Budapest, 1905. május (29. évfolyam, 120-149. szám)

1905-05-02 / 120. szám

« 120. trim. ,BUDAPEST* bízvást fél abszolutizmusnak nevezhető, mert olyan kormányunk van, mely nem bírja a nem­zet bizalmát és olyan parlamenti többségünk van, mely eddig legalább nem volt képes a nemzet törvényesen megnyilatkozott akaratá­nak érvényt szerezni. Ez egy véghe­­tetlen szomorú és szégyenletes állapot, a­melynek mielőbb véget kell vetni, mert nem méltó sem a királyhoz, sem a nem­zethez. Vagy legyen bátorsága a kormánynak belemenni a nyilt önkényuralomba vagy taná­csolja a királynak, hogy engedjen a nemzet kívánságainak. A nyilt abszolutizmustól a nem­zetnek nincs mit tartania ; a szabadságharc utáni önkényuralom is kudarccal végződött, a mostani előreláthatólag még nagyobb kudarccal fog végződni; a nemzeti aspirációk teljesítésétől meg a királynak nincs mit aggódnia, mert ebben az esetben egy megelégedett nemzet fogja királya trónjának legerősebb támaszát és oszlopát képezni. Az egyesült ellenzéki pártok fölirati ja­vaslata a legbölcsebb mérsékletet tanúsítja és nem képzelhetek magamnak olyan magyart, ki ennél kevesebbet kívánna. Ezért csatlakozom Heves vármegye átiratához. (­Hosszas éljenzés.) * Székes­fejér­várról jelentik: Fej­érvár me­gye törvényhatósági bizottsága Fiáth Pál báró főispán elnöklésével ma tartotta rendes havi közgyűlését szokatlan nagy érdeklődés mellett. Heves megye ismeretes átirata heves politikai vitát provokált, ami előrelátható volt s épp ezért a megyei bizottsági tagok nagy számban jelentek meg a közgyűlésen. Ott voltak: Zichy Jenő gróf, Zichy Aladár gróf, Koller Tivadar, Gyapay Pál, Horváth Gyula dr. országgyűlési képviselők, továbbá Széché­nyi Viktor gróf, Czváky Antal gróf, Zichy Rafal gróf, Tallián Vilmos, Mannsdorff Géza báró, Mész­lény Benedek stb. me­gyei bizottsági tagok. Szüts Artur megyei főjegyző bejelenti, hogy az álandó választmány azt javasolja, hogy a heves megyei átirathoz hasonló szellemű felirat intéztessék az országgyűléshez. (Zajos éljenzés.) Gyapay Pál orsz. képviselő a heves­megyei átiratot kéri egész terjedelmében fel­olvasni, ami meg is történt. A felirat felolvasása után lelkes éljenzés tört ki, amikor Fláth báró főispán közbeszólt: Tehát a közgyűlés el­fogadja. Majd Zichy Aladár gróf emelkedett szó­lásra. A felirat formájához minden tekintetben hozzájárul, azonban szeretné, hogy ne csak ha­sonló szellemű felirat terjesztessék fel, hanem szerkesztessék egy külön felirat, mely magá­ban foglalja a Heves megye feliratának minden fázisát is és ezt terjeszszék a jövő közgyűlés elé, ahol elhatározható legyen, hogy a vár­megye közönsége óhajt-e ehhez még valamit hozzáfűzni. (Éljenzés.) Fiáth Pál báró főispán. Bízik az itt meg­nyilatkozott többség lojalitásában, hogy bár po­litikai tekintetben más nézeten van, hogy őt nyugodtan végighallgatja. Heves megye törvény­telennek tartja az országház feloszlatását, bár mind függetlenségi képviselőt választott. Ha a Fejér megye törvényhatósági bizottságának tagjai ugyanezen a nézeten lettek volna annak idején, azt hiszi, itt is akadt volna olyan bátor ember, aki emiatt felemelte volna szavát. A felirat — úgymond tovább — elítéli az eddigi káros kor­mányrendszert; ennek értelme nincs, mert sehol semmi nyoma, hogy a kormány károsan műkö­dött volna. A gazdasági önállóság megvalósítása, mint törhetetlen program, meg nem állhat. — Majd kifejti, hogy az országban a gaz­dasági önállóság milyen káros hatással lenne. Ami pedig — úgymond — a feliratban a had­sereg magyar vezényleti nyelve megvalósítását törvényen alapuló követelésnek mondja, ez szin­tén nem állhat meg, mert ilyen törvény nincs. A kiegyezés ő­felségének adta meg a jogot, hogy a hadsereg felett rendelkezzék. Törvényes kötéseket egyszerűen szétszakítani nem lehet. Azt pedig, hogy a felirat a magyar alkotmány melletti kitartásért üdvözli a többséget, nem helyeselheti, mert ezt nem vindikálhatja