Budapest, 1905. május (29. évfolyam, 120-149. szám)
1905-05-02 / 120. szám
« 120. trim. ,BUDAPEST* bízvást fél abszolutizmusnak nevezhető, mert olyan kormányunk van, mely nem bírja a nemzet bizalmát és olyan parlamenti többségünk van, mely eddig legalább nem volt képes a nemzet törvényesen megnyilatkozott akaratának érvényt szerezni. Ez egy véghetetlen szomorú és szégyenletes állapot, amelynek mielőbb véget kell vetni, mert nem méltó sem a királyhoz, sem a nemzethez. Vagy legyen bátorsága a kormánynak belemenni a nyilt önkényuralomba vagy tanácsolja a királynak, hogy engedjen a nemzet kívánságainak. A nyilt abszolutizmustól a nemzetnek nincs mit tartania ; a szabadságharc utáni önkényuralom is kudarccal végződött, a mostani előreláthatólag még nagyobb kudarccal fog végződni; a nemzeti aspirációk teljesítésétől meg a királynak nincs mit aggódnia, mert ebben az esetben egy megelégedett nemzet fogja királya trónjának legerősebb támaszát és oszlopát képezni. Az egyesült ellenzéki pártok fölirati javaslata a legbölcsebb mérsékletet tanúsítja és nem képzelhetek magamnak olyan magyart, ki ennél kevesebbet kívánna. Ezért csatlakozom Heves vármegye átiratához. (Hosszas éljenzés.) * Székesfejérvárról jelentik: Fejérvár megye törvényhatósági bizottsága Fiáth Pál báró főispán elnöklésével ma tartotta rendes havi közgyűlését szokatlan nagy érdeklődés mellett. Heves megye ismeretes átirata heves politikai vitát provokált, ami előrelátható volt s épp ezért a megyei bizottsági tagok nagy számban jelentek meg a közgyűlésen. Ott voltak: Zichy Jenő gróf, Zichy Aladár gróf, Koller Tivadar, Gyapay Pál, Horváth Gyula dr. országgyűlési képviselők, továbbá Széchényi Viktor gróf, Czváky Antal gróf, Zichy Rafal gróf, Tallián Vilmos, Mannsdorff Géza báró, Mészlény Benedek stb. megyei bizottsági tagok. Szüts Artur megyei főjegyző bejelenti, hogy az álandó választmány azt javasolja, hogy a heves megyei átirathoz hasonló szellemű felirat intéztessék az országgyűléshez. (Zajos éljenzés.) Gyapay Pál orsz. képviselő a hevesmegyei átiratot kéri egész terjedelmében felolvasni, ami meg is történt. A felirat felolvasása után lelkes éljenzés tört ki, amikor Fláth báró főispán közbeszólt: Tehát a közgyűlés elfogadja. Majd Zichy Aladár gróf emelkedett szólásra. A felirat formájához minden tekintetben hozzájárul, azonban szeretné, hogy ne csak hasonló szellemű felirat terjesztessék fel, hanem szerkesztessék egy külön felirat, mely magában foglalja a Heves megye feliratának minden fázisát is és ezt terjeszszék a jövő közgyűlés elé, ahol elhatározható legyen, hogy a vármegye közönsége óhajt-e ehhez még valamit hozzáfűzni. (Éljenzés.) Fiáth Pál báró főispán. Bízik az itt megnyilatkozott többség lojalitásában, hogy bár politikai tekintetben más nézeten van, hogy őt nyugodtan végighallgatja. Heves megye törvénytelennek tartja az országház feloszlatását, bár mind függetlenségi képviselőt választott. Ha a Fejér megye törvényhatósági bizottságának tagjai ugyanezen a nézeten lettek volna annak idején, azt hiszi, itt is akadt volna olyan bátor ember, aki emiatt felemelte volna szavát. A felirat — úgymond tovább — elítéli az eddigi káros kormányrendszert; ennek értelme nincs, mert sehol semmi nyoma, hogy a kormány károsan működött volna. A gazdasági önállóság megvalósítása, mint törhetetlen program, meg nem állhat. — Majd kifejti, hogy az országban a gazdasági önállóság milyen káros hatással lenne. Ami pedig — úgymond — a feliratban a hadsereg magyar vezényleti nyelve megvalósítását törvényen alapuló követelésnek mondja, ez szintén nem állhat meg, mert ilyen törvény nincs. A kiegyezés őfelségének adta meg a jogot, hogy a hadsereg felett rendelkezzék. Törvényes kötéseket egyszerűen szétszakítani nem lehet. Azt pedig, hogy a felirat a magyar alkotmány melletti kitartásért üdvözli a többséget, nem helyeselheti, mert ezt nem vindikálhatja