Bridzs-élet, 1959 (7. évfolyam, 9. szám, 1. évfolyam, 3-4. szám)

1959 / 9. szám

Licitrendszer és valószínű­ségszámítás irta: dr. Kolbász István Az utóbbi időben rendkívüli mértékben elszaporodtak nálunk a különböző licit­­rendszerek. Egyre ritkábbá válnak a nagynevű, félig-meddig '•hivatalos* rendsze­rek és egyre sokasodnak a házi variánsok. Vannak bridzsezők, akiknek ez a for­dulat nem tetszik, a versenyek realitását és az egész játék szépségét féltik, kül­földi példára hivatkoznak és a licitrendszerek terén numerus clausus bevezetését sürgetik. (Valóban nem egészen kellemes új szellemű licitrendszerek ellen megfe­lelő védekezést rögtönözni az asztal mellett. ) Mások viszont egyszerűen arra utal­nak, hogy senki sem kényszeríthet szabad államban senkit arra, hogy neki nem tetsző, szerinte alkalmatlannak tartott keretekbe szorítsa elgondolásait. Végül bölcs, középutas vélemény is hallható, mely szerint közömbös a licitrendszer régisége vagy újdonsága; a jó bridzsező minden konvenciót jól alkalmaz és minden konven­ció ellen jól játszik. Anélkül, hogy ebben a vitában állást foglalnék (bár az állásfoglalás a csapat­kapitányok részéről igencsak kívánatos volna) a következőkre szeretném az egyé­ni licitrendszerek készítőinek figyelmét felhívni: a bridzs, hosszú időn keresztül játszva, mind a kéz és színelosztások, mind a figurák megosztása szempontjából szigorú törvényeknek engedelmeskedik. Hogy évente milyen figuraértékű és milyen elosztású lapokból hánnyal fogunk találkozni, ezt előre pontosan meg lehet mon­dani. Minden bevált, klasszikus licitrendszert eleve ezeknek a törvényszerűségek­nek a figyelembevéte­lével, ezeket a törvényszerűségeket mintegy ellenőrként alkal­mazva dolgozták ki. Minden olyan licitrendszer, mely a bridzs szerkezetének ezt az alapját figyelmen kívül hagyja, eleve kudarcra van ítélve, vagy legalábbis je­lentős hátránnyal indul. Az egyes licitrendszerek, illetve egyes konvenciók hasz­nálhatóságának leellenőrzésére a cikk alján két táblázatot közlök. Az I. táblázat a várható kézelosztásokat közli azok előfordulási dorukkal A II. táblázat azt mu­tatja, hogy a felvett kezek milyen erősek lesznek figurában - az egyes figuraerő kategóriák előfordulási %-ában kifejezve. Lássunk egy példát. Tegyük fel, hogy csapatunk egy­ik, újdonságokért lelke­sedő tagja azt javasolja, hogy a csapat licitrendszerében kihasználatlan 2 szán in­dulás minden esetben 7~6 elosztást jelezzen (pl azt, hogy 7 pikk és 6 káró van az induló kezében). Ha egy pillantást vetünk az I. táblázatra, azt látjuk, hogy a 7-6-0­0 kézelosztás előfordulási gyakorisága 0,0055S1. Ez azt jelenti, hogy min­den 20.000 kéz között elő fog fordulni egyszer. Tekintettel arra, hogy oktávonként a csapat 32 kezet vesz fel, egy versenynapra tehát mintegy 130 évi 50 verseny­napot és ugyanannyi tréninget alapulvéve 13.000 kézzel találkozik, a 7-6-0-0 el­osztással a csapat minden második évben fog találkozni. Persze még ennél is rit­kábban akkor, ha az indulást ezenkívül meghatározott trikk- illetve pontszámhoz köti. Ha pl 2-4 trikkel jelöl meg, úgy a II. táblázat szerint erre 27421+11+3, 5, összesen a kezek 62, 5% ában lesz erre reménye és ez esetben 7 6­0­0 elosztá­­sú 2-4 trikk értékű kézre a csapatnak minden szökőévben csak egyszer lesz kilá­tása. Ezek után a csapat döntésére bízható, hogy a 2 szán indulást erre a célra igénybe veszi-e vagy sem.5

Next