Brassói Lapok, 1939. július (45. évfolyam, 147-171. szám)

1939-07-01 / 147. szám

1930. fattas ! m. %. Egy olasz lap szerint: A tengelyhatalmaké a világ leghatalmasabb légi hadereje Róma, június 29 A Messagero foglalkozik Valle tábornok olasz légügyi államtitkár németor­szági útjának jelentőségénél. A lap meg­állapítja, hogy miután most a légi had­erő terén is megbeszélték az együttműkö­dés módozatait, a két nagyhatalom kato­nai összefogása úgyszólván teljesnek tek­inthető. A légi haderő —■ úgymond­­— a fiatal népek fegyvere, amelyek nem a­karják alávetni magukat a plutokráciák és elöregedett nemzetek egyeduralmának. Olaszország és Németország rendelke­zik a világ leghatalmasabb légi haderej­ével s ezt az elsőségüket nem engedik el­vitatni. A tekintély­uralmi államok ellen irányuló bekerítési kísérletek azoknak erejével szemben hiábavalóaknak bizon­yulnak. rellünö nmlatkozos a német—szlovák barátság eredetéről Dörckel birodalmi biztos pozsonyi tomadtatasán A pozsonyi magyarok nem tekintik e­m­észettnek Cigeifalu Ügyet Karmsain kérpálnészet vezér u­ magyarellenes vádakat emel Pozsony, junius 29. Bürökei ausztriai német birodalmi biz­tos nagyszámú kísérettel látogatást tett a szlovák fővárosban. A vendégek tíz au­­tán érkeztek Bécsből s a szlovák—német határt képező dunai hídfőnél nagyszabá­sú ünnepi fogadtatásban részesültek. Bu­rekel kíséretével együtt részt vett a Pri­­m­áspalota előtt rendezett szabadtéri hangversenyen, mellyel hivatalosan meg­­kezdődött a pozsonyi német zenei nap. Arról ez erkélyről, melyről 1848-ban az első magyar felelős kormány megalakulá­sát bejelentették, Tuk­a Béla dr. szlovák helyettes miniszterelnök üdvözlő beszé­­det intézett a német birodalom képvise­lőihez s többek közt a következőket mon­dotta: ,,Ez az első eset, hogy a szlovák kormány képviselője hivatalos birodalmi vendégeket üdvözölhet Pozsonyban és az önálló Szlovákiában. A németek és szlo­vákok barátsága az elnyomó elleni közös harcban fogant meg és ezért gránitalap­­zaton áll. Jóllehet a német garanciaszer­ződés csak huszonöt évre szól, meg va­gyok győződve arról, hogy a szlovák­­német barátság nemzedékeken át fog tar­tani”. A beszéd pozsonyi magyar körökben visszás érzést váltott ki, mert senki sem várta, hogy a szlovák kormány képvise­lője a német birodalmi biztos üdvözlésé­nek kiérezhetően magyarellenes beállí­tást ad, méghozzá olyan célzás alakjá­ban, melynek történelmi alátámasztáshoz kétség fér. MAGYAR MOZGALOM LIGET­­FALU SZLOVÁKIÁHOZ VALÓ VISSZACSATOLÁSA ÉRDE­KÉBEN A pozsonyi városi tanácsadó testület legutóbbi ülésén az a terv merült fel, hogy a Duna jobb partján német felség­jog alá került városi ingatlanokat az ügy­kezelés nehézkessége miatt adják el a né­met birodalomnak. A terv feltevése ellen az Egyesült Magyar P Párt képviselője kifo­gást emelt és azt indítványozta, hogy a város igyekezzék a kormány útján ráven­ni a német kormányt Ligetfalunak Szlo­vákiához való visszacsatolására. A ma­gyar szónok ezt az indítványt azzal okol­ta meg, hogy L­igetfalu Pozsony városá­nak életterét alkotja és különbenné, a nemzetközi határmegállapító bizottságok előtt a kataszteri határok elve érvénye­sült. Miután kétségtelen, hogy Pozsony városának kataszteri határába Ligetfalu is beletartozik, teljes mértékben indokolt egy memorandum kidolgozása, mely a szlovák kormánytól Ligetfalu visszaszer­zése érdekében megfelelő intézkedéseket kér. A magyar indítványra Pozsony szlovák kormánybiztosa felelt s kijelentette, hogy Ligetfalu sorsa véglegesen eldőlt, mert azt a határmegállapító bizottság már le­tárgyalta,­­ s így az ügyben semminemű további