Budapest, 1901. március (25. évfolyam, 60-89. szám)
1901-03-01 / 60. szám
Március 1. „BUDAPEST“ 60. szám. -s' (3) ■— Pártszerveskedés. A székelykeresztúri függetlenségi párt szervezkedő gyűlését február hó 25-én tartotta. Vagy 800 választópolgár volt jelen. A községek küldöttségileg képviseltették magukat. Nagy lelkesedéssel Hoitsy Pál jelölésében állapodtak meg. A gazdassági oktatásnak az ország népiskoláiban való általános behozatala érdekében a földmivelési és közoktatási minisztériumok közt ezidőszerint tanácskozások folynak. A földmivelési miniszter ugyanis állandósítani akarja az ismétlő tanfolyamokat, amelyekben a néptanítók a gazdasági oktatás egyes szakaiban kiképzést nyernek, a gazdasági oktatást pedig fokozatosan ingyenessé tennék. — Áthelyezések a honvédséghez. A közös hadsereg tisztikarából legújabban a következőket helyezték át a honvédség kötelékébe: a gyalogsághoz: Gunesevics Mihály őrnagy, Löschner Lajos I. osztályú százados, törzstisztjelölt, vihari Wilerding Ágost, Schneider Frigyes, Vozáry László, Petkovics Alajos, Begna Rezső I. osztályú századosok, Danzinger Károly II. osztályú százados, Ficzere Kálmán, Mathiae Lajos, békási Békássy Imre, Pekáry Pál, Grecvics Ferdinand, Wukanovics Vladiszláv, Wirth János, herszényi Herszényi László, Konbai József, Say Rezső, Blazsevac Miksa, herszényi Herszényi Zsombor, Göllner Oszkár, Bírta Sándor, Mikesics Mihály főhadnagyok; a lovassághoz: Kammerer István százados, roskoványi Roskoványi Dezső, bárcai Bárczay András és Vezér Károly főhadnagyok. Az osztrák képviselőházból. —• Saját tud. távirati jelentése. — Bécs, febr. 28. A képviselőim mai ülését tizenegy óra után nyitotta meg az elnök. A beérkezett irományok fölolvasása után Brzorad, Hrubi és Fressl képviselők, a két utóbbi cseh nyelven, rövid kérdéseket intéznek az elnökhöz. Brzorad azt kívánja, hogy az elnök helyesebben alkalmazza a házszabályokat s feleljen a hozzá intézett kérdésekre. Elnök azt válaszolja, hogy eddig sokkal nagyobb mértékben óvta meg a szólásszabadságot, mint más parlamentekben szokás. Minthogy azonban látja, hogy ezzel a szabadsággal visszaélnek, ezentúl nem engedheti meg többé, hogy a házszabályok ellenére hosszú beszédeket mondjanak, amikor csak kérdésekről, vagy indítványok megokolásáról van szó. Az elnöknek komoly kötelessége, hogy előmozdítsa a Ház munkaképességét. Kérve kéri tehát a Házat, szívlelje meg szavait s ne hozza őt abba a kellemetlen helyzetbe, hogy szigorúbban kelljen kezelnie a házszabályokat. (Élénk helyeslés és taps a baloldalon. Ellentmondás a cseh radikálisok részéről.) A ház azután áttér a napirendre, vagyis Heinrich-nak a gabona-határidőüzlet megszüntetéséről szóló sürgős indítványának tárgyalására. Heimrich körülbelül egy óra hosszat beszél indítványa érdekében. Utána Formánek szólal föl cseh nyelven. Steiner (keresztény szocialista) beszédében hevesen támadja a tőzsdét és a határidőüzlettel való visszaéléseket. A kormányt felszólítja, hogy a magyarokkal szemben mutatkozzék erősebbnek, mint elődei, mert különben sem tarthatja magát. A sürgősséget megszavazza. Utána még Reichenstadter és Krttbi ifjú csehek beszéltek hasonló értelemben. A sláz többsége a sürgősséget elvetette. Sileni őr, hosszabb beszédben Incsekolja a parasztbirtokok adósságának megváltására vonatkozó sürgősségi indítványt. Schneider az elnökhöz intézett kérdés alakjában azt kívánja, hogy a zsidó újságíróknak a képviselőkkel való érintkezésére kéthárom szülön szobát rendezzenek be. Elnök azt válaszolja, hogy az újságíróknak a Ház tagjaival való érintkezését a kázrend szabályozza és ő nem tartja magát hivatottnak arra, hogy ezen a renden változtasson. Kaiser néhány nappal ezelőtt