Budapest, 1905. április (29. évfolyam, 91-119. szám)
1905-04-01 / 91. szám
(B) 91. szám. ,BUDAPEST Tiflis*, márc. 31. (Pétervári távirati ügynökség.) A gozi kerület mozgalmáról szóló hivatalos hírek nyugtalanítók. Az oszjétek lejönnek hegyi lakóhelyükről és megszállják az uradalmakat, ahol az ott lakó parasztokkal együtt zavarognak. A helyi hatóságok tétlenül állanak, a hivatalok oka alatt megsemmisítik, amivel megakadályozzák a katonaság behívására szolgáló lajstromok kiállítását. A postai szolgálat szünetel. A parasztok írásbeli nyilatkozatokat kérnek a tulajdonosoktól, hogy földeiket és birtokaikat nekik engedték át, több uradalom lenesen megürült. A tulajdonosok veszteségei igen jelentékenyek. A parasztok a kormány küldöttségének csak politikai jellegű követeléseket nyújtottak át és most nem akarnak eleget tenni ama felszólításnak, hogy jelezzékigényeiket. A hatóságok még két szotnya kozákot és egy század gyalogságot küldenek a helyszínére. Március 27-én több ezer paraszt vonult végig vörös zászlókkal Gőz város utcáin,elpusztították a boltokat, körülvettek egy 6 emberből álló járőrt és el akarták venni fegyvereiket. A katonák lőttek, tíz embert megsebesítettek, egyet megöltek. Pétervár, márc. 31. (Saját tudósítónk távirata.) A jövő hónapban cári ukáz fog megjelenni, amely ki fogja jelölni a népképviseleti bizottság tagjait. — A cár Alexejevet moszkvai főkormányzóvá nevezte ki. Varsó, márc. 31. (Saját tudósítónk távirata.) Kutnc-kerületben a katonaság sortüzet adott a sztrájkoló munkásokra, akik közül tizenegyen meghaltak, tizen súlyosan megsebesültek. Varsó, márc. 31. (Saját tudósítónk távirata.) A parasztnép megtagadja az adófizetést. A parasztok készek fegyveresen ellenállani az adószedésnek. száz látogatására adott felelet volt, nagy tetszéssel fogadta a szenátus. Bulgária mint királyság, London, márc. 31. (Saját tudósítónk távirata.) Ferdinánd fejedelem tudatta azt a szándékát, hogy legközelebbi uralkodó jubileuma alkalmával Bulgáriát független királysággá akarja tenni és egyúttal tudatta, hogy mint király abban a helyzetben lesz, hogy Törökországgal szemben egészen más viselkedést tanúsítson. A német császár marokkói útja. Tanger, márc. 31. (Saját tudósitónk távirata.) Vilmos császár a nagy hullámzás miatt csak délelőtt egynegyed 12 órakor szállott partra. Tanger, márc. 31. (Saját tudósítónk távirata.) A császár délelőtt 11 óra 15 perckorszállott partra. A császárt Abdel Malek fogadta, akivel hosszabb ideig beszélgetett. Ezután bemutattak a császárnak egy marokkói küldöttséget, mire a német gyarmat egybegyűlt tagjai tisztelegtek. A császár így válaszolt: Szerencsésnek érzem magam, hogy önökben a német ipar és kereskedelem odaadó úttörőit üdvözölhetem, akik segítségemre vannak ama feladatom teljesítésében, hogy a haza érdekeit egy szabad országban mindig megóvjam. A diplomáciai kar nem volt jelen. A vámhivatalnál marokkói csapatok tisztelegtek a császár előtt. Vilmos császár a német követségen egyenként fogadta az idegen követeket, és az arab előkelőségeket, köztük El Menebhit,valamint a spanyol gyarmat tagjait, mire a német ügyvivő lakására ment, a bot Abdel Marekkel újból hosszasabban értekezett. Ezután a császár az angol, spanyol és olasz követeket fogadta, akik elkéstek. Különösen soká beszélgetett a császár a spanyol követtel. 1 óra 30 perckor a császár visszatért aHamburgi hajóra, miután Abdel Malek átnyújtotta a szultán ajándékait. A császár fogadtatása igen meleg s nagyon fényes volt Tangerben. Pária, márc. 81. (Saját tudósítónk távirata.) A szenátusban Decrois kérdésére Delcassé külügyminiszter kijelentette, hogy Franciaországnak a marokkói szultán gyöngesége miatt kellett megkötnie az angol-franciat, majd a francia-spanyol egyezményt érdekei megvédése céljából, főleg a határos I Algirra való tekintetből. Az angol-francia egyezmény azonban minden félreértést kizár. Hosszadalmas és kényes munkára vállalkoztunk, közben ellentállásra találunk azok részéről, akik érdekelve vannak a mostani állapot fenntartása körül. Sőt továbbra is ellentállással fogunk találkozni, de elhatározásunkat ez nem változtatná meg. Ezt érdekünk nem engedné. A választ mely a német csá 1906 áprilisi jével nyitottunk lapunkra. ELŐFIZETÉSI AT új előfizetést Vidékem Érés évre . . . Fél évre . . . , Negyed évre. . . Egy hóra , , 24 X, 12 K. 6 K. 2 K. Kegyed évre , S K - t, Egy hóra . . 