Budapest, 1902. szeptember (26. évfolyam, 240-268. szám)
1902-09-01 / 240. szám
(a) 240. szám* „BUDA^^al“ A berlini találkozást StUlapeSt, aug. 81. A hármas-szövetség szilárd fönnállása kétségtelenül kidomborodott a berlini találkozásból- S így a korábbi híresztelések, hogy Olaszország kilép a hármas-szövetségből Franciaországhoz történt közeledése folytán, vagy ha bent marad is, egészen más körülmények és feltételek közt, mint eddig, — alapos cáfolatra találtak. De most meg más találgatás tartja magát Azt mondják, hogy III. Viktor Emánuel olasz király azt tűzte ki céljául, hogy a hármas szövetséget egyesítse a kettőssel, a francia-orosz szövetséggel ötös szövetséggé s ezért járt volna már Pétervárott is. De az a kérdés, hogy van-e az ötösszövetségnek olyan célja, amely annak a szövetségnek a létesítése nélkül nem volna elérhető. Van-e olyan ok a világpolitikában, amely az említett öt hatalmat közös állásfoglalásra készteti? Erre azt válaszoljuk, hogy tulajdonképpen volna. Az egyik az angol imperializmus terjeszkedése, a másik Amerika gazdasági támadása. Az angol világleírás az államok mai birtoklását fenyegeti, Amerika hadüzenete pedig az egész ó-világ vagyonának szól. Nem lehetetlen tehát, hogy az európai hatalmak különösen most, amikor közgazdasági kérdések nemzetközi rendezése van napirenden, ez utóbbi veszedelemmel szemben akarnak elsősorban védekezni. Egy gazdasági hatalommá akarják tenni egész Európát, mert csak vállvetve képesek megküzdeni az újvilág gazdasági hatalmával. Ebből a szempontból tekintve, az ötös szövetség nem is tartozik éppent az álomképek közé. A közös gazdasági érdek van oly örtékos és fontos, hogy hatalmakat egyenilyen s a jelen pillanatban minden külön érdeket elhallgattassom A vagyont, az esisztenciának ezt az alapfeltételét kell előbb megmenteni. Akkor azután szembe lehet szállníni az angol imperializmussal. Mindazonáltal mégis nagyon kételkedünk az ötös szövetségről szóló hit alaposságában. Nagy különbség észlelhető a német és a francia lapok cikkeiben, amelyek a két uralkodó találkozását tárgyalják. A német sajtó kivétel nélkül lelkesedéssel ír az olasz királyról és a lapok egyaránt a hármas szövetség megszilárdulását látják a találkozásban. Vannak, akik már a német császár Olaszországi látogatásáról is tudnak, amely állítólag november 5-én történnék is meg Nápolyban. Ez is csak a viszony szívélyességét mutatná, mert az uralkodók találkozásánál eddig soha sem volt szokásban azt ugyanazon évben viszonozni. Franciaországban nagy érdeklődéssel figyelik a berlini ünnepségeket. A tüntetőleg kifejezésre juttatott barátkozást a franciák természetesen nem nézik jó szemmel és mindenféle megjegyzéseket fűznek tudósításaikhoz. Azt írják, hogy a hármasszövetségnek már politikai jelentősége nincs. Olaszország amúgy is csak húzódozva újította meg a szövetséget. Németország és AusztriaMagyarország között sincs már az a benső viszony, mint eddig volt. Artli az olasz király személyét illeti, nem sokat adtunk rá és nem sokat vártatik tőle sohasem. Hogy igazunb volt, mutalja az a páratlan tapintatlanság, amelylyel Ausztriát és Magyarországot egyszerűen császárságnak nevezte. Ebben ugyan a legfőbb bűnösök mi magunk vagyunk s a mi szerencsétlen közjogi állapotunk, mindazonáltal nagyon jellemző ez az olasz király értelmi színvonalára is. " Viktor Mihállnek, mikor még mint trónörökös minden lében kanál szeretett volna lenni, Umberto király lehetőleg távol tartotta az államügyektől. Testben kifejletlen, elméjében szélsőségek felé hajló emberke lévén, Olaszországban általánosan azt hitték, hogy örökösödési jogairól lemondatják , helyette cousinje, az Itóstai herceg lesz a trón várományosát Egyedül Margit királynő ellenezte erős kitartással ezt a tervet. Azért igyekezett fiának menyasszonyt találni minden módon, hogy az örökösödés ne menjen át Umberto öccsének, az elhalt aostai hercegnek javára. Csakhogy a dolog nagyon nehezen ment. A számításba vétt hercegnők mindannyian huzakodtak a kis emberkétől, talán azért is, mert nemcsak Olaszországban, de másutt is el volt terjedve a nézet, hogy nem jut trónra. Attól a pillanattól kezdve, hogy Mestával, a montenegrói hercegnővel való eljegyzés megtörtént, Viktor Urnálmés a montenegrói politika befolyása alá került, és az ott is ez az irány jellemzi egész politikai magatartását. E magatartás fővonása az Ausztria-Magyarország ellen való politikátlan duzzogás. Az, hogy berlini pohár köszöntőjében a hármasszövetségre célozva, a „két császársággal“ való egyetértést emlegette, ezt nem dönti meg. Már maga az, hogy Ausztria-Magyarországról, mint „császárságról“ szól, pohárköszöntője szerkesztőjének politikai hülyeségéről vagy