Magyar Bridzsélet, 1935 (3. évfolyam, 1-13. szám)
1935-01-01 / 1. szám
A versenyrendezés művészete Írta: Ladányi Lóránt Nem véletlen és nem nagyképűség a fenti cím. Bridzsversenyt rendezni és jól rendezni, bizony komoly művészet. Amikor néhány évvel ezelőtt a bridzs is sport lett és a játékosok versenyben kezdték erejüket összemérni, nagyon kezdetleges volt még a versenyek rendezése. Nem mintha ma már tökéletesen tudnánk versenyt rendezni, de azért méris csak sokat fejlődött a versenyrendezés technikája is. Sajnos, ma még mindig ott tartunk, hogy kénytelenek vagyunk belátni, hogy százszázalékos bridzsverseny nincs. Olyan versenyt rendezni ma még nem lehet, amely teljesen kizárná a szerencse motívumokat és kizárólag a nagyobb tudás eredményeként alakulna ki a sorrend a versenyzők között. Könyvek légiója jelent meg már a licitálásról, a játéktechnikáról, de a versenyrendezés valahogy mostohagyermek az egész vonalon. Még Culbertson sem írt könyvet róla, pedig az már nagy szó. Az egyesületek, kaszinók, bridzssalonok és mindazok, akik versenyeket szoktak rendezni, tulajdonképen elhagyatva állanak, mert nincs semmi írott vezérfonal, amely után igazodhatnának. Ennek hiányában az a gyakorlat alakult, hogy egyik verseny rendezési módszerét lekopírozza a következő, hozzátessz jót, rosszat és ha történetesen ügyes, értelmes és szorgalmas a következő verseny rendezőgárdája, akkor sikerülhet a verseny, ha nem szakértőikből áll a rendezőség, amkor rossz a rendezés. A tekonirozás szempontjából aránylag könnyebb helyzete van a fővárosi rendezőiknek, akik egyszerűen elmennnek egy versenyre, elvisznek magukkal mintának egy-két scorelapot, vagy versenyszabályt és legközelebb egészen tűrhetően meg tudják rendezni maguk is versenyüket. Sokkal nehezebb azonban a vidéki versenyrendezők helyzete, ők ritkán jutnak ahhoz, hogy egy fővárosi versenyt figyelhessenek miért és mintákhoz jussanak. A fővárosi versenyeikre, rendszerint meghívnak egy szakember főrendezőt, aki azután kifogástalanul vezeti a versenyt, a vidéki egyesületek azonban csak ritka esetben tudnak lehozatni pesti rendezőt, akinek költségeit nehezien bírja, el büdzséjük.. A veszenyrendezés művészetéről és technikájáról, mint mondottam, nem jelent meg még könyv, vagy legalább is vaali vezérfonal. A Magyar Bridzsélet az első, amely segítségére kíván sietni a versenyrendezőknek és útmutatót ad a különböző versenyfajták legegyszerűbb megrendezéséhez. A nálunk használt versenyfajták: Csapatverseny, kiosztott lapos páros verseny, egyéni és páros szerencseverseny, egyéni verseny és problémaverseny. A hatféle versenycsoport közül természetesen a csapatverseny és a kiosztott lapos páros verseny a legnépszerűbb. Az egyes versenyágakban, a rendezés szerint még különböző fajtájú versenyeket különböztethetünk meg. Sorozatainkban elsősorban azokra fogunk kitérni, amelyeket legkönnyebb és legcélszerűbb rendezni. Hogyan kell csapatversenyt rendezni ? A bridzsversenyzés legnépszerűbb és legkomolyabb ága a csapatverseny. Két csapat egyszerű egymásközti mérkőzése is tulajdonképen csapatverseny. — a csapatverseny legegyszerűbb fajtája. Verseny kicsiben. Azt hisszük, szükségtelen annyira előkről kezdeni a csapatmérkőzés megmagyarázását, hogy részletesen taglaljuk azokat a kezdő szabályokat, hogy a csapatmérkőzésen egyszerre nyolc játékos szerepel, akik a két asztal ellenkező vonalán foglalnak helyet. Nincs szükség minden bizonnyal annak részletes magyarázására sem, hogy miért nem szabad az első négy leosztást összedobni, hanem tizenhárom laponként kell külön a doboz megfelelő rekeszébe tenni. A csapatmérkőzésekhezi használatos dobozt ma már mindenki sem?.K. tudja, hogy mit jelentenek a sárga, zöld, kék és piros cédulákra nyomott Észak, Kelet, Dél Nyugat, jelzések. Azzal azonban tapasztalatom szerint már nincs mindenki tisztában, hogy milyen helyzetek szerint történik az indítás. Eddig vegyes forgórendszer volt, a jövőben ii tizenhatos rendszer jöp életbe, melyről külön számolunk be. Az Írásmód csapatmérkőzésen ugyanaz, mint a rendes bridzsben, azzal a különbséggel, hogy a mansprémiumért 300 poén írandó. Itt említem meg, hogy külföldön már régen használatos a téliesített részírásért (bien ionél 50 potent foll-