egy csoport magának, mert ezt minden párt megtette a maga utján s minden magyar embernek kötelessége alkotmányát megvédeni. Ezért indítványozza, hogy Hevesmegye felirata csak tudomásul vétessék. (A főispán beszédét többször zajos ellentmondások kisérték.) Utána Zichy Jenő gr. szólalt fel. Az elnöki székből — úgymond — főispán barátom páratlan módon elemezett egy az országgyűlési többséghez intézett feliratot. Ezt az elnöki székből tenni nem lehet és nem szabad. Előbb a közgyűlés által elfogadottnak mondja az állandó választmány határozatát s csak azután kel síkra ellene. Észrevételeket kell tennem politikai véleményeire. A hadsereg eddigi állapotáról szólva, 1867-ben éppen Sennyey Pál bárónak, a főispán sógorának mondotta Tisza Kálmán, az akkori ellenzék vezére, hogy a kiegyezésben nincs eléggé kidomborítva az önálló magyar hadsereg eszméje. Sennyey báró akkor igazat is adott Tiszának s ekkor formulázták, hogy a magyar hadsereg kiegészítő része a közös hadseregnek. A paritásról szólva megjegyzi, hogy igaz ugyan, hogy a delegációban egyformán voltak a magyar és osztrák képviselők, de a többség, sajnos, olyan volt a delegációban a magyar részről, akik készek voltak a haza alkotmányának gyökereit megvagdosni. (Éljenzés.) Ami pedig az eddigi kormányrendszer elítélését illeti, nagyon is helyénvaló, mert alkotmányunkat megrontották, a király és a nemzete közötti viszonyt veszélyeztették. Most pedig, hogy a nemzet ítélt felettük, hozzák-halasztják a dolgot és oda akarják vinni a nemzetet, amit nem csak kimondani, de elgondolni sem merek. A paritás meg van a törvénykönyvben, de gyakorlatban soha sem használták. Méltóságos főispán úr — úgymond — itt elválnak uraink. Az életben jó barátok vagyunk, de a politikai téren nem találkozhatnak nézeteink, mert én a hazámat mindenek felett szeretem. Indítványozom, hogy küldessék ki egy háromtagú bizottság, mely Fejér vármegye feliratát megszerkeszti. (Hosszantartó lelkes éljenzés.) FanlUSZ Fülöp dr. mindenben hozzájárul Zichy Jenő gróf indítványához, azonban kéri, hogy ne három, hanem öttagú bizottságot küldjenek ki. Fláth Pál báró főispán : Reflektálva Zichy Jenő gróf szavaira, kijelenti, hogy eltérnek nézeteik, de a hazát egyformán szeretik. Mindketten — úgymond — annak boldogítására törekszünk s azért kérem a közgyűlést, hogy ne vegye úgy, mintha az elhangzott beszédek egyike hazafiatlan, a másik hazafias lett volna. Mindketten a magunk utján haladunk, de célunk egy. A főispán fölteszi a kérdést az ő és Zichy Jenő gróf indítványára, kibővítve Fantusz dr. indítványával. A főispán indítványára csupán mintegy tizenketten szavaztak, míg Zichy Jenő gróf indítványa mellett felállással mintegy százharmincan szavaztak. (Óriási éljenzés.) A felirat megszerkesztésére Zichy Jenő gróf indítványára kiküldettek: Széchenyi Viktor gróf, Mannsdorff Géza báró, Szüts Artúr megyei főjegyző, Kenessey Gyula és Rosenfeld Henrik. A közgyűlés lelkes hangulatban ért véget. — Értekezletek. A szövetkezett ellenzék vezette bizottsága folyó hó 3-án, szerdán, délután négy órakor a függetlenségi pártkör helyiségeiben Kossuth Ferenc elnöklete alatt ülést tart. — Az országgyűlési függetlenségi és 48-as párt folyó hó 3-án, szerdán, délután 6 órakor saját klubhelyiségében értekezletet tart. — A disszidensek köre folyó hó 3-án, szerdán, este fél hat órakor saját klubhelyiségében (VIII., Kerepesi út 17. sz.) értekezletet tart. — Az országgyűlési ut-párt folyó hó 3-án, szerdán, este 6 órakor „Angol királynő“ szállóbeli klubhelyiségében értekezletet tart. — A zsolnai választás. Zsolnáról írják lapunknak, hogy a zsolna-rajeczi kerület ellenzéke lelkes hangulattal várja a május 2-iki képviselőválasztást, mely előreláthatólag egyhangú lesz, mert a szabadelvű párt nem állít jelöltet. Nagyon jellemző ez. A január 26-iki választásoknál a közigazgatási hatóságok durva erőszakoskodása és a