gonoszságáról tanúskodik, ha az mindjárt Vrinatti volt is. Össze kell hasonlítani a két felköszöltőt, Vilmos császár minő méltó szavakkal emelte ki Ausztria* Magyarország fontos jelentőségét a szövetségben, míg az olasz király azt egy*szerűen császárságnak nevezte. POLITIKAI HÍMK. iHnla.pfiat, dug. 31. — A berlini látogatás és Szögyény-Marich Lászlé. Berlinbőljelentik, hogy Bülow gróf, Prinelli olasz külügyminiszter és Szőgyény-Marich osztrákmagyar nagykövet tegnap ismét tanácskoztak. Hire jár, hogy e tanácskozáson az az óhajtás jutott kifejezésre, hogy a kereskedelmi szerződések dolgában megállapodás történjék, de javaslatokat nem tárgyaltak, mert erre most még hiányzik az alap. A részletes tárgyalás későbbi időre maradt. Szögyény Marich, akit Viktor Emánuel király is kihallgatáson fogadott és aki ismételten találkozott Prinettivel, tegnap délben leányához Drezdába utazott, ahonnan csak néhány hét múlva fog Berlinbe visszatérni. — Mándy mint tanácsos nyugöti&ttsztárja. Mándy kereskedeleiügyi mh iílastéri tanácsos, a vasúti osztály főnöke — mint hálijtik — benyujtotta nyugdijszittása iránti kérvényét, melyet már át is tettek a finalaktérium Szárivevőségi osztályához a nyugdijösszeg megállapitása végett. — királyi felismerés Gyulai Pálnak. A király — mint a hivatalos lap mai száma közli — megengedte, hogy dr. Gyulai Pál tudományegyetemi nyilvános rendes tanárnak saját kérelmére történt végleges nyugalomba helyezése alkalmából az magyar irodalom és az egyetemi oktatás terén szerzett érdemeiért teljes elismerése tankul adassák. — A zárai érsek megintése. Zárából táviratozzák, hogy Dvarvik érsek intést kapott a római szentszéktől, hogy ne politizáljon. Ennek az a története, hogy az érsek, akit Dalmácia prímásának is neveznek, bár horvát származású, állást foglalt Dalmácia teljes elhorvátosításával szemben s védelmébe vette az olaszok jogait. Ezért aztán nagy horvát érzelmű paptársai beárulták őt Rómában. Az eset a dalkiáciai olszferok közt nagy elkeseredést okoz, Szeben vármegye kérvénye. Szeben vármegye legutóbb azzal a kéréssel járult a képviselőim felé, hogy mielőbb rendszabályozza meg a köböt cigányokat, akik miatt folytonos veszedelemben van egész vidékek élet- és vagyonbiztossága. A belügyminisztériumbán még szeptemberben szaktanácskoziányt tartoottak a kóbor cigányok dolgában. Az ott hozott határozatok, illetőleg javaslatok alapján fog a belügyi kormány még a jövő ülésszakban javaslatot benyújtani a cigányügy rendezéséről! — A vitás tengerszentit Gréeböt táviratozzák. A tengerszeti kérdésben kiküldött választott bíróság mai ülésén Bálzer tanár, az osztrák álláspont védője befejezte perbeszédét, amelynek végén arra kérte a választott bíróságot, hogy a vitás öt parcellát Galíciának ítélje oda. Az elütök zárószava után befejezettnek nyilvánította a tárgyalás második részét, a perbeszédeket és indítványokat! A bizonyítás, minthogy a bíróság a tanukkal való birónyitás méhőrzését határozta el, csakis okiratokra szorítkozott. Az alapszabályok értelmében csak a helyszíni szemle foganatosítására van f cég Szükség. A bíróság elhatározta, hogy a helyszíni szentét licitár Ferdinánd zürichi mérnök és műegyetemi tanárnak szakértőként való iszbeti jöttétel fogja foganatosítani. A helyszíni szemle után a választott bíróság összeül a tárgyalások befejezése végett. A zárü üléseken a peres felek képviselői előadják csakis a helyszíni szemlére vonatkozó záróbeszédeiket. Ezek a tárgyalások nyilvánosak lesznek, ellenből a bíróság tanácskozása és ítélethozatala a nyilvánosság kizárásával fog megtörténni. Az elnök végül kihirdette, hogy a záróülések idejét, amelyek valószínüleg Grázban lesznek, a lapok útján fogja tudomására hozni az érdekelteknek és ezzel a tárgyalást berekesztette. Holnap a biróság a Tátrába megy, a vitás területre. A záróülések valószínűleg szeptember 9-én vagy 10-én leszneki . Változás a budapesti szerb főkonzulátusban. Belgrádból táviratozták, hogy a budapesti szerb főkonzulátus vezetésében legközelebb változás fog felállani. A mostani főkonzul : Barjaktarovics Milivoj, családi okokból visszamegy Szerbiába, helyére pedig Joviales szerb külügyi osztályfőnök fog Budapestre kineveztetni. — Slangra Vazul püspöksége. Aradról jelentik, hogy Matigra Vazul, az itj aradi püspök zárt borítékban megküklötte a vezetése alatt álló román tanítóknak a közoktatási unifilter ama rendeleteit, melyek értelmében az eddigi tanulási időrend úgy osztandó life, hogy a magyar nyelv tanítására az egész tanítási idő fele essék. Hangja elrendeli, hogy a tanítók szigorúan alkalmazkodjanak a miniszteri rendelethez, mert ellen esetben a legszigorúbb elbánásban részesíti őket. A román lapok : Szeptember 1.