Budapest, 1902. július (26. évfolyam, 178-208. szám)

1902-07-01 / 178. szám

Július 1. — A tápéi kerületben a függet­lenségi párt tegnap Kelemen Bélát jelölte, akit Kossuth Ferenc levélben is ajánlott, mint a párt hivatalos jelöltjét, a kerületnek. Belicska Béni, Barabás Béla és Kubinyi Géza képviselők, a­kiket a képviselőház Tápéra küldött, hogy megtartsák a vizsgála­tot, vájjon beállott-e a tápéi kerületben a kúriai bíráskodásról szóló törvénynek az az esete, a­mikor igen nagy mértékű vesztege­tés, etetés, itatás miatt a kerület választói jogát fel kell függeszteni, vasárnap Szeged­ről Tápéra utaztak. A küldöttek elhatároz­ták, hogy a vizsgálatot szeptember 9-én kezdik csak meg, mert a népnek az ara­tással való elfoglaltsága miatt az most úgy is eredménytelen volna. Szegedről jelentik, hogy Dorozsmán Czékus Ferenc, a függet­lenségi és 48-as párt elnöke indítványt ter­jesztett a képviselőtestület elé, hogy a köz­ség küldöttségileg átnyújtandó fölirással kérje meg Apponyi Albert gróf képviselő­­házi elnököt, hogy a kiküldött parlamenti bizottságot sürgősen szólítsa föl a vizsgálat­nak 30 nap alatt leendő keresztülvitelére, a­mint azt a törvény világosan rendeli. A többi község is fölirattal fog fordulni ez ügyben az elnökhöz. — A margittai választás ellen a meg­bukott Örley Kálmán választói — hír szerint — kérvényt nyújtanak be. — Az állami tisztviselők új fize­tési rendje ez évi október elsején lép életbe. A XI—Vili. fizetési osztályokban lévő állami tisztviselők fizetése a lapunkban már közölt fizetési tervezettel egyezik meg. A VIII—IV. fizetési osztályokban levő állami tisztviselők fizetése pedig teljesen az osztrák mintának fog megfelelni. Ugyancsak az osz­trák fizetési rend szerint kiveszik a közép­iskolai tanárokat a rangsorból és az ál­lami elemi tanítókkal együtt külön tör­vényben fognak róluk gondoskodni. A közép­iskolai tanárok az új fizetési rend szerint harminc évi szolgálat után 5500 koronával mehetnek nyugalomba. Nagy megtakarítást értek el az összes működési pótlékok megszüntetésével. A működési pótlékokat a törzsfizetéshez csatolják. — A szerb nemzeti egyházkongresz­szus mai ülésén — mint Karlóczáról jelentik — több petíciót intéztek el. Az ülés ma csak fél 11 órakor vehette kezdetét, mert sok kon­gresszusi tag hiányzott. Az elnökség táviratilag hívta be a meg nem jelent tagokat, átkutatni még a falakat is s lőjjétek le, aki legkisebb elentállást mutat! A kis hősnő körülnézett és szeme hirte­len fennakadt egy darab szivarvégen. Nyom­ban utána kapott a gyertyatartónak, mintha világítani akarna és három ujjával felcsípve azt a tartó mellől, egy kedvező pillanatban lenyelte, így most már a vérebek bizonyíték hiá­nyában tehetetlenek voltak. Bár a dühtől kápráztak, folytonos szi­dalmak és fenyegetések között mégis hátrá­­lót fújtak, így menekült meg Noszlopij két ízben hasonló körülmények között a jegyzői lakból. Végül e hálás szavakat rebegték aj­kai — búcsúzóul: — Isten vele lelkem, drága kis hu­­gocskám ! Áldja meg a jóságos Isten. Fel lesz e tette jegyezve ott, hol megdicsőülnek a földön járó angyalok! .. . ezzel elmenekült. Szomorú végzete azonban utólérte, mert állítólag egy somogymegyei orvos fel­adta s Jubállal, valamint Sárközyvel együtt Pesten felakasztották é s a régi ferencvá­rosi temetőben földelték el. Holttestét kedvese, egy gazdag zala­­megyei nő száz aranyért vette meg a hóhér­tól s elvitte magával csónakon a kis