1 K 70 f. Külföldre a Német birodalomba és Szerbiába haronkint 2 K 40 f, a többi Államokba a Amerikába havonkint 11 K. Kérjük azokat a t. o. vidéki előfizetőinket, kiknek előfizetése március végével lejárt, hogy a lap megrendelését minél előbb megújítani szíveskedjenek. Lakhelyváltoztatás esetén arra kérjük tisztelt előfizetőinket, hogy újelmüket idejekorán közöljék velünk. Budapesten: Egész évre DÓK . Fél évre . . 10 K - t. ÚJDONSÁGOK. Budapest, márc. 31. Iaptár: Szombat, április 1. — Róm. kath.: Hugó. — Protestáns : Hugó. — Görögorosz (március 19.): Kat. és Dár. — Zsidó: Vend 25. S. Semini. — Napkel 5 óra 41 perckor, — nyugszik 6 óra 28 perckor. — Hold kel 4 óra 19 perckor reggel, — nyugszik 3 óra 8 perckor délután. — Új regényünk. Lapunk vasárnapi számában új regény közlését kezdjük meg. A regény címe: csodás kalandok. E regényben Conan Doyle feltámasztja halottaiból, az ő eszményi titkos rendőrét, Sherlock Holmest, kinek lángeszű leleményességei, csodával határos ügyes fogásai s a legtitokzatosabb bűnügyek felderítése körül kitüntetett bravúrjai világszerte ismeretesek az olvasó közönség előtt. A »Csodás kalandok“ ennek a rendkívüli embernek legújabb viselt dolgait mondják el olyan érdekfeszítő modorban, mely valósággal elbűvöli az olvasót. — Címadományozások. A király Olah József pénzügyi tanácsos, eszéki pénzügyigazgatónak, Merzich Lajos pénzügyi tanácsos, budapestvidéki pénzügyigazgató-helyettesnek és Trautwein Sándor pénzügyi tanácsos, adófelügyelőhelyettesnek a királyi tanácsosi címet, Schindler Adoit posta- és távírda számvizsgálónak a posta- és távirda-számtanácsosi címet, Caldarovits János pénzügyi számvizsgálónak, nyugalmaztatása alkalmából, sok évi hó és buzgó szolgálata elismeréséül, a pénzügyi számtanácsosi címet s Blázsek János miskolci járásbirónak, saját kérelmére történt nyugalmaztatása alkalmából hosszú és buzgó szolgálata elismeréséül az itélőtábla-birói címet adományozta. — Gróf Lónyayék Angliában. A Lónyay grófi pár elhatározta, hogy végleg Angolországba fog költözni s ott egy birtokot fog vásárolni, a honnan csak látogatóba jönnek néha napján Magyarországra és Ausztriába. Meg a birtokot nem vásárolták meg, de tervük megmásíthatatlan. — A sátoralja-ujhelyi Kossuthszobor. Sátoralja- Uj Helyről írja tudósítónk, hogy a politikai változás milyen érdekes pálfordulást csinált a vármegyénkben is, annak egy érdekes jelensége a következő jellemző eset: Zemplén vármegye öt évvel ezelőtt elhatározta, hogy Kossuth Lajosnak Sátoraljaújhelyen szobrot állít s id. Meczner Gyula elnöklete alatt szoborbizottságot küldött ki. Ez a szoborbizottság páratlan ügyességgel egész mostanig elhúzta a szobor feralátását, pedig a pénz már öt évvel ezelőtt együtt volt rá. Az elhúzás ürügye a szobor elhelyezésének kérdése volt. Sátoraljaujhely közönsége a város közepén, a lőtéren levő insurgensemlékhelyére kivánta tenni a Kossuthszobrot, mint egyedül méltó helyre. A szoborbizottság pedig kijelölt egy lehetetlen helyet a katholikus templom mögött egy mélyedésben s oda akarta állítani a szobrot. Ezt persze nem akarta engedni a közönség s miután a szoborbizottság makacsul ragaszkodott ehhez a helyhez s a megyegyüléssel háromszor is megszavaztatta, hogy oda állítja a szobrot, a városi képviselőtestület pedig mindig kimondotta, hogy ebbe nem egyezik bele, a folytonos huzavonával, felebbezésekkel sikerült kivinniök, hogy még máig se lehetett pályázatot hirdetni a szoborra. A folyó évi március 28-iki megyegyűlésen