Budapest, 1918. január-március (42. évfolyam, 1-77. szám)

1918-01-01 / 1. szám

4 BUDAPEST |918 január 1., kedd. lapok személyem és tevékenységem iránt a legnagyobb jóindulattal viseltetnek, amit hálásan állapítok meg és bár az olvasó kö­zönség maga is észreveheti, hogy a vezetésem alatt álló minisztérium ellen néhány lap részéről egy idő óta indokolatlan támadások történnek, mégis szükségesnek tartom egy délután megjelenő lap tegnapi támadására röviden a következőket megjegyezni : Ma még háború van és a háborús közigazgatás nem engemet illet. A vezetésem alatt álló minisztérium hatáskörébe a békére való át­menetei feladatai, illetve e feladatoknak­­ egy része van utalva. Ezeknek a feladatok­nak alapos előkészítését végzi teljes erővel ez idő szerint a minisztérium, amelynek mű­ködésére vonatkozólag minden tárgyilagos észrevételt és bírálatot — bárkitől jöjjön is az — szívesen veszek, nehéz munkámban azonban magamat, felelősségem tudatában, semmiféle indokolatlan támadással meg­zavartatni nem engedem. Budapest, 1917 december 31. Kiváló tisztelettel Földes Béla: Elmaradt ujévi üdvözlet. A Károlyi-pártnak holnap délelőttre ter­vezett ujévi üdvözlése elmarad. Választójogi gyűlés a Lipótvárosban. A Lipótvárosi Demokrata Kör a választó­jogi törvényjavaslat, benyújtása alkalmából látogatott népgyűlést t­artott vasárnap délelőtt. A gyűlésen Benedek János, Zboray Miklós és Pető Sándor országgyűlési képviselők is föl­szólaltak. Tóth János és a román egyház. Egy délben megjelenő lap Mangra Vazul érseknek Tóth János államtitkárral a mai na­­­pon folytatott tanácskozásával kapcsolatosan Tóth János államtitkárnak állítólagos kijelen­tését közli, amely szerint az 1848 : XX. t.-c. végrehajtásánál a románokat azért nem lehe­tett figyelembe venni, minthogy a román be­törés miatt a magyar közvélemény ellenszenv­vel viseltetik a románok iránt. Ezzel szemben Tóth János államtitkár a következőket jelen­tette ki munkatársunk előtt: A Mangra érsekkel folytatott beszélgetést nem a valóságnak megfelelően köztik. Arra a fölvetett kérdésre, hogy miért nem vétetett föl a görög-keleti egyház a most benyújtott 1948 : XX. t.-c. fokozatos végrehajtásáról szóló tör­vényjava­latba, Mangra Vazul érseknek adott válaszom az volt, hogy erre a feleletet megadja a törvényjavaslat indokolása. Eszerint a görög-keleti egyház soha sem mutatta ki a kormánynak azt, hogy híveinek egyházi adó­terhei oly nagyok, oly terhesek volnának, hogy az államtól ez idő szerint is élvezett tetemes egyházi és iskolai segélyek mellett nem tudnák azokat híveik fedezni. Hogy a jövőben külön törvényben fog szabályoztatni a görög-keleti egyház államsegélye, erre ígéretet nem tettem, nem tehettem, mert ez nem tőlem függ. Hogy mi lett volna a sorsa a most benyújtott törvény­­javaslatnak, ha abban a görög-keleti egyház államsegélye is bennfoglaltatik, azt senki sem tudhatja, mert ennek a segélynek beállítása a fentebbi indok miatt meg sem kiséreltetett. A delegáció tanulmányútja. A delegáció háznagya a, következő táv­irati értesítést küldte a magyar delegátusok­nak : A hadügyminisztériumtól vett értesülés szerint január 2-án a két delegáció tagjainak tanulmányútja veszi kezdetét Belgrádira. A tanulmányút vezetője Knezsevits őrnagy. A kormány üdvözlése. ’ Pancsovárát táviratozzék . Pancsom város törvényhatósági bizottsága Nedeczky Jenő fő­ispán eln­öklésével szombaton to­­­tolta meg köz­gyűlését, amelyen egyhangúan elhatározta, hogy a kormányt és Vázsonyi Vilmos minisztert a választójogi törvényjavasat benyújtása al­kalmából üdvözli. Zombor üdvözli Apponyit és Vázsonyit, Zomborból jelentik : Zombor szabad kir. város törvényhatósági bizottsága lesz decem­ber 31-én Maleghy Em­­d dr. főispán elnöklése alatt megtartott rendes közgyűlésén egyhangú lelkesedéssel elhatározta, hogy Apponyi Albert grófot a katholikus autonómia, Vázsonyi Vil­mos­ért, pedig s­ választójogi törvényjavaslat beterjesztéséért süélytisztelettel üdvözli.