egy csoport magának, mert ezt minden párt meg­tette a maga utján s minden magyar embernek kötelessége alkotmányát megvédeni. Ezért indít­ványozza, hogy Hevesmegye felirata csak tudo­másul vétessék. (A főispán beszédét többször zajos ellentmondások kisérték.) Utána Zichy Jenő gr. szólalt fel. Az el­nöki székből — úgymond — főispán barátom páratlan módon elemezett egy az országgyűlési többséghez intézett feliratot. Ezt az elnöki szék­ből tenni nem lehet és nem szabad. Előbb a közgyűlés által elfogadottnak mondja az állandó választmány határozatát s csak azután kel síkra ellene. Észrevételeket kell tennem politikai véleményeire. A hadsereg eddigi állapotáról szólva, 1867-ben éppen Sennyey Pál bárónak, a főispán sógorának mondotta Tisza Kálmán, az akkori ellenzék vezére, hogy a kiegyezésben nincs eléggé kidomborítva az önálló magyar hadsereg eszméje. Sennyey báró akkor igazat is adott Tiszának s ekkor formulázták, hogy a magyar hadsereg kiegészítő része a közös had­seregnek. A paritásról szólva megjegyzi, hogy igaz ugyan, hogy a delegációban egyformán voltak a magyar és osztrák képviselők, de a többség, sajnos, olyan volt a delegációban a magyar részről, a­kik készek voltak a haza alkotmányának gyökereit megvagdosni. (Éljen­zés.) A­mi pedig az eddigi kormányrendszer el­ítélését illeti, nagyon is helyén­való, mert alkot­mányunkat megrontották, a király és a nemzete közötti viszonyt veszélyeztették. Most pedig, hogy a nemzet ítélt felettük, hozzák-halasztják a dol­got és oda akarják vinni a nemzetet, a­mit nem csak kimondani, de elgondolni sem merek. A paritás meg van a törvénykönyvben, de gyakor­latban soha sem használták. Méltóságos főispán úr — úgymond — itt elválnak uraink. Az élet­ben jó barátok vagyunk, de a politikai téren nem találkozhatnak nézeteink, mert én a hazá­mat mindenek felett szeretem. Indítványozom, hogy küldessék ki egy háromtagú bizottság, mely Fejér vármegye feliratát megszerkeszti. (Hosszantartó lelkes éljenzés.) FanlUSZ Fülöp dr. mindenben hozzájárul Zichy Jenő gróf indítványához, azonban kéri, hogy ne három, hanem öttagú bizottságot küld­jenek ki. Fláth Pál báró főispán : Reflektálva Zichy Jenő gróf szavaira, kijelenti, hogy eltérnek né­zeteik, de a hazát egyformán szeretik. Mindket­ten — úgymond — annak boldogítására törek­szünk s azért kérem a közgyűlést, hogy ne vegye úgy, mintha az elhangzott beszédek egyike hazafiatlan, a másik hazafias lett volna. Mind­ketten a magunk utján haladunk, de célunk egy. A főispán fölteszi a kérdést az ő és Zichy Jenő gróf indítványára, kibővítve Fan­­tusz dr. indítványával. A főispán indítvá­nyára csupán mintegy tizenketten szavaztak, míg Zichy Jenő gróf indítványa mellett fel­állással mintegy százharmincan szavaztak. (Óriási éljenzés.) A felirat megszerkesztésére Zichy Jenő gróf indítványára kiküldettek: Széchenyi Viktor gróf, Mannsdorff Géza báró, Szüts Artúr megyei főjegyző, Kenessey Gyula és Rosenfeld Henrik. A közgyűlés lel­kes hangulatban ért véget. — Értekezletek. A szövetkezett el­lenzék vezette bizottsága folyó hó 3-án, szer­dán, délután négy órakor a függetlenségi pártkör helyiségeiben Kossuth Ferenc elnök­lete alatt ülést tart. — Az országgyűlési füg­getlenségi és 48-as párt folyó hó 3-án, szer­dán, délután 6 órakor saját klubhelyiségében értekezletet tart. — A disszidensek köre folyó hó 3-án, szerdán, este fél hat órakor saját klubhelyiségében (VIII., Kerepesi­ út 17. sz.) értekezletet tart. — Az országgyűlési ut-párt folyó hó 3-án, szerdán, este 6 órakor „Angol királynő“ szállóbeli klubhelyiségében értekez­letet tart. — A zsolnai választás. Zsolnáról írják lapunknak, hogy a zsolna-rajeczi kerület ellen­zéke lelkes hangulattal várja a május 2-iki kép­viselőválasztást, mely előreláthatólag egyhangú lesz, mert a szabadelvű párt nem állít jelöltet. Nagyon jellemző ez. A január 26-iki választásoknál a közigazgatási hatóságok durva erőszakoskodása és a