Budapest, 1918. január-március (42. évfolyam, 1-77. szám)
1918-01-01 / 1. szám
ü lésétől állt volna hátsó lábára. A választásokra lehetne erre vonatkozólag képet rajzolni. A választói jog kiterjesztése révén megtartott új választások óriási meglepetést hoznak. Az eredmény a népre kedvező lesz. Az egyes hónapok jellegei: Január hideg és várak más teljes, február enyhe és megnyugtató, március vizes és örömteljes, április meleg és kesernyés, május forró és diadalmas, június szeles és változatokban gazdag, julius hűvös és kínos, augusztus rekkenő meleg és mozgalmas, szeptember derűs is meglepetéses, október esős és jelentéktelén, november havas és lármás, december száraz és olyan, mint minden normális december. Akinek pedig ez a horoszkóp sem tetszik, írjon jobbat. Jokó. LEGÚJABB. Hz dn Missnim. (Lloyd George hajlandó tárgyalni a központi hatalmakkal.) Amsterdamból jelentik az új esztendő első órájában, hogy a Reuter-ügynökség egy távirata szerint Lloyd George kifejezte abbeli készségét, hogy hajlandó a központi hatalmakkal, illetve Németországgal közvetlen tárgyalásokat folytatni a békéről, ha Németország precízen körülírja feltételeit. A független Ukrajna üdvözlése. Pétervár, dec. 31. A népbiztosok kormánya üdvözli az igazi nép kormány megalakítását Ukrajnában, amennyiben a munkások és parasztok radáját az ukrajnai nép köztársasága igazi kormányának tekinti és megígéri e köztársaság új kormányának, hogy testvéri támogatásban részesíti és hogy mindenképen belemegy a békéért való harcba és síkra száll azért, hogy a földbirtokokat, gyárakat és egyéb műveket és a bankokat átadják az ukrajnai nép munkástömegeinek. Éljen az ukrajnai és oroszországi munkások, katonák és parasztok testvérisége. A népbiztosok tanácsa. Az I. Péter erőd légberöpült. London, dec. 31. A «Times« jelenti Pétervárról. Az I. Péter erőd Kronstadt mellett légberöpült. Óriási béketüntetés Péterváron. Pétervár, dec. 31. Itt ma nagy manifesztáció volt a béketárgyalás sikere alkalmából. A tüntetésen több ezer munkás, katona és matróz vett részt. A menet a külvárosokból indult el a Nevski Prospekten át és résztvett abban az összes gyárak munkássága. A katonákat katonai zenekarok kisérték. A Péterváron lakó ukrajnaiak is résztvettek a tüntetésben. A tüntetők számos vörös zászlót hordtak különböző feliratokkal, amelyek többnyire bizalomnyilvánítások voltak a szovjet iránt, amely az országnak megadja a békét. A nép e nyilvános tüntetéssel legutolsó nyomatékos felszólítását intézte Európa demokráciáihoz, hogy együttesen dolgozzanak az általános békéért. Ennek a felhívásnak kell, hogy foganatja legyen. Goremykint és családját meggyilkolták. London, dec. 31. A Reuter-ügynökségnek jelentik Pétervárról. Egy estilap jelentése szerint Goremykin volt miniszterelnököt feleségével és vejével együtt a Kaukázusban levő falusi kastélyában betörők megtámadták és megölték. BUDAPEST: Kikiáltották a moldvai köztársaságot London, dec. 31. A «Times« jelenti Pétervárról: Besszarábiában proklamálták a moldvai köztársaságot. Kijelentették, hogy a köztársaság az orosz államkötelék keretében fog megmaradni. Tárgyalás a fehér-tengeri fegyverszünetről. Pétervár, dec. 31. A Fehér-tengerre vonatkozó fegyverszünet részleteinek megállapítására kiküldött orosz bizottság ma délután találkozott első ízben Keyserling báróval, a német tengerészeti vezérkar képviselőjével. A lapok jelentése szerint Keyserling báró a Bristol-szállóban, amelyet a német küldöttség számára fenntartottak, sok német hadifoglyot fogadott, akik tudakozódtak a hazai viszonyokról. Trockij is találkozott a német küldöttséggel, amelynek tagjai a lapok híradása szerint meglátogatták a német nagykövetséget, amelyet tudvalévően három évvel ezelőtt teljesen kifosztottak. Irkuckban meggyilkolt franciák. London, dec. 31. A Reuter-ügynökség jelenti Charbinból. Az irkucki harcok folyamán a vörös gárda meggyilkolta a francia konzulátus ügyvivőjét és két más franciát. A lakosság éhséget szenved. A maximalisták erősítéseket kapnak Krasznojarszkból. London, dec. 3. A Reuter-ügynökség jelenti Pétervárról. Irkuckban a harcok a rendes csapatok és a vörös gárda között egyrészről és a kozákok és a katonai iskolák növendékei között másrészről majdnem egy hétig tartott. Ágyukat és géppuskákat is fölhasználtak. Azt jelentik, hogy egész városnegyedek elpusztultak. Az állami bank fiókja és a táviróhivatal leégett. Az összes szibériai