Tóth Endréné (szerk.): Budapest Enciklopédia. 3. bővített, átdolgozott kiadás (Budapest, 1981)
H Nemegyszer az áthaladó hajók is eltépték, halálos végű szerencsétlenségeket okozva. Állandó híd tervét 1786-ban Török Sándor vetette fel. A prágai Károly-híd mintájára 6 íves kőhidat akart építeni, majd a legkülönbözőbb elgondolások után a Duna-híd terve Széchenyi István munkássága folytán vált valóra. Az első állandó hídnak, a LÁNCHÍDnak építése nemcsak a főváros, de az egész ország fejlődésének jelentős állomása, az Alföld és a Dunántúl állandó összeköttetésének biztosítéka. A múlt század első felében kialakuló gyorsan fejlődő kereskedelmi élet is sürgette a jobb közlekedési feltételek megteremtését. Széchenyi István az 1820-as években a francia Marc Isambard Brunei mérnöktől kért javaslatot, és 1832- ben látta Marlow-ban Tierney William Clark angol mérnök hídját. Ő lett az új híd tervezője; 1839-48 közötti kivitelét Clark Ádám végezte. A Lánchíd után a Margit-híd (1872-76) építésére negyedszázad múltán került sor, a Société de Construction des Battignoles (Ernest Gouin és tsa.) cég tervei és kivitele szerint. A Margit-hidat követte 1896-ban a Ferenc József-híd (ma Szabadság-híd), melyet Feketeházy István elképzelése alapján Czekelius Aurél tervezett, Beke József és Gállik István statikai számításai alapján. Építészeti részei Nagy Virgiltől valók, akinek e korai időben (1895) az anyag igazságáról és a híd esztétikájáról írt fejtegetései akkor is érdekesek, ha ezekből a megvalósulás keveset árul el. A híd 1894-96 között épült meg. Végül 1903-ban épült fel az előbbiek tervei szerint a két parti pillérre feszülő, a teljes dunai víztükröt egyetlen ívben átívelő Erzsébet-híd, sok évtizedig a kontinens legnagyobb fesztávú lánchídja volt. A déli vasúti híd 1873-76-ban épült Feketeházy János tervei szerint, az északit 1896-ban egy torinói cég tervezte. Az 1930-as években a Lágymányost a pesti Boráros térrel összekötő Petőfi-híd, 1939-ben a Margitsziget felső csúcsát érintő Árpád-híd építését kezdték el Óbuda és Angyalföld között; vasszerkezetét a felszabadulás után építették meg. A visszavonuló német hadsereg 1944-45 telén az összes dunai hidat felrobbantotta, és azok ívei, szerkezetei a Dunába omlottak. Ezek az esztelen pusztítások a szovjet csapatok előrenyomulását azonban lényegesen nem hátráltatták. A szovjet hadsereg 24 óra alatt a CSEPEL-szigeten keresztül olyan hidat készített, melyen a legnehezebb járművek, tankok is átkelhettek, majd a Szabadság-híd lerobbantott középső nyílását toldották ki uszályokra épült faszerkezetekkel. Rövid nyolc hónap alatt - még a jég beállta előtt - elkészült az ideiglenesnek szánt, kilencnyílásos Kossuth-híd, szűkös anyagi viszonyok között, vasbeton, szögezett pallórácsok, szegecselt vastartók és hegesztett acélcsövek felhasználásával. Széchy Károly tervei szerint, 1946. január 15-én megindult rajta a Buda látképe a repülőhíddal; Binder J. F. rézmetszete, 1761 ,,Hídvámfizetés” a pesti hajóhídfőnél; J. B. Clarot acélmetszete 1843-ból