BUKSZ - Budapesti Könyvszemle 17. (2005)

2005 / 1. szám - BÍRÁLAT - Szummer Csaba: A puszta analitikusa (Erős Ferenc: Kultuszok a pszichoanalízis történetében. Egy Ferenczi-monográfia vázlata)

SZUMMER - ERŐS alkalmazása eredményezett. A tudományfilozófiai „határzár”, valamint az interdiszciplináris vizsgálódá­sok nehézsége miatt a hetvenes években meginduló magyarországi pszichoanalízis-reneszánsz szinte kizá­rólag az ellenséges ideológiai közegben is túlélését biztosító, szorosan a klinikai gyakorlathoz kapcsolódó tradíciót folytatta. „Míg a nyugati országokban a freudi tanok és a filozófia, illetve a különféle humán tudományok (szociológia, történelemtudomány, ant­ropológia, művészettu­domány stb.) között ter­mékeny kölcsönhatás, kölcsönös recepció ment végbe, hozzánk legfel­jebb a híre­s néhány mor­zsája jutott el ennek az »interdiszciplináris« pezs­gésnek. A pszichoanalízis kritikai értékelése és ér­telmezése, amely Nyuga­ton a tudományelmélet és a tudományfilozófia különféle irányzatainak egyik központi kérdésévé vált, nálunk szinte kizá­rólag a marxista ideoló­gia privilégiuma maradt” - jellemezte ezt a helyze­tet a nyolcvanas évek vé­gén Erős.14 A nemzetközi elszigeteltség természete­sen a klinikai gyakorlat­nak se tett jót. A nyolcva­nas évek második felében a Magyar Pszichoanaliti­kus Egyesület (majd két évtizedes tárgyalássoro­zat után) a nemzetközi szövetség rendes tagja lett ugyan,15 és az intéz­ményesülő pszichotera­­peuta-képzésben is do­mináns elméleti és gya­korlati irányzattá vált a pszichoanalízis, ám a klinikumban olyan gyakorlat konzerválódott, amely csak részben tartott lépést a pszichoanalízis új irányzataival. A nyolcvanas években kezdődött el a Freud inspi­ráló hatását mutató nyugati társadalomtudományos eredmények magyar adaptálása. Legelőször a recep­ció- és eszmetörténeti vizsgálódásokban,16 majd Jó­zsef Attila kapcsán 17 az irodalomtudományban.18 A nyolcvanas évek óta, nem utolsósorban a Ferenczi Sándor Egyesületnek köszönhetően terjed a pszicho­analízis klinikumon kívüli hazai alkalmazása. Végül a pszichoanalízis-reneszánsz utolsó hullámában, a ki­lencvenes években fordult a magyar filozófusok fi­gyelme is Freud felé, s vette kezdetét a pszichoanalí­zis tudományelméleti-metodológiai vizsgálata.19 „KULTUSZOK KÖNYVE”, AVAGY EGY FERENCZI-MONOGRÁFIA KÖRVONALAI Freud tudománya tehát újra integrálódott a magyar pszichológiába és szellemi életbe, ám mindmáig Erős Ferenc az akadémikus pszichológia egyeten jelentős alakja, akinek érdeklődésében, immáron bő két évtize­de, kulcsszerepet játszik a pszichoanalízis. Freud tudo­mányos legitimálása egyértelműen Erős nevéhez köt­hető, mint ahogyan Hidas György és Mészáros Ju­dit20 mellett a magyar Fe­­renczi-reneszánsznak is ő lett a meghatározó alakja. 1982-ben elkészült kan­didátusi értekezése, a már idézett Pszichoanalízis, freudizmus, freudomarxiz­­mus időtálló munkának bizonyult. Erős érdeklő­dését az elmúlt három év­tizedben négy vagy öt té­ma határozta meg: a szo­ciálpszichológia, ezen be­lül különösen az analiti­kus szociálpszichológia, a pszichoanalízis recepció­története, majd kultuszai­nak a története (az elmúlt négy-öt évben Ferenczi Sándorral a fókuszban), az identitás problémája, ezen belül hangsúlyosan a zsidó identitás empirikus­­narratív kutatása, s a ki­lencvenes évek második felétől a gender studies.21 Mindezen témákhoz a metodológiai reflexió igé­nye társult: a szociálpszi­chológiához az ideológia­kritika, a pszichoanalízis­hez a hermeneutikai me­todológia, az életrajzok és az énidentitás kapcsán pedig a narráció módszertani problémáinak vizsgálata. Erős jelentősen befolyásolta az egész magyar pszi­chológia fejlődését, non-direktív, rejtélyes módon mégis hatékony habitusával egyetlen évtized alatt ké­pes volt átformálni a hazai pszichológiai diskurzust. Újabb és újabb kutatási területeket nyitott meg maga és tanítványai­ munkatársai előtt; a nem empirikus (és nem marxista) pszichológiai diskurzus Erős és a hozzá közvetlenül kapcsolódó kutatók révén nyert polgárjogot a magyar szellemi életben. A Kultuszok a pszichoanalízisben nyolc tanulmányt tartalmaz, közülük hat Ferenczi Sándorral foglalkozik, egy Freuddal és a pszichoanalízis keletkezésével, egy pedig József Attila és a pszichoanalízis kapcsolatával. 31

Next