Brassói Lapok, 1939. november (45. évfolyam, 252-277. szám)

1939-11-01 / 252. szám

4 oldal FELAVATTÁK EMŐD TAMÁS SÍREMLÉKÉT Nagyvárad, október 30. A Rulikovszky-úti temető sirhantjai fölött tombolva acsarkodnak az ősz­ időre neki vadult elemek. Vigasztalan, sürű­, ólomszínű fellegek mintha cseppfolyós­zázzal támadnának, elkeseredetten ontják a hideg záporesőt, a hegyek felől böm­bölve vágtat a kegyetlen szél. Mintha gyűlölet világának elszabadult brontosau­­rus-csordája csörtetne, hogy megtorpan­jon egy négyzetalakú fehér márványkő előtt, amelynek tövében a béke, a szere­tet fehérlelkű­ dalosa alussza örök álmát. A sirkant körül álló élők minden porci­­kája reszket az elemek bősz rohamában, de a szivek mélyében ott izzik a kegye­sét, amelyen megtörik a gyűlölet vad ro­hama. A fehér márványemléken két verssor: „Már minden álom, semmi sem való Csak a mese az örökkévaló." Alatta a hant mélyén álmodó, szelid­­nélkü lantos autogramja, mintha csak most kanyarította volna oda kézirat al­jára: „Em­őd Tamás". Ájtatos szavú imádság, Weisz főkán­tor­ szivekbe markoló gyászéneke után dr Vajda István, a nagyváradi nyugati szer­­tartású zsidó hitközség fiatal lelkipászto­ra keményveretű szavakban idézi az ál­mok költőjét, aki gyűlölködések fegyve­res tombolása, világháború véres viasko­­dása idején is a béke, a szeretet eljöve­teléről dalolt, akinek háborúk zajában, háborúra uszító béke acsarkodásai köze­pette is éltet, hite volt, hogy lesz ez még vigabban, lesz ez még emberiesebben, lesz ez még szabadabban. Utána Tabéry Géza, a kitűnő k­ő, az „erdélyi magyar írók lelkéből szólott a kőhöz’­. A kőhöz amelynek még ha már­vány is, akkor sem hisszük, hogy alatta nyugszik Em­őd Tamás. Nem igaz! Egy­ ötven éves korában elfáradt földi vándor hajtotta itt fejét örök nyugalomra, itt a jó férj nyugszik, a jó testvér, a jó barát, de nem Em­őd Tamás. Aki hang volt, szin, illat, fuvalom. S ki merné tagadásba vonni hogy a hang, a szin, az illat ma­ga a legörökebb élet? Ringat, lelkesít, ii­­kát, gyönyörködtet. Kápráztat és simít. Ezt az életet jelenti könyvben, maradan­­dóságban az az Ernőd Tamás, akit mi nem gyászolni jöttünk, hanem vele be­szélgetni. Idézi ezután a berek böszörmé­nyi erdő illatát, a szülőfaluét, 1918-at, a­mikor Ernőd Tamás és író­ barátai nyito­­gatták az új magyar irodalom tavaszi szellője előtt az ablakokat. Majd dr Weisz Endre orvos, a zsidó kultúrintézmények nevében szívhez szóló, emberi szeretetet sugárzó szavak kegye­­letes koszorúját teszi le Emnőd Tamás frissen emelt sírköve tövére. Marót Sándor, akinek tollán-szaván át sugárzik a jó és jótakaró ember lelke, a nagyváradi újságírók nevében ádáz a hantnál, a halál színpadának e meglé­­kelt, arasznyi sugóháza fölött, amelyben elfért egy félszázad diadalmas létezése. A drágán adóztatott dicsőség, a lázas öröm, meglopott éjszaka és kifakadt nappal, mind idekerültek jó gazdáikhoz. A beszéd további részében az emlékezés kegyeletes szavai át vannak szőve Ernőd Tamás verseiből vett idézetek aranyszá­­laival. Ernőd Tamás sirhantjának szomszédsá­gában vörös rózsa-girlanddal övezetten, koszorúkkal elborítottan emelkedik dr Böszörményi Emil impozáns síremléke, a­melyet gyilkos fegyvergolyó által mártír­halált halt vezérének emlékére emelt Ro­mánia szervezett munkássága. A sírkőál­­lítás ünnepségének megtartása