Berza László (szerk.): Budapest Lexikon (Budapest, 1973)
U, Ú
újjáépítés 1213 újjáépítés helyreállítása széles körű társadalmi összefogással kezdődött meg, és a munkák gyors ütemben haladtak. Ennek eredményeként az 1945—46. tanév elején már 100 épület 1616 tantermében lehetett az oktatást megkezdeni, a következő tanévben pedig már a békebeli számú tanteremben folyt a tanítás. Az újjáépítés másik igen fontos feladata volt a közművek mielőbbi helyreállítása. A vízcsőhálózat sérüléseinek kijavítása még a harcok közben megkezdődött. Ennek során 22 vízmű-dolgozó halt hősihalált. A csőtörések nagy részét még 1945- ben kijavították, máj 1-én a csőhálózat nagyobb része ismét üzemképes állapotban volt. Ugyanakkor a megsérült gépek kijavítása is megkezdődött. 1947-ben a Vízmű újra elérte az 1944. évi vízszállítási kapacitást. 1947-ben ismét összekapcsolták az újjáépített Szabadság-hídra felszerelt négy 650 mm-es csővezetékkel Pest és Buda vízvezetéki hálózatát. Az erősen megsérült gellérthegyi medence helyreállítása ekkor még nem történt meg. A 3 éves terv időszakában kapcsolták össze a budai és pesti hálózatot az újjáépített Margit-hídra felszerelt két 600 mm átmérőjű csővezetékkel, így lehetővé vált a békásmegyeri vízműtelep gépeinek nagyobb fokú kihasználása, valamint a túlterhelt Váci úti 1200 mm-es főnyomóvezeték tehermentesítése. Az Óbudai Gázgyár berendezéseinek helyreállítását az 1945. év elején kezdték el, s ugyanakkor hozzáfogtak a csőtörések megszüntetéséhez és a hiányok pótlásához. 1945. márc. 30-án megkezdődött a gázszolgáltatás a gyár környékén. Pestre a gázt a felrobbantott Boráros téri híd roncsain épített faludon vezették át először, majd gázvezetékeket tartó kötélhíd létesült a felrobbantott Margit-híd pillérein. Ez lehetővé tette, hogy 1945 jún.-ában már a pesti oldalon is meginduljon a gázszolgáltatás. A teljes helyreállítás a 3 éves terv (1947—49) időszakában befejeződött. 1945. márc. 14-én kezdték meg a főv. csatornahálózatának helyreállítását. Első teendő volt a csatornahálózatban levő dugulások megszüntetése, a közegészségügyet veszélyeztető nagyobb üzemzavarok elhárítása, ami 1945 őszére megtörtént. A teljes helyreállítás 1947 ápráig tartott. Az 1945. év végéig 115 helyen, összesen 1700 fm hosszban a csatornahálózatot átépítették, és a 11 200 fm hosszú csatornaszakaszból 3330 m3 törmeléket és egyéb szennyes anyagot emeltek ki és szállítottak el. A szivattyútelepeken a gépi berendezések és a megsérült épületek kijavítását elvégezték.A villanyáram-termelés és-szolgáltatás 1945 májában indult meg a kelenföldi erőműtelepen. Az ostromot követően már az első félévben 5 kazánt és 6 gépegységet hoztak üzemképes állapotba 30 ezer kW teljesítménnyel. 1947-ben pedig a kazánok és áramfejlesztő gépek teljesítőképessége 100%-os volt. — 1949-ig a főv. egész területén újjáépítették a villamos kábeleket és légvezetékeket. A villamosvasutak a vágányhálózatot és a felső vezetékeket 1946.1. negyedév végéig csaknem teljesen helyreállították, s ugyanakkor a háború előtti kocsiállomány 75%-a üzemképes állapotban volt. A romok eltakarításával egy időben megindult az utak kijavítása és újraépítése is. Az első útépítések a Boráros téri szükséghíd, a margitszigeti pontonhíd, valamint a Kossuth-híd hídfőinek kialakításához kapcsolódtak. Nagyobb arányú útépítés a 3 éves tervidőszakban indult meg. Ekkor építették át a Kerepesi út egy szakaszát; a Nagykörúton, Kiskörúton, Thököly úton, Üllői úton, Orczy úton, Kálvin téren és a Marx téren pedig a villamosvágányok középre helyezésével az útburkolatokat is újrakövezték. A legsürgősebb karbantartási munkákon felül mintegy 24 700 m2 útburkolat helyreállítása és 187 400 m2 burkolat felújítása történt meg. Mintegy 53 400 m2 új útburkolat is épült. A Duna-hidak újraépítésével egyidőben a csatlakozó forgalmi tereket (Boráros tér, Gellért tér, Dimitrov tér) is átépítették. A templomok közül 1947-ig a belvárosi templom, a Batthyány téri és a cisztercita A Szabadság-híd újjáépítése