó illegális bevándor­lást; 2. A bevándorolni szándékozók közül nem kívánatosaknak min­ősí­tik a „társa­dalmi rend ellenségeit”, továbbá azokat, akik „testileg vagy lelkileg nem egészsé­gesek”­ , 3. Különbséget tesznek a látogatók és a bevándorlók között és mindenképpen megakadályozzák a látogatók állandó le­telepedését; 4. A szerződő államok informálják egy­mást a nemkívánatos elemek személyé­ről. — szóval fekete listát készítenek ezekről , s akinek egyik állam nem ad beutazási engedélyt, azt a többi államok sem engedik be; 5. Vízumot a jövőben csak hivatásos konzulok adhatnak, tiszteletbeliek nem; 6. Az egyes országokban lakó idegene­ket ezentúl összeírják és állandóan nyil­vántartják. A négy ország közvéleményét és sajtó­ját élénken foglalkoztatja a montevideói egyezmény. Az argentinai sajtó általában ellene van a bevándorlás korlátozásá­nak. A Prensa vezércikke, ez a lap, amely áriád példány, szánra és a Times-re emlékeztető komoly, tárgyilagos hangja miatt bátran nevezhető Dél-Amerika ve­ ff», ff. zető orgánumának, élesen állást foglal az egyezménnyel szemben. A Prensa szerint az egyezménynek alapvető hibája, hogy négy olyan államot akar közös nevezőre hozni, amelyeknek az érdekei teljesen ellentétesek. Brazíliában és Argentínában, — írja a lap —, ahol óriási lakatlan és megművelésre váró területek vannak, fontos állami érdek a telepítés, míg Uru­­guayba­n és Partiguayban az a helyzet, hogy jóformán az őslakosság számára sincs megfelelő munkaalkalom. Argentí­nában a hatalmas fejlődésnek indult nem­zeti ipar is, amelynek új fogyasztó töme­gekre van szüksége, egyenesen megköve­teli, hogy megnyissák a kapukat a beván­dorolni szándékozók előtt. A lap lehetet­lennek minősíti, hogy a bevándorlókat „lelki egészség” szempontjából vizsgálják s tiltakozik az ellen is, hogy a „társadal­mi rend ellenségei” előtt lebocsássák a sorompókat. A Prensa szerint ugyanis az, aki régi hazájában, az ottani sajátos po­litikai viszonyok között, a társadalmi rend ellensége volt, új hazájának legbé­késebb és leghasznosabb polgára lehet, mint ahogy ezt számos eset bizonyítja. A Prensa végül annak a reményének ad kifejezést, hogy az argentin parlament ezt az egyezményt jelenlegi formájában nem fogja megszavazni. Egy azonban bizonyos: a montevideói egyezménytől függetlenül is csaknem tel­jesen lehetetlen bevándorolni Argentíná­ba, amit tudomásul kell venniük azoknak, akik reménykedő szívvel, de többnyire hiába küldözgetik ide a beutazási enge­délyt kérő leveleket. Vér Andor (Buenos­ Aires) Még három külföldi újságírót utasítottak ki Olaszországból A A francia újságírókat nem engedik résztven­ni a pápaválasztáson Paris valószínűleg megtorlással válaszol Róma, február 27 Amint a Havas tudósítója közli, az olasz hatóságok három külföldi újságírót kiutasítottak. Ezek: Gentizon Paul, aki már 12 éve tudósítja Rómából a párisi Temps-t és több svájci lapot, Hodel, a Neue Zürcher Zeitung tudósítója és Pad­­razzini, több svájci lap tudósítója. A ki­utasított újságíróknak legkésőbb március 5-én éjfélig el kell hagyniuk Olaszország területét. A hatóságok a kiutasítási vég­zést nem indokolták meg. A három külföldi újságíró római ki­utasítása különösen Parisban nagy meg­ütközést keltett. Jól értesült politikai kö­rökben úgy tudják, hogy a francia ható­ságok megtorló intézkedéseket tesznek, annyival is inkább, mert az olasz kor­mány az utóbbi időben számos francia újságírónak még a beutazási engedélyt is megtagadta. Valószínű, hogy a francia kormány a napokban több Franciaország­ban működő olasz újságírót kiutasít. A külföldi