­ ­ A határkiigazítás mellett — a határkiigazítás ellen. Gyuláról jelentik: Békés vármegye tör­vényhatósági bizottságának Füzesséry Zoltán főispán elnöklete alatt tartott közgyűlése el­határozta, hogy az országgyűléshez feliratot intéz, amelyben a kolozsvári átirat szellemé­­­­ben állást foglal a magyar-román határk­iigazítás­­ mellett. Elhatározta még a­ közgyűlés, hogy­­ üdvözli Apponyi Albert gróf kultuszminisztert a román tanítóképzők ellenőrzése tárgyában­­ kiadott rendeletéért. •A Komárom város tör­vényhatósági bizottságának legutóbbi közgyű­lésén tárgyalták Kolozsvár város átiratát, amelyben a magyar-oláh határkiigazítás tekin­tetében a képviselőtázhoz intézett feliratának támogatását kérte. Peredy Géza dr.-nak, a füg­getlenségi párt elnökének indítványára a köz­gyűlés egyhangúlag kimondotta, hogy Kolozs­vár feliratát nem támogatja. A munkapárt veresége Hunyadvármegyében, Déváról táviratozzék . Hunyadvármegyé­nek e hó 29-én tartott közgyűlése csúfos vere­séget hozott a munkapártra. Ezen a közgyűlé­sen töltötték be a vármegye alispáni székét amelyre Czulay Lajos munkapárti főjegyző is pályázott. Csulay, látván a biztos bukást, visszatépett a jelöltségtől és így egyhangúlag Lázár Farkas hivatalos jelöltet választották meg alispánná. Feminista nagygyűlés. A Feministák Egyesülete január másodi­kára nyilvános gyűlést hirdetett, amelyet rajta kívül eső okokból nem tart­hatott meg. Az egye­sület e gyűlés helyett január 3-án, estit önök délután hat órakor a régi képviselőházban gyűlést tart a nők választójogáról. Krítikus isónapok. —• Az antant válságos helyzete. — A fegyverszünet megkötése és béke­­tárgyalások megindítása Oroszországgal, az ántánt-államokban érthető idegességet idé­zett elő. Irtóztató a fizikai és erkölcsi nyo­más, amely alatt az ántánt népei szenved­nek. A fojtogató érzés­e szavakkal tör ki belőlük : a kritikus hónapok ! A Marne-menti csata óta, tehát már 42 hónapja, a nyugati hatalmak seregei, hála az orosz milliós sereg kimeríthetetlen­ségének, a támadás sztratégiai szempontjá­ból igen előnyös helyzetben vannak. A né­metek, úgy látszott, végleg a védekező szerepére vannak kárhoztatva. Számtalan­szor tűrniök kellett, hogy az angolok és franciák ott támadják meg őket, ahol ne­kik tetszik. A nyugati hatalmaknak volt módjuk és idejük támadásaikat szélesen megalapozni. Számtalanszor rohanták meg az áttörés szándékával a német állásokat. És hogy ez nem sikerült, úgy hat, mint valami tragikai vétség, amely a világ­­dráma végkifejlésénél jelentékeny szerepet fog játszani. Sem Joffre és French, sem Haig és Nivelle, de Petain sem tudta az időt és körülményeket kihasználni. Operációikat nem hatotta át­teremtő gondolat, a hiányo­san és rosszul alkalmazott mechanikára alapoztak mindent. De mindmegannyi ku­darc nem volt elegendő ahhoz, hogy észre­­térjenek. A nagy­ ellentámadás Verdunnél 1916. februárjában megmutatta nekik a német oroszlán körmeit, de a csapást ha­mar elfeledték, amidőn az angol sereg akcióba lépett A biztonságnak szép és ké­nyelmes érzése véget ért. Megszűnt az az idő, amikor csatát­ csatára rendeztek min­dig azzal az érzéssel, hogy őket komoly veszedelem nem fenyegeti. A keleti front eseményei a sztratégiai helyzetet gyökere­sen megváltoztatták A német nyu­gati sereg bizton