BUKSZ - Budapesti Könyvszemle 26. (2014)

2014 / 1. szám - LEVELEZÉS - Dudás Anikó: Hivatkozás-alapú megméretés. Mi a helyzet a bölcsészet- és társadalomtudományokkal?

A BUKSZ 2014­ zetközi adatbázisokban előforduló duplumokat és a tudományos tevé­kenység értékelésekor általában nem beszámítandó tételeket kiszűrtem, s csak azokat a közleményeket vettem figyelembe, amelyek megfelelnek az OTKA pályázati kritériumainak. Az MTMT-ben a három szerzőnek ösz­­szesen 613 közleménye volt - me­lyekből a Scopus 5-öt, a WoS 31-et ismert. A Scopus 17 idézőt jegyzett, a WoS valamivel többet, összesen 37 idézőt mutatott ki. A Scopus további vizsgálatát mellőztem, mert a kevés adat nem érte meg a további fárad­ságot. Megnéztem, mit mond a WoS által ismert publikációkról az MTMT a szerzők saját kezű adatgyűjtésének tükrében. Az MTMT-ben lényege­sen több adat volt: 260 hivatkozó té­tel (azaz a WoS 85,77%-kal maradt alul). A három szerző számításba vehető összes hivatkozási tételeinek száma az MTMT-ben a kísérlet ide­jén 1013, ehhez viszonyítva a WoS a hivatkozóknak csak valamivel több mint 3,65%-át ismerte. A vizsgált személyek azóta már több hivatko­zót gyűjtöttek össze - jobb híján kézi módszerekkel. Mindennapos a kérdés: Honnan lehet a hivatkozókat összegyűjteni? A hagyományos olvasás, a böngészés a könyvtárak tematikus polcain, a ba­rátoknak küldött e-levél és közössé­gi oldalakról való begyűjtésen kívül más digitális források is használha­­ t7 ■ L. pl. Peter Burke: Varieties of Cultu­ral History. Polity Press, Cambridge, 1997. 206-212. old.; Peter Weinreich: .Enculturati­­on‘ not .acculturation1: Conceptualising and assessing identity processes in migrant com­munities, International Journal of Intercultural Relations, 33 (2009), 124-139. old.; Robin Briggs: Acculturation Thesis. In: Richard M. tek, a gyűjtőmunkához azonban el­kel némi információs műveltség. A felkutatásban többek között segíthet a Google Scholar Citation (GS) hivat­kozásfigyelő rendszere. Leleményes, hivatkozásilista-újracsomagoló szoft­verre is van már példa, ez a GS és a Microsoft Academic Search adata­it rendszerezi, egyéni felhasználásra szabadon letölthető (Publish or Perish, Anne-Will Harzing fejlesztése). Javu­lást hozhat az ORCID (Open Research Identifier) szerzői azonosító elterjedése és következetes feltüntetése mind a ki­adványok szerzőihez kapcsolva, mind a hivatkozott irodalom auktorait azo­nosítva, de bizakodhatunk a kiadói és repozitóriumi metaadatokat aggregáló rendszerek fejlődésében is. A teljesebb hivatkozási térkép kialakításáról már vannak elképzelések, ezek a nemzeti (regionális) folyóiratok feldolgozását és az így kialakult adatbázisok integrá­cióját szorgalmazzák a nagyobb rend­szerekkel. (A részleteket lásd Dudás Anikó: Hivatkozásokra vezérlő kalauz. In: Networkshop 2013. NIIF, Buda­pest, 2013. CD és internet, http:// wws.niif.hu/ncd2013/docs/ehu/045. pdf.) Ezek tudatában talán világosabbá válhat néhány, Fleck által is érintett kérdés, közöttük az, hogy miért nevet­ségesen alacsonyak a nem természet­­tudományos lapok impaktfaktorai. Kritikusabban olvashatjuk a ki­adói honlapokon az eredendően Golden (ed.): Encyclopedia of Witchcraft: The Western Tradition. ABC-CLIO, Santa Barbara, 2006. I. köt. 2-3. old. 28 ■ Pócs Éva: A magyar sámánizmus a kora újkori forrásokban. In: Ősök, táltosok, szentek. Tanulmányok a honfoglaláskor és Árpád-kor folklórjáról. Szerk. Pócs Éva és Vo­igt Vilmos. MTA Néprajzi Kutatóintézete, Bp., a Thomson Reuterstől átvett ICR- ismertetőket is: az „objektív eszköz” a WoS-on belül kezelt és rendszerbe foglalt tényadatok hálózatának szám­szerűsítésére vonatkoztatható csupán (a bibliometriai „objektivitást” egyéb­ként a szakmai véleményezés és elbí­rálás szubjektivitásával és a bírálók/ bírálatok kis számával összefüggésben is szokták emlegetni). A BT-s kutatás hatása és befolyá­sa az indexelt anyag tükrében ezért olyan, amilyen: a technikailag rendel­kezésre álló adatok összesítései a szak­mai fogadtatásnak csak korlátozott szempontját és annak is sokszor csak a töredékét tudják érzékeltetni. Telje­sebb, az egész földkerekségre és min­den dokumentumtípusra kiterjedő, több forrásadatbázist összekapcsoló hivatkozási rendszer megalapozásáról már vannak koncepciók, a megvaló­sításra azonban még várni kell. Az MTMT-nek más a kiindulópontja: a szerzői (és intézményi) munkásságra és az életművekre fókuszál, a hivat­kozásokat pedig külső, már meglévő forrásokból veszi át vagy kézi bevitel­lel gyarapítja. Az egyes ágazati tudo­mányos közösségeken is múlik, hogy a tudománymetriai adatokat hogyan használják fel a kutatói teljesítmény értékelésében, a tudományszocioló­giai kutatásokban, a tudománypoli­tikában vagy a tudománymenedzs­mentben. DUDÁS ANIKÓ 1996. 77-120. old.; uő: Néhány új szempont a regölés és a regösének kutatásához. In: Az idő rostájában. Tanulmányok Vargyas Lajos 90. születésnapjára. Szerk. András­­favy Bertalan, Domokos Mária, Nagy Ilona. L'Harmattan, Bp., 2004., II. kötet, 285. old. ERRATA Klaniczay Gábor Összehasonlítás és kritikai érzékenység című, Berend Nóra könyvéről írt, és a 2013. téli számban megjelent bírálatához­­A cikk lábjegyzeteinek számozása a szövegben sajnos kettővel (visszafelé) elcsúszott: a 2. lábjegyzet a szövegben a 4. lábjegyzetnek felel meg, és így tovább.­­A cikk 27. (25.) és 28. (26.) lábjegyzetének végleges, helyes tartalma a következő:

Next