elhárítha­tatlan akadályba ütközött, ezért a nagy­váradi munkásság némán, kegyeletes szívvel, könnyező szemekkel vonult fel a temetőbe. (d. s.) A francia hadsereg nabarlán­golja a sokgyermekes családapákat­ (Róma, Dunaposta) Olasz lapjelenté­sek szerint a francia kormány nemcsak az 1690 évben született katonákat sze­melte le, hanem hazaengedte az összes korosztályokból azokat, akiknek 4— 5 gyermekük van. Elengedik még az 1896 évfolyambeli legalább 3 gyermekes és az 1894 évfolyamba tartozó legalább 2 gyermekes családapákat. Ezek a szabad­ságolt katonák természetesen szükség esetén újra behívhatók. A NlpsiOf€($£g elismerte a párisi lengyel korai ing! Páris, október 30 Prchala tábornok, a cseh hadsereg volt parancsnoka a francia fővárosba­ ér­­kezelt. Azt hiszik, Prchala megbízást kap a Franciaországban alakulásban levő cseh hadsereg megszervezésére és vezetésére. (Páris, Dunaposta) Vasárnap este hoz­ták nyilvánosságra, hogy a Népszövetség a Párisban székelő lengyel kormányt is­merte el a lengyel köztársaság törvényes kormányának. Ilyenformán a Népszövet­ség legutóbbi ülésén megjelenik a Si­­korszky kormány képviselője, mint a lengyel köztársaság hivatalos képviselő­je. Két község, amely nem tud egymástól területileg elválni Temesvár, október 12. A Temesvár melletti, többségében magyar lakosságú Ujmosnica község különös helyzetével már foglalkoztunk. Ujmosnicát még 1906- ban telepítette a magyar kormány és egé­szen a legutóbbi időkig Mosnicához tar­tozott. Miután azonban a település gyor­san fejlődött és a lakosság érdekei a kü­lönválás mellett szóltak, 1930-ban Ujmos­nica önálló politikai községgé alakult, amit a felettes tényezők is jóváhagytak. A község területi különválasztása azon­ban állandóan késett, aminek következ­tében az adójövedelmek ma is Mosnica pénztárába folynak be. Az újmosnicaiak még évvekkel ezelőtt akciót indítottak a község területi meghatározása érdekében, aminek voltaképpen semmi akadálya nem volt már. Temes-Torontál megye ve­zetősége azonban a kérésnek nem tett eleget, illetve az erre vonatkozó beadvá­nyokat ad acta tették. Ujmosnica végül közigazgatási pert indított Temes-Toron­tál megye ellen, amelyben a területi meg­határozás kimondását kérte. A temesvári helyi közigazgatási bíróság most hozott ítéletet az ügyben és arra való hivatko­zással, hogy az új közigazgatási törvény t­­elmében minden régebbi döntés végre­hajtására vonatkozó kérelem hatályát vesztette, a keresetet elutasította. Az íté­let következtében továbbra is fennmarad ez a visszás helyzet, hogy egy önálló po­litikai községnek még a községház épü­lete is területileg egy másik községhez tartozik és az ujmosnicaiak továbbra is Mosnica községnek fizetik az adót. A közigazgatási bíróság ítélete ellen Ujmos­­nica fellebbezéssel él a Legfőbb Közigaz­gatási Bírósághoz. A község lakói erősen bíznak abban, hogy végül mégis teljese­dik kívánságuk, miután jogi szempontból is tarthatatlan helyzet, hogy egy függet­len községnek a területe ne legyen meg­határozva. Novemberben megindul a szính­ázi idány Temesváron és Aradon Temesváron a Thalia, Aradon Trészárd­ Béla és Ferhő Ervin társu ala tali e­ladások­at Brassó, október 30. A kolozsvári ,,Thalia’’ magyar színház Temesváron két előadássorozat tartására kapott engedélyt a bánsági Astra kultur­­egylettől. Az első november 3. és 13. kö­zött