BUKSZ - Budapesti Könyvszemle 17. (2005)
2005 / 1. szám - BÍRÁLAT - Szummer Csaba: A puszta analitikusa (Erős Ferenc: Kultuszok a pszichoanalízis történetében. Egy Ferenczi-monográfia vázlata)
SZUMMER - ERŐS alkalmazása eredményezett. A tudományfilozófiai „határzár”, valamint az interdiszciplináris vizsgálódások nehézsége miatt a hetvenes években meginduló magyarországi pszichoanalízis-reneszánsz szinte kizárólag az ellenséges ideológiai közegben is túlélését biztosító, szorosan a klinikai gyakorlathoz kapcsolódó tradíciót folytatta. „Míg a nyugati országokban a freudi tanok és a filozófia, illetve a különféle humán tudományok (szociológia, történelemtudomány, antropológia, művészettudomány stb.) között termékeny kölcsönhatás, kölcsönös recepció ment végbe, hozzánk legfeljebb a híres néhány morzsája jutott el ennek az »interdiszciplináris« pezsgésnek. A pszichoanalízis kritikai értékelése és értelmezése, amely Nyugaton a tudományelmélet és a tudományfilozófia különféle irányzatainak egyik központi kérdésévé vált, nálunk szinte kizárólag a marxista ideológia privilégiuma maradt” - jellemezte ezt a helyzetet a nyolcvanas évek végén Erős.14 A nemzetközi elszigeteltség természetesen a klinikai gyakorlatnak se tett jót. A nyolcvanas évek második felében a Magyar Pszichoanalitikus Egyesület (majd két évtizedes tárgyalássorozat után) a nemzetközi szövetség rendes tagja lett ugyan,15 és az intézményesülő pszichoterapeuta-képzésben is domináns elméleti és gyakorlati irányzattá vált a pszichoanalízis, ám a klinikumban olyan gyakorlat konzerválódott, amely csak részben tartott lépést a pszichoanalízis új irányzataival. A nyolcvanas években kezdődött el a Freud inspiráló hatását mutató nyugati társadalomtudományos eredmények magyar adaptálása. Legelőször a recepció- és eszmetörténeti vizsgálódásokban,16 majd József Attila kapcsán 17 az irodalomtudományban.18 A nyolcvanas évek óta, nem utolsósorban a Ferenczi Sándor Egyesületnek köszönhetően terjed a pszichoanalízis klinikumon kívüli hazai alkalmazása. Végül a pszichoanalízis-reneszánsz utolsó hullámában, a kilencvenes években fordult a magyar filozófusok figyelme is Freud felé, s vette kezdetét a pszichoanalízis tudományelméleti-metodológiai vizsgálata.19 „KULTUSZOK KÖNYVE”, AVAGY EGY FERENCZI-MONOGRÁFIA KÖRVONALAI Freud tudománya tehát újra integrálódott a magyar pszichológiába és szellemi életbe, ám mindmáig Erős Ferenc az akadémikus pszichológia egyeten jelentős alakja, akinek érdeklődésében, immáron bő két évtizede, kulcsszerepet játszik a pszichoanalízis. Freud tudományos legitimálása egyértelműen Erős nevéhez köthető, mint ahogyan Hidas György és Mészáros Judit20 mellett a magyar Ferenczi-reneszánsznak is ő lett a meghatározó alakja. 1982-ben elkészült kandidátusi értekezése, a már idézett Pszichoanalízis, freudizmus, freudomarxizmus időtálló munkának bizonyult. Erős érdeklődését az elmúlt három évtizedben négy vagy öt téma határozta meg: a szociálpszichológia, ezen belül különösen az analitikus szociálpszichológia, a pszichoanalízis recepciótörténete, majd kultuszainak a története (az elmúlt négy-öt évben Ferenczi Sándorral a fókuszban), az identitás problémája, ezen belül hangsúlyosan a zsidó identitás empirikusnarratív kutatása, s a kilencvenes évek második felétől a gender studies.21 Mindezen témákhoz a metodológiai reflexió igénye társult: a szociálpszichológiához az ideológiakritika, a pszichoanalízishez a hermeneutikai metodológia, az életrajzok és az énidentitás kapcsán pedig a narráció módszertani problémáinak vizsgálata. Erős jelentősen befolyásolta az egész magyar pszichológia fejlődését, non-direktív, rejtélyes módon mégis hatékony habitusával egyetlen évtized alatt képes volt átformálni a hazai pszichológiai diskurzust. Újabb és újabb kutatási területeket nyitott meg maga és tanítványai munkatársai előtt; a nem empirikus (és nem marxista) pszichológiai diskurzus Erős és a hozzá közvetlenül kapcsolódó kutatók révén nyert polgárjogot a magyar szellemi életben. A Kultuszok a pszichoanalízisben nyolc tanulmányt tartalmaz, közülük hat Ferenczi Sándorral foglalkozik, egy Freuddal és a pszichoanalízis keletkezésével, egy pedig József Attila és a pszichoanalízis kapcsolatával. 31