tett nyilatkozatára utal, amely szerint pártja az indítványok sürgőssége ellen fog szavazni és az indítványok tárgyalásában nem fog résztvenni. Megelégedéssel látja, hogy a német haladó párt és a lengyel klub csatlakozott ehhez az állásponthoz. Hanem azért mégis napról-napra több sürgősségi indítványt nyújtanak be. Ez az adófizetők pénzének olyan elpocsékolása, amelyre nincs mentség. (Élénk helyeslés és taps balról. Nagy zaj, folytonos közbeszólások a csengje részéről.) -f.’ikr Megint botrány Sileny: Önök a mintaképei ennek a pénzpocsékolásnak. Kaiser: Nekünk okunk volt rá ! (Helyeslés és taps balról. Ellentmondások a csehek részéről.) Elnöke ismételten csönget. Sileny: Három éven át megrohbolták a cseh nemzetet! Aki valakinek ellopja a nyelvét, az rabol! (Hosszan tartó lárma.) Kaiser: Mint férfiaknak kötelességünk volt nyíltan obstruálni ! (Helyeslés és taps balról.) Sikjay ? jit»- fk&k,, ’fcfHKm ntcS) gyerkőcök módjára viselkedtek! (Komédiások — kiálják balról.) Grössl: Titam-tam verők! Sileny: Hát a trombitákat ki hozta be ? Mi csak titeket utánoztunk. (Bosszantó lárma.) . . : Elnök csenget. Kaiser azt mondja, hogy olyan sürgős indítványt, aminőt Sileny nyújtott be, már régen benyújtottak a németek. (Ellenmondás a csehek részéről. Nagy zaj.) A mostani eljárást a szónok parlamenti csalárdságnak nevezi és azt kérdezi az elnöktől, hogy hajlandó-e a sürgős indítványok benyújtásánál az indítványozót figyelmeztetni, hogy az indítvány rövid úton és időpazarlás nélkül bizottsághoz" utasítható, továbbá összeegyeztethetőnek tartja-e az elnök a házszabályokban, hogy a házban az indítványoknak bizottsághoz való utalásáról tárgyalnak, mikor azok az indítványok már a bizottságoknál vannak. Elnök kijelenti, hogy erre a kérdésre a legközelebbi illések egyikében fog válaszolni. Zárt ülés. Délután fél 5 órakor az elnök zárt ülést rendel el két nagyfiúmét interpelláció fölolvasása végett, amelyeknek némely része megütközést kelt. Az egyik interpelláció a búcsúlevelekre, a másik egy újságcikknek az „El Rómától“ mozgalom miatt való elkobzására vonatkozik. A zárt ülésen a bacsa-levelekre vonatkozó interpellációhoz hozzászóltak Seitz és Scheiber képviselők, azután pedig mint vezérszónokok az interpelláció ellen Exeter, mellette Tschann. Az interpellációnak nyilvános ülésen való fölolvasását vita nélkül vetették el. A zárt ülés negyed 6 órakor végződött. Mikor az elnök újra megnyitotta a nyilvános ülést, WoXi oda kiáltotta neki: Ha még egyszer merészel ilyen ártatlan interpellációkat kifogásolni, obstunkcióval felelünk reá! Elnök: a legközelebbi ülést holnapig, tűzi ki és 5 óra 25 perckor berekeszti az ülést. Az utolsó jelenetben a fiú szemére hányja apjának, hogy rosszul nevelte a gyermekeit s Károly is, a leány is odább állanak mint a hogy anyjuk odább állt. A fiú elmegy szocialista izgatónak s nem bánja, ha elpusztul, a lány pedig, ki Sándor urfitól semmit sem akart elfogadni, feslett dámának megy s most majd pénzért szeret. Ezt kijelentik az öregnek s e szívtelen akkorddal végződik a darab. Látni való, hogy a való életet nem ismeri a tapasztalatlan, kezdő drámaíró, és a benső igazság iránt is kevés vagy hamis az érzéke. Különösen bántó, mert ferde az a morál, melyet a mű ránk akar tukmálni. Elvégre van munka is, melylyel a csalódott lány fentarthatja magát és agg szüleit, nem kell okvetlenül azzá válnia, aminek a csábítója nevezi őt, t. i. elvetemültté. Az apát sem lehet azzal büntetni, hogy felesége és gyermekei elhagyják, mert ő e gyermekeknek jobb nevelést akart adni. A fiú is hamis tant hirdet, amikor nem a munkára serkenti magát, hanem lazítani és sülyedni akar. Van aztán egy mellékszemély, Sárkány Harcsa (Hettyei Aranka), aki nyíltan hirdeti, hogy a becstelen jólét többet ér a nyomornál, mert a szegény embert úgyis becstelennek tartják. Hát még a csábító Sándor urfi milyen erkölcsi szemétember. S az após is, az ő szivar-elméletével mily visszataszító gentleman. Az efféle túlzások, kiforratlan zavarosságok nagyon is kirívón mutatják, hogy a szerző még irigylésre méltón fiatal Az alakok rajza igen jó az első felvonásban, a harmadikban .már elrajzoltak. De legfőbb baj, hogy Volta- s kép alig fejlődik valami s a darab végén ugyanott van a szerző, ahonnan kiindult. Szóval drámai nincs, eszik állapotok és alakok rajzát kapjuk. Mindamellett Laczkó Andor oly talentumos nő, amolt csak biztatni kell, de egyúttal arra méltatni, hogy az elfogulatlan, pajtáskodástól ment kritikus, jóakarattal, de igazságosan meg is ítélje. Kár volna, ha lelkiismeretlen hízelgők és cinikus terrorizálok elhódítanák a fejét. A tstvérek szerzője nem szorult rá, hogy mesterségesen emeljék, majd fölemelik őt a maga szellemének szárnyai. Ebben a darabjában még kevés az új és kevés az önálló, de merészség és erősség tudata az van s én ezt üdvözlöm a fiatal íróban. A közönség nagy jóindulattal fogadta a művet, mely különben nem kellemes érzések keltésére való. A szerzőt az első és második felvonás után többször kihitták lelkes hívei. P. Márkus Emilia a leleplezés nagy jelenetéből egész vihart rögtönzött, amire aztán a nézőtéren is a tetszés vihara tört ki. Újra meg újra kihívták a nagy művésznőt, ki ez este ismét csodásan játszott s vele a szerzőt is. A többi szereplők közül Mihályfi és Szacsvay, de főleg Bákosi Szidi is megkapó realizmussal adták a szegény embereket. Vizvári kis epizód-szerepét nem vetette meg és Török Irma buzgón szolgáiig, a szerző in tendi)jár, hogy a, menyasszony zajjó természetű legyen. ,171 esstfe, feggv rózsafogystvaiét nem szalonszéren. láttuk. j . Fróni József: Az angol-búr háború. ufá Budapest, febr. 28. A délafrikai harctérről a legellentétesebb hírek érkeztek ma is. Az egyik szerint Botha még Middleburg és Ermelo közt áll, a másik szerint már innen is elment s Middleburg-tól északra áll, miután keresztülment a Delagea vasúton. Ez azt jelentené, hogy Botha elfoglalta már a régi állását, vagyis egészen túl van minden állítólagos angol zárlaton, vagy veszedelmen. Powetről is jött ma egy az eddigieknek ellentmondó hír. Eddig az összes jelentések megegyeztek abban, hogy a rettenthetően búr vezér átkelt Oranje szabadultamba most pedig egy fokvárosi távirat azt a meglepő dolgot közli, hogy Devzett Richmond mellett Fritzin gar búr parancsnokkal akar egyesülni. Miután Richmond a Fokgyarmat közepén van, ebből az következnék, hogy Devrett a Fokgyarmat belsejében nyomult előre. »Soha ilyen össze-visszaság nem volt tapasztalható a délafrikai hitekben, mint a minőt mostanában előidéznek az angol forrásból származó, célzatos és félrevezetésre számító táviratok. Az állítólag Botha seregétől elvett ágyukról és lőszerekről is kiderült, hogy azokat nem a harcoló csapatoktól vették el, hanem már korábban el voltak ásva s most véletlenül ráakadtak az angolok. Mai távirataink a következők: Botha nem alkudozik. Brüsszel, febr. 28. Az itteni transzváli ügyvivőség valótlannak mondja azt a londoni hírt, hogy Botha Lajos Kitchenerrel a búrok megadásáról tárgyal. London, febr. 28. A heidelbergi birkebiztosoknak nem si-került Botkát békekötésre indítani. Botha írásbelileg azt válaszolta nekik, hogy sexpmi köze hozzájuk. Ija Ő valamikor akar a béke felöl tárgyalni -m amire amse pines kilátás — akkor íz srtyrfl fettfl, Kői vtip fföfha és íffewött ? feBr.v'Jg. .v yFokv'ujwldből jelentik: Botha seregével Middleburg és Ermelo között áll. Freue.