lesz, a második dec. 24. és 1940 ja­nuár 10 között. A „Thalia" színház te­mesvári vendégszereplésének programja még nem ismeretes, bizonyosra vehető azonban, hogy ez alkalommal is a leg­újabb színpadi sikerekkel ismerteti meg a temesvári közönséget, amely, mint min­dig, ez alkalommal is a megérdemelt tá­mogatásban részesíti a kolozsvári szín­társulatot. Az elmúlt hetekben Aradon mozgalom indult meg magyar színtársulat szervezé­sére. Az új színtársulat Mészáros Béla és Felhő Ervin igazgatása alatt működik majd. Mészáros és Felhő a h­eyiség kér­dését olyképpen akarják megoldani, hogy az Erdélyi Bank tulajdonát képező épü­letben, a volt újságíróklub helyiségében tartják meg előadásaikat, a helyiséget azonban megfelelőképpen átalakítják, színpadot és páholyokat építenek. A vo­natkozó terveket Dömötör Iászló aradi építész készítette el és azokat elküldték az Erdélyi Bank kolozsvári központjához. Abban az esetben, ha Hargitay Bertalan vezérigazgató a tervekhez hozzájárulását adja, az átalakítási munkálatokat hala­déktalanul megkezdik és előreláthatólag már november 10—15-ike körül a magyar színtársulat már meg is kezdi Aradon előadásait. A társulat tagjai között az igazgatókon kívül Erényi Böske, Harmath Jolán, Gács Edith, Jávor Alfréd szerepelnek több fiatal színészen és színésznőn kívül, aki­ket Mészáros Béla Kolozsváron fedezett fel. Vasárnap és hé­főn tomboló vihar vonult végig az országon A hegyvidéken havarol, a fővárosban nagy károkat okozott a vihar, a tengerpartokon forgószél pusztítolt Bucuresti, október 30. Az időjárás hirtelen téliesre fordult. Egyes helyeken már leesett az első hó, m­íg az ország meleg fekvésű helyein ha­talmas viharok tomboltak. Vasárnap a főváros fölött is nagy vihar vonult el. A vihar ereje több cégtáblát leszakított és többszáz ablakot betört. A kár külö­nösen a külvárosokban meglehetősen nagy. Itt a vihar több háznak a tetőzetét magával ragadta és az ablaktáblákat le­szakította. A leszakított légtáblák több járókelőt könnyebben megsebesítettek. A vihar az ország keleti részében is nagy károkat okozott. Az erős, észak felől jö­vő légáramlat dél felé vonult el és útjá­ban mindenütt lehűtötte a levegőt. En­nek következtében több helyen, így a Bu­­csecsen és vidékén bőséges hó esett. Majdnem az egész országban havas eső esik. Buzáuban a vihar nyomában hatal­mas felhőszakadás volt. Egy villám be­csapott a városháza tornyáta, de komoly kárt nem okozott. A vasárnap esti vihar, amely az egész országon átvonult, a Fekete-tengeren pusztító forgószélben nyilvánult meg. Hasonló erejű vihar tombol a Boszporu­szon és a Márvány-tengeren is. Vasárnap egyetlen hajó sem hagyta el Constan­a kikötőjét. A „Danubius” román hajó a kikötőben partnak ütközött és megsérült. Az óriási hullámok átcsapnak a gátakon és a háborgó tenger félelmetes látványt nyújt. Constanta városában is nagy ká­rokat okozott a forgószél, amelynek ereje ablakokat, kirakatokat zúzott szét, fákat, táviróoszlopokat döntött le és a külváros­ban több ház fedelét lesodorta. Constan­ta, Galați, Tulcea és Braila között a vi­har következtében megszakadt a telefon­összeköttetés. (Budapest, Dunapesta) Hétfőre virra­dó éjszaka hatalmas vihar vonult el Bu­dapest és az ország nagy része felett. A vihar a fővárosban rengeteg fát tépett ki helyéből. A Dunán több uszályhajó fel­borult és elsüllyedt. A szél több dunai 1939. november 1 ÁGYBA. REKAMIERA fO l/f?