legerkölcstelenebb lélek­­vásárlás mellett sikerült Rudnay István főszolga­bíró megválasztatását keresztül hajtani. Most, meg, miután a Rudnay megválasztatását a Kúria megsemmisítette, a szabadelvű párt még jelöltet se kapott. És megesik az a csoda, hogy Trencsén megyében egyhangúlag választ függetlenségi kép­viselőt az öntudatra ébredt nép. Vasárnap dél­után Rájeczen volt nagy népgyűlés, melyen a szövetkezett ellenzék részéről megjelentek Ham­mersberg László és Szatmári Mór orsz. képvi­selők; ezekhez csatlakozott Érsekújváron Aigner Adolf és Trencsénben dr. Pethő szerkesztő. Az érkezőket Zsolnán az ottani polgárság és Smia­­lovszky Valér, a függetlenségi párt népszerű jelöltje s a kerület volt képviselője fogadta. Zsolnáról nagy kísérettel mentek Smialovszky és a képviselők Rajeczre. Itt a vasúti állomáson nagy néptömeg várta az érkezőket. Nemcsak a kerületből, hanem a megye legtávolabbi részéből, sőt a szomszédos megyékből is voltak ott pol­gárok. Baross Károly rajeczi esperesplébános üdvözölte igen meleghangú beszéddel a meg­érkezett képviselőket. Hammersberg László meg­köszönte a szép fogadtatást s erre megindult a menet, melyet lovas bandérium vezetett és han­gos muzsikaszó mellett, zászlók alatt vonult be Rajeczre. Itt a főtéren volt a népgyülés, melyet Benyovszky János nyitott meg. Utána Hammers­berg László mondott hosszabb beszédet kitej­tvén a szövetkezett ellenzék s főkép a függetlenségi párt program­mját. Az élénk figyelemmel hallgatott szép beszédet Baross Károly plébánosa tolmácsolta tótul a népnek. Majd Szatmári Mór mondott gyújtó hatásu beszédet, különösen az államifentartó nép jogait és érdekeit hangsúlyozva. Nagy tetszéssel hallgatták Szatmárit és az őt tolmácsoló Pongrácz Lajost és dr. Brezsny János zsolnai ügyvédet is. Még Blazsek Lajos k­idvalili plé­bános intézett lelkes szózatot a néphez, végül Smialovszky Valér mondott köszönetet a népnek és a vendégeknek. — A gyűlés Smialovszky tüntető éltetése között ért véget, és a nép emelkedett hangulattal de szép rendben oszlott szét. De folytatódott a politikai demonstráció este Zsolnán, ahol a vá­ros polgárságának szine-java gyűlt össze a va­csoránál. És egymást követték a lelkes, hazafias felköszöntők úgy a jelölt, mint a föltámadt nem­zeti közszellem ünneplésére. Felköszöntőt mond­tak : Smialovszky Valér, Szatmári Mór, Ham­mersberg László, Aigner Adolf, Garay Lajos, dr. Brezny János és mások. Kossuth Ferenc­nek, mint a szövetkezett ellenzék elnökének üd­vözlő táviratot küldött a lelkes társaság. — Megüresedő mandátum. Újvi­dékről jelentik . Itt az hírlik, hogy Szalay La­jos szabadelvű párti képviselő egészségi okok­ból lemond képviselői mandátumáról. Május 2. Az orosz-japán háború. Budapest, máj. 1. A harctérről még mindig kevés hír ér­kezik. Linevics tábornok igen dicsekszik vele, hogy Tunghusian várost heves harcok után elfoglalta. Ez azonban csak alfélé előőrsi csa­tározás lehetett minden nagyobb jelentőség nélkül, sőt valószínű, hogy folytatása is volt még a dolognak, melyről Linevics — szokása szerint — hallgat egyelőre. A tengeri ütközet sem következett még be s Tokióban azt hiszik, hogy a 2. és 3. orosz hajóraj e hó 2-án egyesül. Újabb hír még, hogy Rosdestvenski hajó­raja a Filippinák felé vette útját. Tengeri csata előtt. London, május 1. A „Daily Mail“ tudósítója, aki halász­bárkában tért vissza a Kamran-öbölből Sai­gonba, a múlt hó 20-áról azt jelenti onnan lapjának, hogy alaposan fel lehet tenni azt, hogy Rosdesztvenszki tengernagy a Filippi­nák felé tartott, hogy ott a vladivosztoki ha­jókkal és Skadhov tengernagygyal, valamint a harmadik haiti hajóhaddal találkozzék. Calagtar, május 1.­­Reuter.) A harmadik orosz hajóhad Hainan sziget közelében van. Pária, május 1. Saigoni laphírek szerint Rosdeszt­venszki tengernagy a Filippinák irányá­ban tart. London, május 1. (Saját tudósítónk távlata.) A „Stettin“ nevű gőzös kedd éjjel a Honghoe öbölben a

Next