Dunán. Hova ? Merre ? — Nem tudni. .. — Vele egy nemes „gyöngyszem“ pergett le a magyar szent szabadság olva­sójáról. . . , Sziklanyné Könczál Lujza. „BUDAPEST“ 178. szám. (3) Széll Kálmán a királynál. (Saját tudósitónk táviratai.) Bács, jun. 30. Széll Kálmán miniszterelnök tegnap reggel Skerletz házi titkárja kíséretében Bécsbe érkezett, hogy ő felségének Ischlbe való utazása előtt a folyó ügyekről jelentést tegyen. A kihallgatás tegnap délelőtt történt meg és egy óráig tartott. Előrelátható volt, hogy ez a kihallgatás nem fog elmúlni anél­kül, hogy az a kelletlen állapot, amelyben a kiegyezésre és a vámtarifára vonatkozó tár­gyalás az utóbbi hetekben maradt, szóba nem kerülne. Bizonyos személyes elidegene­dés keletkezett a két állam vezető államférfia között s ezáltal a fontos kérdésekben elérendő megegyezésre vonatkozó tárgyalások is tel­jesen megakadtak. A két miniszterelnök csakis írásban érintkezett egymással s magától értetődik, hogy ez az út nem volt olyan, amely a két állam érdekében levő cél elérésére nézve üdvös lehetett volna. A ki­rály közbenjárásának sikerült, hogy a hely­zetet e tekintetben megváltoztassa. Széli után Körber miniszterelnök jelent meg a királynál s délután 2 és fél órakor a király elnöklete alatt koronatanács volt, a­melyen Goluchowski gróf külügyminiszter, Széli és Körber miniszterelnökök részt vettek. Hir szerint ez alkalommal a fenforgó kérdéseket behatóan tárgyalták és abból a körülményből, hogy a tanácskozáson Golu­chovski gróf is jelen volt, arra lehet követ­keztetni, hogy a kiegyezés és a vámtarifa kérdésén kívül a kereskedelmi szerződé­sek felmondásának kérdése is képezte a tanácskozás tárgyát. Végleges megállapodásra az ügy bonyolult volta mellett valószínűen ezúttal sem jutottak, a külső jelek után ítélve azonban, amelyek mellett a hosszan tartó értekezés lejátszódott, arra lehet következ­tetni, hogy a tárgyalások fonalát, amely az utóbbi időben teljesen elszakadtnak látszott ismét felvették. Nyilvánvalóan jobb egyet­értésben távoztak, mint amilyenben gyüle­keztek. A két miniszterelnök között ismét sze­mélyes érintkezés történt, s a tegnapi ta­nácskozásból nyert anyag az illető szakmi­niszterek további tanácskozásainak tárgyát fogja képezni, mire mind a két miniszterel­nök jelentéstételre a királynál Ischlben fog jelentkezni. Széll Kálmán miniszterelnök a korona­tanács után a magyar miniszteri palotába hajtatott, amelyből nemsokára eltávozott, hogy ebéd után a Burgszínházba menjen. Este 11 órakor a magyar miniszterel­nök nem Rátótra, hanem Budapestre uta­zott vissza, hogy a még ott tartózkodó csa­ládját elvigye Rátótra, ahol hosszabb ideig fog tartózkodni. Meg kell jegyezni, hogy a magyar miniszterelnöknek Budapestre való utazása a tegnapi eseményekkel nincs ösz­­szefüggésben, hanem hogy Széll Kálmán azt már 8 nappal azelőtt tervezte. Béva, jun. 30. A király Széll Kálmán miniszterelnö­köt a mai nap folyamán ismételten hosszabb kihallgatáson fogadta. Ez ügyben vett távirataink itt kö­­vetkeznek. Berlin, jun. 30. A német sajtó örömmel üdvözli a hár­mas­ szövetség megújítását. A lapok első­sor­ban Bülow-nak adóznak elismeréssel, de nem tagadják Goluchowski gróf és Pinnetti kiváló érdemeit sem. London, jan. 30. Az angol lapok véleménye hasonló a németekéhez. A Times szerint az a legfon­tosabb, hogy a szövetség tartalma meg nem változott, Anglia csak örömmel látja, ha a hármas­ szövetség hatalmai továbbra is ápol­ják