\/l jOTBl­­.iS . flo/ov- A­ntartó vízimalmot letépett láncáról és összezú­zott. A városokban számos utcai baleset történt Életfogytiglanra ítélték a sepi­szen­györgyi Gál Sándorné egyik gyilkosát Brassó, október 30. Hétfőn hirdetett ítéletet a brassói bűnügyi tábla Gáli Sándorné sepsiszent­györgyi 76 esztendős özvegyasszony meggyilkolásának ügyében. Mint isme­retes, 1938 december 12-én este ismeret­len tettesek behatoltak az özvegyasz­­szony Mikó­ utca 45. sz. alatti lakásába és ott késszúrásokkal meggyilkolták, majd 500 ezer lejt kitevő zsákmányuk­kal elmenekültek. A gyanú Román La­jos, Bodi Péter, Román Ádám és Kovács Emil gidófalvi cigányokra irányult, aki­ket le is tartóztattak. A mai főtárgyaláson Márton Róza 11 esztendős cselédleányka a gyilkosság­­banper koronatanúja kijelentette, hogy felismeri Román Lajos és Bódi Péter ci­gányokban özvegy Gáli Sándorné gyil­kosait. A vád és védőbeszédek elhangzása után a táblai tanács kihirdette az íté­letet. Előre megfontolt rablógyilkosság miatt Román Lajost életfogytiglani, Bó­di Pétert 20 évi kényszermunkára ítélte. A tábla a bűntársakként vádolt Román Ádám és Kovács Emil ellen nem látott fennforogni elegendő bizonyítékot , mindkettőt felmentette. Tárgyalások inifuVal Irén és a Szovjetszövetég közöli­ ­Róma, Dunapesta! Teheránból érke­zett jelentés szerint Imdl sahia a parla­ment megnyitása alkamávul mondott trónbeszédben bejelente­tte, hogy Irán és a Szovjetszövetség körüli tárgyalások folynak. A megbeszélé­*­ek cél­járól nem mond bővebbet a jelentés. Az iráni kor­mány különben a parlament megnyitása előtt lemondott és az uralkodó Daffari eddigi külügyminisztert bízta meg az új kormány megalakításával. Az orosz bevonulás napja Nyugatfehéroroszországban nemze­t ünnep lesz (Lemberg, Rador, Nyugatfehérorosz­­ország nemzetgyűlése, amely Bijalisz­­tokban ülésezik, nemzeti ünneppé nyil­vánította szeptember 17-ikét, amikor a Szovjetszövetség csapatai átlépték a "Volt lengyel-szovjet határt és bevonultak Nyugatfehéroroszországba. Rádió műsor SZERDA, NOVEMBER 1. Bucu­resti 12: Időjelzés, vízállásjelentés. 12.10: Hanglemezek. 13: Időjelzés, sportközle­mények. 13.10: A Predescu-zenekar hangversenye. 14: Hírek. 14.20- A hang­verseny folytatása. 15: Mit nézzünk meg? 19: Időjelzés, időjárásjelentés. 19.17: Nyitányok híres operákból. Hangleme­zek. 19.55: Hírek magyar nyelven. 20.05: Dombrowsky tábornok bucu­resti főpol­gármester előadása. 20.20: E. Gutianu asszony énekel. 20.45: Hirek. 21: A rádió szalonzenekara 22: Stroescu énekel. 22.30: Sportközlemények. 22.50: Sanda Albu hegedül. 23.15: Hanglemezek. 23.45 : Hírek angol, francia, olasz és német nyelven. Budapest 9: Hanglemezek. 9.45: Hírek. 11: Kato­likus istentisztelet. 13: Harangszó, időjá­rás jelentés. 13.10: Melles Béla zenekara. 13.49: Hírek. 14.20: Idő­járás jelentés, idő­jelzés. 13.40: Halhatatlan halottak. 15: Halhatatlan művészek hanglemezei. 16 Tarka gyermekdélután. 16.40: A rádió szalonzenekara 18: Hirek szlovák nyel­ven. 18.15: Kamarazene hanglemezekről 18.50: Az irodalom halottai. 19.15: Ba­logh J. dr. előadása. 22.15: Hirek. 20.25: Sugár Victor orgonái. 21: Révay József: Tarsicius a vértanú című legendájának közvetítése. 22.40: Hirek. 24: Hirek an­gol, francia, olasz és német nyelven.

Next