újságírók Olaszországból való kiutasításával és azzal a körülmény­nyel foglalkozva, hogy ismert francia ka­tolikus íróknak, akik a pápaválasztó konklávéra akartak utazni, nem adták meg az olasz beutazási vízumot, a Figaro azt írja, hogy ezt az eljárást valamennyi keresztény u­jságíró sérelmesnek tartja s egyben a lateráni egyezmény megsérté­sét is látja benne. Néhány ember — írja a lap — milliók életével játszik, pedig jobban tenné ha tudatára ébredne Istennel és a jövő nemzedékkel szembeni felelős­ségérzetének. Máshelyü­tt a lap rámutat, hogy a pápaválasztás körülményei máris nyugtalanítóak. Az olaszok nem­ adták meg a beutazási engedélyt olyan francia újságíróknak, mint Jean Tharaud, aki csak a pápaválasztás idejére akart Ró­mába utazni. René Pinon-t, a Revue des Deux Mondes munkatársát, mint nem kí­vánatos elemet „eltanácsolták” Olaszor­szágból, ezenkívül az olasz hatóságok akadályokat gördítenek a pápaválasztás­ról való rádió-beszámolás elé, amennyi­ben a közvetítendő szövegek előztes be­mutatását követelik, — mindez felveti a kérdést, hogy a Szentszék független-e? Ez a megfontolás a lap szerint kétségtelenül befolyással lesz az új pápa megválasztá­sára. Lehetetlen ezek után, hogy a bíbo­rosok ne olyan pápát válasszanak, aki kész megvédeni és biztosítani a lateráni szerződés betartását, vagyis a Vatikán függetlenségét. Az Ordre és az Ere Nouvelle felteszi a­ kérdést, hogy Bonnet külügyminiszter mi­ért nem válaszol az olasz hatóságok eljá­rására az összes olyan párisi olasz újság­írók kiutasításával, akik vagy lapjaik, vagy távirati irodáik útján naponta sér­tegetik és szidalmazzák Franciaországot. 140 módosító indítvány a magyarországi zsidótörvényjavaslathoz FŐKÉPPEN A GAZDASÁGI, KÖZTISZTVISELŐI ÉS IPARI SZAKASZOKAT AKARJÁK MÓDOSÍTANI Budapest, február 27. A magyar politikai pártok a zsidótörvény­ja­vasl­athoz körülbelül 140 módosító in­dítványt nyújtottak be. Az Est értesülése szerint a kormány pénteki minisztertanácsán már szóba kerültek a módosítások problémái. A javaslat vitája során az előadó több nagy­­jelentőségű módosítást terjeszt elő, amelyekről most folyhatnak megbeszéléseket a minisz­tériumok. A módosítások elsősorban a gazdasági, köztisztviselői és iparigazolványi szaka­szokra vonatkoznak, de igen érdekes változ­tatás készül közjogi tekintetben is. Szombat este a belügyminisztériumban beható tanácskozás folyt le a készülő módosításokról. Pozsonyban a német iparosok kibuktatták a magyarokat Pozsony, február 27 — A pécsi Kisebbségi Intézet heti érte­sítőjének jelentése — A pozsonyi régi Ipartársulat (Gewer­beverein) évi rendes közgyűlésének lefo­lyása meglehetősen izgalmas volt. A köz­gyűlés a maga jelentőségéből annyiban emelkedik ki, hogy a közgyűlést megelő­ző napon­ százharminc német iparos je­lentkezett új tagnak, akiknek különös szerepük volt. Amikor ugyanis az új tisz­tikar megválasztására került a sor, egy­hangú választást követeltek. Amikor pe­dig ez ellen senki sem emelt kifogást, követelték a német lista egyhangú elfoga­dását. Eredetileg két lista volt. Az egyik vegyes lista, ahol szlovák, német és ma­gyar iparosok arányszámuknak megfele­ Szerda, márc­us 1. Dutureyy 7: Ritmikus torna, orvosi tanácsok, hanglemezek, háztartási közlemények. 12: Hanglemezek. 13: Pontos időjelzés, időjárásjelentés, vízállásjelentés. 13.05: A rádió zenekarénak hangversenye. 14: Közlemények. 14.10: Hírek. 14.30: A hangverseny folytatása. 15.10: Közlemé­nyek. 18: Pontos időjelzés, időjárásjelen­tés. 18.02: Katonazene. 19: Művészeti közlemények. 19.15: Zenetörténelem. Hanglemezek. 