legerkölcstelenebb lélekvásárlás mellett sikerült Rudnay István főszolgabíró megválasztatását keresztül hajtani. Most, meg, miután a Rudnay megválasztatását a Kúria megsemmisítette, a szabadelvű párt még jelöltet se kapott. És megesik az a csoda, hogy Trencsén megyében egyhangúlag választ függetlenségi képviselőt az öntudatra ébredt nép. Vasárnap délután Rájeczen volt nagy népgyűlés, melyen a szövetkezett ellenzék részéről megjelentek Hammersberg László és Szatmári Mór orsz. képviselők; ezekhez csatlakozott Érsekújváron Aigner Adolf és Trencsénben dr. Pethő szerkesztő. Az érkezőket Zsolnán az ottani polgárság és Smialovszky Valér, a függetlenségi párt népszerű jelöltje s a kerület volt képviselője fogadta. Zsolnáról nagy kísérettel mentek Smialovszky és a képviselők Rajeczre. Itt a vasúti állomáson nagy néptömeg várta az érkezőket. Nemcsak a kerületből, hanem a megye legtávolabbi részéből, sőt a szomszédos megyékből is voltak ott polgárok. Baross Károly rajeczi esperesplébános üdvözölte igen meleghangú beszéddel a megérkezett képviselőket. Hammersberg László megköszönte a szép fogadtatást s erre megindult a menet, melyet lovas bandérium vezetett és hangos muzsikaszó mellett, zászlók alatt vonult be Rajeczre. Itt a főtéren volt a népgyülés, melyet Benyovszky János nyitott meg. Utána Hammersberg László mondott hosszabb beszédet kitejtvén a szövetkezett ellenzék s főkép a függetlenségi párt programmját. Az élénk figyelemmel hallgatott szép beszédet Baross Károly plébánosa tolmácsolta tótul a népnek. Majd Szatmári Mór mondott gyújtó hatásu beszédet, különösen az államifentartó nép jogait és érdekeit hangsúlyozva. Nagy tetszéssel hallgatták Szatmárit és az őt tolmácsoló Pongrácz Lajost és dr. Brezsny János zsolnai ügyvédet is. Még Blazsek Lajos kidvalili plébános intézett lelkes szózatot a néphez, végül Smialovszky Valér mondott köszönetet a népnek és a vendégeknek. — A gyűlés Smialovszky tüntető éltetése között ért véget, és a nép emelkedett hangulattal de szép rendben oszlott szét. De folytatódott a politikai demonstráció este Zsolnán, ahol a város polgárságának szine-java gyűlt össze a vacsoránál. És egymást követték a lelkes, hazafias felköszöntők úgy a jelölt, mint a föltámadt nemzeti közszellem ünneplésére. Felköszöntőt mondtak : Smialovszky Valér, Szatmári Mór, Hammersberg László, Aigner Adolf, Garay Lajos, dr. Brezny János és mások. Kossuth Ferencnek, mint a szövetkezett ellenzék elnökének üdvözlő táviratot küldött a lelkes társaság. — Megüresedő mandátum. Újvidékről jelentik . Itt az hírlik, hogy Szalay Lajos szabadelvű párti képviselő egészségi okokból lemond képviselői mandátumáról. Május 2. Az orosz-japán háború. Budapest, máj. 1. A harctérről még mindig kevés hír érkezik. Linevics tábornok igen dicsekszik vele, hogy Tunghusian várost heves harcok után elfoglalta. Ez azonban csak alfélé előőrsi csatározás lehetett minden nagyobb jelentőség nélkül, sőt valószínű, hogy folytatása is volt még a dolognak, melyről Linevics — szokása szerint — hallgat egyelőre. A tengeri ütközet sem következett még be s Tokióban azt hiszik, hogy a 2. és 3. orosz hajóraj e hó 2-án egyesül. Újabb hír még, hogy Rosdestvenski hajóraja a Filippinák felé vette útját. Tengeri csata előtt. London, május 1. A „Daily Mail“ tudósítója, aki halászbárkában tért vissza a Kamran-öbölből Saigonba, a múlt hó 20-áról azt jelenti onnan lapjának, hogy alaposan fel lehet tenni azt, hogy Rosdesztvenszki tengernagy a Filippinák felé tartott, hogy ott a vladivosztoki hajókkal és Skadhov tengernagygyal, valamint a harmadik haiti hajóhaddal találkozzék. Calagtar, május 1.Reuter.) A harmadik orosz hajóhad Hainan sziget közelében van. Pária, május 1. Saigoni laphírek szerint Rosdesztvenszki tengernagy a Filippinák irányában tart. London, május 1. (Saját tudósítónk távlata.) A „Stettin“ nevű gőzös kedd éjjel a Honghoe öbölben a