rabok kiszabadultak Berlin, dec. 31. (Saját tudósítónk távirata.) A svájci «Presstelegraf« jelenti Pétervárról. A maximalisták kinyitották az összes szibériai fogházakat és az összes rabokat szabadon bocsátották. Hindenburg és Holtzendorff táviratváltása. Berlin, dec. 31. Hindenburg tábornagy és Holtzendorff tengernagy újév alkalmával táviratokat váltottak egymással, melyekben kifejezést adtak a jövőbe vetett hitüknek. Olaszország válasza az orosz meghívásra. Basel, dec. 31. (Saját tudósítónk távirata.) A Stefani-ügynökség szerint Olaszország az orosz meghívásról még nem dön- tött. A kormány csak Olaszország szövetségeseivel egyetértően fog cselekedni. - -----Taft beszéde Amerika részvételéről, Hága, dec. 31. (Saját tudósítónk távirata. ) Newyorkból jelentik : Taft volt elnök Bostonban tartott beszédében kijelentette, hogy két millió amerikainak Európába küldése távolról sem elégséges , legalább hét millió kell. Amerika tehát szedje össze minden erejét a háború befejezésére, vagy pedig készüljön rá egy félszázad évvel előbb, mint Németország tette. 1918 január 1.. kera. Harmincezer koronás csekkhamisítás. — A kulcsár bűne. — Hová lett a pénz !Elek Henrik pusztakereszturi földbirtokos panaszt tett a főkapitányságon, hogy egy érsekujvári pénzintézetben kezelt takarékbetétéből harmincezer korom hiányzik. Elek közölte panaszában, hogy mivel csak keveset tartózkodik birtokán, ispánját, Wohlstein Gusztávot bízta meg a betéti összegre vonatkozó utalványozási joggal. Wohlstein viszont sokszor Bánki Kálmán gazdasági kulcsárt küldte be Érsekújvárra, hogy a betétből összegeket vegyen fel. A rendőrség nyomozást indított Elek panasza alapján és ekkor megállapították, hogy Bánki kulcsár november 16-án egy Wohlstein aláírása csekkre harmincezer koronát vett föl az Érsekujvári Takarékpénztárnál. Bánkit előállították s a főkapitányságon elismerte, hogy a harmincezer koronát a betétből ő vette föl, hamisított csekk alapján s a pénzt apósa házánál Seregélyes községben egy körtefa aljában ásta el. Ezt a fantasztikus vallomást később módosította s az egész ügy ódiumát Wohlsteinre igyekezett hárítani. Elmondotta, hogy Wohlstein bujtatta föl a pénz felvételére, amelyből csak ezer koronát tartott volna meg a maga számára, tizenegyezer koronát pedig állítólag Wohlstein Gusztávné nevére helyezett el egy pozsonyi takarékpénztárban, a takarékkönyvet pedig átadta Wohlsteinnak. Védekezésében előadta még, hogy mikor Wohlsteintől érdeklődött, mi lesz, ha kitudódik a dolog, az ispán megnyugtatta, hogy akkor csak ülje le a büntetést, a családjáról majd gondoskodnak. Elek Henrik földbirtokos úgy vallott a rendőrségen, hogy Bánki vallomását nem tartja hitelt, érdemlőnek, mert Wohlstein régi megbízható embere, míg Bánki büntetett előéletű s zsarolásért két évre, csalásért három évre ítélték annak idején a bíróságok, ő is, a rendőrség is azon a nézeten vannak, hogy a harmincezer koronát egyedül Bánki sikkasztotta el. A terhelő adatok alapján Szentkirályi Béla rendőrtanácsos ma letartóztatta Bánkit, a csekkhamisítási ügyben pedig folytatja az eljárást. Szilveszter. * -«* úgy van az idén is, mint minden más esztendőben, hogy" a balga ember áhítattal és valami féle-remegő bizonytalansággal várja ama bizonyos tizenkét harangkongást, az éjfél elkövetkezését s hiszi, hogy uj dolgok küszöbére érkezett, mert uj év, uj idő köszöntött rája. Holott az idő örök s a múlás csak maga az ember s az általa alkotott emberi. A tér változatlan, a föld s a csillagok szintén, a nap s a hold, mélység és magasság rezzenés nélkül futják a maguk miliárd éveit s nem veszik észre, hogy mint századokkal ezelőtt vén alkimisták, kabalisták, Buddha-kutatók, Zoroaszter-imádók, bizonyára ma is kiülnek a toronyerkélyre archidiakónusok, miniszterek, hadvezérek, poéták, szerelmes szolgálók és ficsurak, hogy az éjfél elkongásakor elmormogják kabalisztikus mondataikat, megszámlálják a hét utcasarkon felragyogó fényt, csillagok hullását, vagy ólmot öntsenek és a borban szálló gyöngy felét az ó esztendőre, felét az újra írják, vagy levonuljanak sötét pincébe és titokzatos port keverjenek az üstbe, melyből aranyat, szerelmet vagy magát az egész jövőt szeretnék elővarázsolni. A bohó ember, ki gyermeki kedélyét, frissen engedi felbuggyanni ez estén, csodálatos erők elkövetkezését reméli. Hiszi, mert hivő, hogy az uj esztendő nem fogja megcsalni, mint az elmúlt, hiszi, mert ezt