lépás nem tehető. Az Egyesült Magyar Párt kép­viselője­ erre kijelentette, hogy Ligetfalu érdekében maga indít mozgalmat. A városi tanácsülésen külön­ben magyar részről az ellen is kifogás hangzott el, hogy a hivatalos „Bratisla­va" elnevezés mellett a történelmi „Po­­zsony" név hivatalosan még mindig nem használható, holott a német „Pressburg” elnevezés a város német nyelvű kiadvá­nyaiban már hivatalosan is szerepel. A pozsonyi magyar népcsoport ugyanezen a jogon kéri a város ősi magyar nevének hivatalos elismerését is. Az aranyér váratlanul jelentkezik és hamar rosszabbodik, ha nem kezeljük idejében. Gyakran megtörténik, hogy amikor már gyógyultnak érezzük ma­gunkat, hirtelen ismét jelentkeznek a fájdalmak. Használjon már az első jeleknél Goedeeke féle Anusol vég­bélkúpot, amelynek gyorsan enyhítő és mindig sikeres hatását az egész vi­­tágon ismerik. Kérdezze meg orvosát, Qnusoi-Qttedtekt. tehát ápolja fogait állandóan az ideális fogtiszti­dszerrel az 0 D 0 L fogpeppel Karmasin cáfolja a szájába adott magyarellenes kijelentéseket A pozsonyi Új Hírek cáfoló nyilatko­zatot kapott Karmasin szlovákiai német kormánybiztostól, mely szerint a szlovák kormánylapban megjelent, állítólagos iglói magyarellenes kirohanás nem hang­zott el. A terjedelmes cáfolat nem közli, hogy voltaképpen mi is hangzott el az emlékezetes német pártgyűlésen, ellenben leszögezi a szlovákiai németek álláspont­ját a német nemzeti ügyekbe való ille­téktelen beavatkozások ellen. „Beavatkozásnak kell tekintenünk” — írja Karmasin — ha állandó suttogó propagandával bizonytalanságot és bé­kétlenséget visznek be a német vidékek­re, vagy pedig, ha valaki megkísérli, hogy megbontsa egységünket magyar szervezetek alapításával a tiszta német vidékeken. Ebben az estben nem mi vagyunk a békétlenség okozói és ter­­mészetszerű kötelességünk nemzetünk­kel szemben, hogy a minden oldalról támadók ellen vasfrontba tömörüljünk. Több izben kijelentettem azt is, hogy nem lehet a mi feladatunk, hogy nemzet­közi vitákba keveredjünk, azonban sen­ki sem tilthatja meg nekünk, hogy ne érezzünk szomorúságot amiatt, ha mind­azt, amit közös alkotómunkával terem­tettünk barátainkkal a kárpátukrajnai német telepeken, lerombolták és meg­semmisítették. Ebben az esetben azon a nézeten vagyok, hogy inkább az itte­ni magyar népcsoportnak lenne érdeke síkraszállni ezeknek a viszonyoknak a megváltoztatásáért a kárpátukrajnai német telepeken, mint a szlovákiai né­met népcsoportnak.” Az eleddig ismeretlen „kárpátukrajnai német telepek” ügyének bekeverése a vi­tába a szlovákiai magyarság köreiben általános feltűnést kelt. A francia és lengyel lapok vezető helyen ismertetik Calinescu miniszterelnök képviselőházi beszédét Bucuresti, június 29 Mint Parisból jelentik, a szerda este megjelent párisi lapok vezető helyen ismertetik C­alinescu miniszterelnök képviselőházi beszédét. A Temps ki­emeli a beszéd bel- és külpolitikai je­lentőségét, utal arra, hogy Calinescu miniszterelnök a honvédelmi tárcát is vezeti és idézi azt a szakaszt, amely szerint a román kormány a román nép biztonsága érdekében nem riad vissza semilyen áldozattól. A lengyel lapok szintén első oldalon foglalkoznak a kormányfő képviselőházi kijelentéseivel. Beszámolóikat ilyen cí­mek alatt közlik: „Románia határai érinthetetlenek”, „Románia megvédi te­rületi sérthetetlenségét”, „Románia nagy erőfeszítései honvédelmi téren”. Józsefalva teljes újraépítéséhez még sokat, újból is kell adni! Országszerte hangyaszorgalommal folyik a gyűjtés Józseffalva újjáépí­tésére. Szaporodnak a téglák, számuk — ha átlag egy lejben vesszük — már meghaladja a