azután Dakus Gyula alispán közmeglepetésre azt indítványozta, hogy állítsák oda a szobrot, ahova az ellenzék s a város követelte: a lőtérre, az inzurgens emlékhelyén. S a megyegyűlés, mely a hivatalos presszió alatt ezt az inditványt, mikor ellenzéki részről tették, öt év alatt már négyszer leszavazta, most egyhangúlag, nagy tapssal és lelkesedéssel elfogadta azt s így a Kossuth-szobor még az idén fel lesz állítva. íme így szabadulnak fel a lelkek a bukott rendszer gonosz nyomása alól s igy javulnak meg, levetkőzve a rájuk erőszakolt mamelukságot. — Czigler Győző emlékezete. Czigler Győző lelkiüdveért ma délelőtt tíz órakor tartották meg az engesztelő gyászistentiszteletet a ferencvárosi plébánia templomban. A fekete posztóval bevont padsorokban jobb oldalt foglalt helyet a gyászoló család, baloldalt a műegyetemi tanárok Hauszmann Alajos rektorral és Jipsvay Lajos, dr. prorektorral. A gyászszertartást Kurz Vámos apátplébános végezte Bán Sándor helyettes plébános és nagyszámú papság segédletével; szertartás alatt az operaházi énekesekkel megerősített kara énekelt. . — Dr. Zitelmann Ernő Budapesten. Zitelmann Ernő, a bonni egyetem tanára, aki a Magyar Jogászegylet szombati ülésén fog előadást tartani, szombaton délben érkezik meg Budapestre. A pályaudvarnál a Magyar Jogászegylet igazgató választmányának és titkárságának tagjai fogják fogadni. Az előadás iránt, mely este 6 órakor tesz a Magyar Jogászegylet Szemere utca 10. sz. alatti helyiségében, az érdeklődés általános. Az ezt követő banketten az igazságügyminisztérium, a Kurta, az egyetem és az ügyvédi kamara testületileg fog megjelenni. — Verböczy István emlékszobra. Magyarország egykori híres nádorának és törvényhozójának, Verböczy Istvánnak emlékszobra a belvárost fogja ékesíteni. Közvetlenül a királyi kórház és a Klotild-palota előtt állítják föl a kígyó tér kis parkjában. A miniszterelnökség a szobor elkészítésével Donáth Gyulát bízta meg, aki most fejezte be a mintát. Az országos képzőművészeti tanács Forster Gyula báró elnök vezetésével ma tekintette meg a szobormintát, mely Werbőczyt álló alakban, tizenhatodik századvejt magyar ruhában örökíti meg. Kezében tartja híres művét, a Tripartitumot A tanács a művészileg minden tekintetben sikerült alkotást elismerésének kifejezése mellett elfogadta és végleges kivitelére a felhatalmazást megadta. — Ellen Key a Misbarátok körében. A főváros előkelő társadalmának szine-java gyűlt ma össze Ellen Key felolvasására, ki ezúttal Rilke Rainer Máriáról, a modern költészet e nagy alakjáról tartott nagyérdekű előadást. Abba az idealisztikus filozófiai világnézetbe, melynek körvonalait a kiváló írónő a lélek evolúciójáról tartott első felolvasásában fejtette ki, művészi plaszticitással állította bele kedvenc költőjét, akit Ellen Key méltán tart a legnagyobb élő költők egyikének. Rilke Prágában született 1876-ben s így ma alig 30 éves, de már is a nagyhatású művek egész sorozatával irta be nevéta halhatatlanságba. A magányos álmok költője minden egyébtől függetlenül képes arra, hogy semmi egyebet ne zárjon magába, mint azt, ami lelkének tökélesbitésére vezet s istenhez viszi közelebb. Elve, hogy minden álom olyan mértékben valósulhat meg, amilyen mértékben maguk az álmodók a valóságban tudnak olvasni. Ahogy Ellen Key ezt a nagy poéta lelket a közösen vallott világnézetből fakadó szeretettel és lelkesedéssel megrajzolta s eszméinek mélyreható analizálásával megvilágította, az a közvetlenségnek olyan megkapó művészete volt, amelynek hatása bizonyára tartósan fog megnyilatkozni abban a nagy érdeklődésben, melyet Rilke művei iránt fel tudott kelteni. De ép oly mély az a hatás is, melyet magának a felolvasónőnek végtelenül vonzó egyénisége gyakorolt a hallgatóságra. Egy kiváló női lélek, eltérve tiszta és nemes idealizmussal. Egész egyénisége megjelenésében, fellépésében, társalgásában csupa igénytelenség, az apostolok egyszerűsége, jósága Aprilia 1.