számíthat a német keleti, eset­leg a magyar-osztrák keleti sereg támoga­tására is Ezzel a hatalmas erősítéssel képes lesz sztratégiai offenzívám. Nagyzási hó­bortjából pedig kezd öntudatra ébredni az antánt is. Szive ég esze felismerte a helyzet kritikus voltát és kétségbeesve kiáltja: Amerika segíts ! Az ántánt már pontosan kiszámította, hogy mennyivel több katonája lesz most Németországnak a nyugati fronton. Szere­tettel űzi az ántánt a matematikát, bár végre beláthatná, hogy a számok csak a zseni kezében bírnak mágika-­ erővel. A ka­tonai zseni láthatatlanul változtatja át az egyet háromra és ott, ahol az ellenség csak egyet sejt, hármat állít vele szemben. Ez a katonai matematika ! Ez az, amihez az antant-generálisok nem értenek. De viszont tudják, hogy Hindenburg nagyon ért hozzá és ez a tudat csak fokozza rémületüket. Egészen érthetetlen volna, hogy az ántánt a német offenzívától való félelem következtében még mindig nem gondol a békére. Hát ennek is vannak okai : annyira összegabalyodott már az ántánt helyzete, hogy nem is mer a kibogozásra gondolni, azután meg a németektől tanulni akar, akkorra, amikor majd az amerikaiak meg­érkeznek. Hogy váljon az angol és francia seregek ellent fognak-e tudni állani a né­meteknek , ettől függ a végső győzelem nagy problémája. Ez viszont az áttörés kérdése. Miután az áttörést eddig mindig más frontokon alkalmazták, azt meríti ta­nulságul az ántánt, hogy a nyugati fronton ez nem is fog sikerülni. Ezt a reményüket arra alapítják, hogy az állások itt hasonul­­hatlanul erősebbek, mint voltak a többi frontokon, a csapatok minősége is jobb, mint voltak amazok, a tüzérség pedig ép­penséggel a legtökéletesebb. Mindez így is tehet. Csakhogy a háború története azt bi­zonyítja, hogy minden feladat megoldható, ha a szükséges eszközök rendelkezésre álla­nak, ha a támadás eszközei felülmúlják a védelem eszközeit. Az elmúlt esztendő nagy és eredmé­nyes katonai sikereinek büszke érzésével eltelve, sziklaszilárd bizalommal és eltö­kéltséggel tekinthetünk az 1918. év katonai operációi elé. *iiiiiimi iiiiiiaiiiiiiiiianiiiiiiiiiiiiaiiii!iiiiiiiiii iiiiiii iiiiiniiiii!‚niiiiiiiiiiiiiiiviiniii!i!inniiiimin KÜLFÖLD. Az új Lengyelország. Bécsből jelentik, hogy Kucharzewszki lengyel miniszterelnök Rosztvo­­rovszk­i gróf és két titkár kíséretében Czemin gróf látogatására odaérkezett. — Berlinből táv­iratozzék : Kühlmann államtitkár Breszt- Litovszkból való visszautazása közben 24 órát tartózkodott Varsóban, hogy Kucharzevszki lengyel miniszterelnöknek minapi berlini láto­gatását viszonozza. Ez alkalommal alkalmasint folytatták a Berlinben kettőjük közt folyt tárgyalásokat. Első­sorban nyilván lengyel képviselőknek a breszt-litovszki tárgyalásokon való részvételéről lehetett szó. Tudvalévően ily részvétel ellen úgy államjogi, mint közjogi természetű aggodalmak forognak fenn. A szász törvényhozás reformja. Egy drezdai táviratunk szerint a szász tartománygyűlés elé törvényjavaslatot terjesztettek az első kamara összetételének megváltoztatásáról. A javaslat szerint a kormány visszautasít minden óhajt, amely az első kamarát mélyrehatóan meg­változtatja sőt eltörölni akarja. Javasolja a mandátumoknak tizenkettővel való szaporí­tását, melyből tíz a kereskedelem, kettő az ipar képviselőinek jutni. Ha a többi foglalkozási ágnál is meg­vannak a közvetlen képviseltetés előfeltételei, szintén lehetővé fog az tétetni. A kormány szándéka, hogy királyi meghívás révén, munkások is meghívassanak az első kalafijába. Adakozzunk a Vörös Kereszt Egylet­nek! Segítsük a hadbavonuttak családjait é a­z elesettek hozzátartozóit !

Next