milliót, de — sajnos — ez még mindig­ korántsem elég az el­pusztult csángómagyar tűzhelyek új­raépítéséhez. Amint ismeretes, kerek ötmillió lejt kellene összeadni ahhoz, hogy a porba sújtott Józseffalva meg­­újhodhassék, tehát az eddiginél leg­alább háromszor-négyszer nagyobb erőfeszítésre van szükség a romániai magyarság részéről. Ezért adakoznia kell még mindenkinek, aki eddig nem adott s újból és újból adniok kell azoknak, akiknek módjukban van meg pótolni, amit meddig áldoztak a nagy és nemes céhre. Szedje elő erszényé­ből és ládafiából minden öntudatos magyar az utolsó, szükségleteitől még elvonható lett s ezenkívül újabb ke­resményéből is juttasson a népi össze­tartás és közösségi eszme oltárára. 3 oldal ... Ha igaz az a latin közmondás, amely szerint kétszeresen ad, aki gyorsas ad, legyen most igaz az is, hogy aki később ad, annak kétszeresen kell ad* nia. De egyáltalában mindenki,, aki csak tud, adakozzék többször , ismé­telten, mindaddig, amíg teljesen biz­­tosítva nincs a bukovinai magyar köz­ség újra felépítése. I. Spanyol Évike és Beder Lenke (Barátos) útján: Bartha Samu 100, Bajkó Györgyné 10, Forró M. 20, Tamás Rózsáné 10, Deák Barabás­­né 50, Kelemen Györgyné 20, Czintos Gyuláné 20, Bartók Lász­­lóné 50, Bodola Ferenc 20, Szeje­­rd­u Jaceb 20, Mól­nos Endre 100, N. N. 20, Porzsolt Károly 50, Gyenge 100, Finichin­ Kiki 25, összesen 615 Blösz Károly asztalos­üzem (Bras­só): Blösz Károly 200, Bartha Sán­dor 50, Leiber Dénes 40, Toók Bé­la 40, Szabó Ferenc 50, Szabó Jó­zsef 30, Fekete József 20, összesen Égető Albert, Brassó Vágó Antal, Brassó Zsigmond Károly ny. ref. lelkész, Bikfalva Szőllősy József főmolnár, Pitesti Finta László, Martonos Szilágyi László, Marosvásárhely Apafy Lajos, Marosvásárhely Lukács Antal, Marosvásárhely II. Kónya József húsiparos, Brassó A Kónya József­ cég alkalmazottai Opra Zoltán tisztviselő, Brassó Encián turista-egyesület Bitai Imre nyugdíjas Szabó Béni szűcs Kovács Bálint napszámos Varga Márton pincér Balázs János mérnök összesen: Előző gyűjtésünk: Az eddigi eredmény: 410 100 50 ion 200 100 too. 100 50 500 500 100 500 100 500 50 100 200­­4575 58151 62526 A­ belga sajtó nagy jelentőséget tulajdonít Titeanu miniszter silistrai beszédének Brüsszel, június 27. A belga sajtó továbbra is behatóan fog­lalkozik a silistrai ünnepséggel, amely­nek vezérszónoka tudvalevőleg Titeanu Eugen sajtó- és propagandaügyi almi­­niszter volt A lapok szó szerint közelik Titeanu miniszter beszédét és hozzá fű­zött megjegyzéseikben hangoztatják, hogy Románia nemes magatartása arra az el­választhatatlan kapcsolatra vet fényt, a­mely Dobrudzsát, ezt a régi román tar­tományt, az anyaországhoz fűzi. A Met­ropole Titeanu miniszter beszéde mellett Lefteroff, a bolgár kisebbség képviselő­jének felszólalását is közli és ennek kapcsán utal a romániai bolgár kisebb­ség lojális magatartására. A Vingtieme Steele Dobrudzsa latin jellegét fejtegeti, majd hangoztatja, hogy Titeanu minisz­ter beszéde nyilvánvalóvá teszi Romá­niának ezen országrész fölötti történelmi jogait A National Siegeois kiemeli azo­kat a szilárd kötelékeket amelyek Dob­rudzsát az anyaországhoz fűzik, egyben rámutat, hogy I. Ferdinánd és II. Karol király őfelsége bölcs uralkodása kikü­szöbölt innen minden mesterséges áram­latot Az Informateur így ír: „Titeanu miniszter, akinek ragyogó pályafutása is­meretes, nagyjelentőségű beszédet mon­dott Silistrában. A beszédnek hatalmas visszhangja volt, tekintettel arra, hogy pontosan leszögezte: Románia politikájá­nak vezérelveit Ugyanilyen hangnem­ben is a többi brüsszeli lap­ra, valamint a vidéki újságok

Next