20.05: „A román földmű­velés kérdései.” N. Cornateanu tanár elő­adása. 20.20: Petrica Mojoi zenekarának hangversenye. 21: A rádió zenekarának Schubert-hangversenye. 22: Hirek, sport­közlemények. 22.15: A hangverseny folytatása. 23: Hirek. 23.15: Hangleme­zek. 23.45: Hirek francia, német és olasz nyelven. műsor Pinilipeti 7.45: Torna, hirek, hanglemezek. Utá­na étrend, közlemények. ti: Él­rek. 11.15: Gyermekdélelőtt. 11.45: „Alaszka kalandos meghódítása”. Csillag Kálmán felolvasása. 12.10: Nemzetközi vízjelző­­szolgálat. 13: Déli harangszó. 13.10: Las­­kó Hilda és Havas András énekel zongo­­rakísérettel. Közben kb. 13.30: Hírek. 14.20: Pontos időjelzés, időjárás- és víz­állásjelentés. 14.30: Hanglemezek. 15.33: Hirek. 15.50: A rádió műsorának ismer­tetése. 16: Árfolyamhirek. 17.15: Diák­félóra. 17.45: Pontos időjelzés, időjárás­jelentés, hirek. 18: Hirek szlovák és ru­szin nyelven. 18.10: Cigányzene. 19.15: „Magyar mecénások”. Hoffmann Edit dr. előadása. 19.45: A rádió szalonzenekara. 20.40: „A pápaválasztás”. Előadás. 21.10:­ Operaházi zenekar. Közben kb. 22: A rá­dió külügyi negyedórája. 22.40: Hirek.­ Időjárásjelentés. 23: Magyar nóták és táncok hanglemezekről. 23 45: Hirek né­met, olasz, angol és francia nyelven. 24.­ Katonazene. 1.03. Hirek. 003. március 1 lően voltak felvéve, a másik tiszta német lista, amelyen egyetlen magyar, vagy szlovák iparos sem volt. A magyar iparosság ebben az egyesü­letben eddig hozzá volt szokva ahhoz, hogy a nemzetiségi és nyelvi kérdés tel­jes mellőzésével kollegiálisan működött együtt a német iparos­társakkal éspedig úgy a háború előtt, amikor az egyesület a magyar kormány részéről nagy erkölcsi támogatásban részesült, mint a háború után, mikor ez volt az a pozsonyi iparos­egyesület, ahol a németség a magyarság­gal találkozott és együtt­működhetett a kisebbségi sorsban. E mellőzés és nemze­tiségében való megértés után vallásában is sérelem érte a magyarságot, mert ami­kor „zsidókra nincs szükségünk, van be­lőlük elég a katolikus egyházban” felki­áltás hangzott el, akkor azt a katolikus egyházat támadták, amely Szlovákiában számarányának megfelelően vezető szere­pet játszik. A választás után az alapszabályok mó­dosításával foglalkoztak. A német szava­zatokkal elfogadták azt a módosítást, hogy az egyesületnek nem lehet zsidó tagja, sőt csak az lehet, aki német nem­zetiségűnek vallja magát Tekintettel ar­ra, hogy az ipartársulat tagjai között szlovák alig van, a határozatnak tisztán magyarellenes éle elvitathatatlan. A né­metek ezzel olyan politikát kezdtek, hogy a magyar iparosság kénytelen kiválni a közös egyesületből, kénytelen lemondani az együttműködés reményéről és megy a maga önálló, becsületes, céltudatos út­ján. 2 volt máramarosszigeti pénzügyigazgató és hosszu­­szetei adóvégrehajtó vagyon­reviziós ügye (Nagyvárad) Garden Gheorghe volt máramarosszigeti, jelenleg lugosi pénz­ügyigazgató és Pop Gheorghe, ugyancsak volt máramarosszigeti, jelenleg nagyvá­radi pénzügyi főellenőr ellen közpénzek hanyag kezelése miatt indult meg a bűn­ügyi eljárás a közvagyon védelméről szó­ló törvény alapján. Ennek következmé­nyeként mindkettőjük ellen megindult a vagyon­revíziós eljárás is. A nagyváradi ítélőtábla vádtanácsa ma foglalkozott a vagyon-ellenőrzés ügyével és annak tár­gyalását április 1-re tűzte ki. Ugyancsak vagyonrevíziós eljárás indult Boborszki Nicolae volt hosszúmezői adóvégrehajtó ellen is, aki ellen 606 ezer lej elsikkasz­­tása miatt folyik az eljárás. Az ő vagyon­­ellenőrzési ügyének tárgyalásét is ápri­lis 1-re tűzték ki a nagyváradi tábla elé.

Next