hagyományos barátságukat. Róma, jan. 30. A Tribün­a úgy vélekedik, hogy most a kereskedelempolitikai tárgyalások is széles, biztos alapon fognak megindulni és nemcsak a politikai, de a gazdasági béke is meg fog szilárdulni. Paris, jun. 30. A hám­asszövetség megújításával foglal­kozva, a Figaro a következőket írja: Teljes megnyugvással fogadj­uk a hármasszövetség meg­újítását. Tudomást vesztünk békés jellegéről, me­lyet nem lehet gyanúsítani és hívek maradunk emlékeinkhez, amelyeket senki sem törölhet ki. A Gaulois azt tartja, hogy a hármasszövetség ma már nem egyéb formalitásnál, melyet meg­újítanak, hogy a szokásból ki ne menjen. A Petit Parisien írja: Bár a szerződés záradékai változatlanok, a hármasszövetségnek még sincs meg az a harcias jellege, mint azelőtt. A Petit Hé publique megjegyzi, hogy a hármasszövetség lényege szü­kségképen módosul. Olaszország most aligha fog támogatni franciaellenes politikát. Az Autorité azt mondja, hogy nem lehet komolyan venni azt az állítást, hogy a hármasszövetség pusztán formális egyezménynyé vált minden jelentőség nélkül. Olaszország tudja, hogy Franciaország más eredményt várt a francia­­olasz közeledéstől. Paris, jun. 30. A Temps a hám­asszövetség megújítása­ ,­ról így ír: A szerződés lényege és szelleme nem lehet többé olyan, a­milyen a kettős szövetség alakítása, az osztrák—magyar—orosz és francia— olasz közeledés és a hármas szövetségi hatalmak közt felmerült kereskedelmi politikai nehézségek előtt vett. Hasonlóan nyilatkozik a Journal des Débats. A Le Français kifejti: Az európai erők feloszlásában nem állottak be a remélt vál­tozások. Franciaországnak ezután is erős hadse­regre és éber diplomáciára van szüksége. A h­ármasszövetség megújítása. Budapest, jan. 30. A hármasszövetség megújításával élén­ken foglalkoznak a külföldi lapok s a többi közt azt is kifejtik, hogy a szerződést azért írták alá Berlinben, mert a megújítást Bil­lon gróf kezdeményezte. Prnnettivel ő tisztázta a felmerült kérdéseket, nevezetesen azt, hogy Olaszország helyzete a hármas­ szö­vetségben nem változik a Franciaországgal létesített jobb viszony következtében. A német lapok azt a reményt is kifeje­zik, hogy most már a kereskedelmi szerződé­sek megújítása is sikerülni fog. Változások a honvédség szertezésü­m. Budapest, jan. 30. A honvédség szervezésében — elter­jedt hitek szerint — nagy változások készül­nek, melyekről a következőket jelenthetjük : Honvédkerületi parancsnokságok ezentúl csak oly városokban lesznek, ahol már hadtestparancsnokság is van. A honvéd­ség háború esetén a közös hadsereg kiegé­szítő része s így a hadsereg szervezés szem­pontjából kívánatos, hogy a hadtestnek és a honvédkerületnek egy székhelye legyen. A budapesti, kassai, pozsonyi és zágrábi kerületi parancsnokságok tehát megmarad­nak régi helyükön, míg a szegedi és ko­lozsvári Nagyszebenbe megy, a székes­­fejérvári pedig még nem tudni hová, mert hét honvédkerület van és csak hat hadtest­­parancsnokság. A kerületi parancsnokságokkal együtt költözködni fognak a honvéd fogházak és talán a kórházak is. Hír szerint a csendőr­­kerületi parancsnokságokat is a hadtes­tek székhelyeire teszik s tervezi a közös had­ügyminisztérium azt is, hogy a magyar ál­­lamvasút üzletvezetőségei is a hadtest­parancsnokságok székhelyein legyenek. E tekintetben azonban még nincs megállapodás a hadügyminisztérium és a magyar kormány­­ között. A másik nagy változás a honvédség

Next