Budapest, 1967. (5. évfolyam)

8. szám augusztus - Dr. Seenger Ervin: A Lánchíd alapkőletételének 125. évfordulójára

A főváros életéből kétmillió gyümölcsfa termése járul hozzá Budapesten a lakosság ellátásához. Ezek a gyümölcs­fák a fővárosi gyümölcsfogyasztás mintegy harma­dát fedezik. A budapesti gyümölcsfák keveset te­remnek, s ezért a szakemberek arra törekszenek, hogy a fővárosban levő százezer kiskert termésének mennyiségét legalább háromszorosára emeljék. A régi ferencrendi templom a Várban egykor a pasák imaháza volt. Gerő Győző régész, a Buda­pesti Történeti Múzeum tudományos munkatársa a hajdani­­pasa-szerájnak újabb építészeti részleteit tárta fel. Munkája során a különböző használati tár­gyak és fegyverek mellett a hatalmas palota falaza­tain kívül felfedezte a palota fürdőjét, vízvezetéké­nek és a megsemmisült gótikus ferences templom szentélyének a várfalig terjedő maradványait. Hazánkban az elvonókúrán résztvevők számá­nak 11 százaléka nő, s ez megközelíti a nemzetközi 12—15 százalékos adatokat. A fővárosi detoxikáló állomásra évente hozzávetőleg ezer nőt szállítanak be. Dr. Bálint István szakorvos véleménye szerint a valóság még az adatoknál is kedvezőtlenebb, mert a nők nagy részének iszákossága rejtve marad. Egy statisztika szerint Budapesten az iszákos nők 41 százaléka társtalan, míg ez az arány az alkoholista férfiak között csak 28 százalékos. Az alkoholista nők másik jelentős része, 36 százalékos arányban ház­tartásbeli, míg az állásban levő nők közül elsősorban a vendéglátóipar, szállodaipar, szeszipar dolgozóit­­ fenyegeti fokozottabban az alkoholizmus veszélye. Ez év június 4-től a nyári idegenforgalmi sze­zonban vasárnap esténként kuruckori tárogatós zene hangzik fel a Halászbástya egyik tornyában. A félórás toronyzene-műsor sípjelzéssel kezdődik és kuruc takaródéval fejeződik be. Helyreállítják a Magyar Állami Földtani Intéze­tet, amely két év múlva lesz száz esztendős. A Lechner Ödön tervei alapján készült épület a há­ború alatt erősen megsérült, a centenáriumi ünnep­ségre kívül-belül renoválják és a tetőre eredeti zsolnai pirogranit díszeket helyeznek el. Az Út- és Vasúttervező Vállalat érdekes ja­vaslatot terjesztett a főváros elé. Az egyik tervező csoport két változatban is kidolgozta egy olyan budapesti kötélpálya tervét, amely a Gellérthegyre vinné fel utasait. Az egyik változat szerint a körül­belül hétszáz méter hosszú körforgalmú kötélpálya a Tabánból indulna. A négyszemélyes, zárt kabinok másodpercenként mintegy 2,5 méteres sebességgel közlekednének, s így a pálya óránként 450—500 utast tudna a hegyre felvinni, illetve lehozni. A má­sodik elképzelés szerint a pálya a Belgrád rakpart és a Citadella között keresztezné a Duna vonalát. Itt a két egymás mellett húzódó, körülbelül 500 méter hosszú kifeszített sodronykötélen 25 szemé­lyes kocsik közlekednének. Ez a pálya óránként 475 utast szállíthatna. Rendkívül nagy érdeklődés nyilvánult meg a Fővárosi Tanács közlekedési igazgatósága és város­rendezési osztálya által közösen tavaly november­ben hirdetett pályázat iránt, amelyet a Moszkva tér, valamint a Magyar Jakobinusok tere és környé­kük együttes forgalmi rendezésére írtak ki. A bí­ráló bizottság a díjazásra és megvásárlásra rendel­kezésre bocsátott 170 ezer forintot kiosztotta. A pályaművek több érdekes ötletet tartalmaznak: van, aki a Krisztina körútról jövő villamosok sül­lyesztését tervezte, s a Moszkva téri villamos vég­állomás teljes átépítését ajánlja. Az egyik pályázó a csomópontok többszintű átépítését javasolta, egy másik a Csaba utca és az Ezredes utca között külön­szintű vasutat képzelt el. Többen terveztek a Széna tér alatt közúti, a Moszkva téren és a Déli pálya­udvarnál gyalog-aluljáró rendszert. A Magyar Nemzeti Múzeumban megnyílt a Magyarország története a honfoglalástól 1849-ig című nagyszabású történeti kiállítás, amely három esztendeig tartó előkészületek után került a közön­ség elé. A kiállítás hat esztendeig várja a látogató­kat ebben a formában, utána, ha a Széchényi Könyvtár elköltözik és a múzeum megkapja az egész épületet, sor kerül egy teljes történeti kiállí­tás felállítására. A főváros területén 1967-ben ismét bővül az óvodai férőhelyek száma. A terv szerint 150 újabb férőhelyet kapnak az óvodások, a bölcsődések pedig 500 új férőhelyhez jutnak. Budapesten ebben az év­ben 21 622 lesz az összes óvodai férőhely. Lényegesen csökken a fővárosban a vidékről felköltözők száma. 1966-ban összesen 16 ezren köl­töztek csak fel Budapestre. Az elmúlt esztendőben javult a születési arányszám is: 8 százalékkal több volt az újszülött, mint 65-ben, az elhalálozások száma 65-höz viszonyítva pedig 4 százalékkal csök­kent. Az elmúlt év végén a főváros lakosságának száma 1 968 000 volt. A belső — főként az I., az V. és a VI. — kerületekben 1960 és 1966 között a la­kosságszám csökkent, a külső kerületekben viszont növekedett. 1966-ban a főváros 16 ezer oktató mun­kát végző alkalmazottjának átlagos jövedelme 14 százalékkal emelkedett, az egészségügyi alkalma­zottak átlagjövedelme pedig 150—160 forinttal nőtt. Az Uzsoki utcai kórház felvette a Weil Emil fővárosi kerületi vezető kórház nevet. A névadó ünnepségen dr. Szabó Zoltán egészségügyi minisz­ter mondott ünnepi beszédet. A csepeli szabadkikötő nyílt rakodójánál a földmunkák során épülettörmelékek, kormos edénytöredékek, állatcsontok és csontvázak kerül­tek felszínre. Szakemberek megállapították, hogy a szabadkikötőben nagy kiterjedésű XI. századi sír­mező van. Az egyik nőcsontváz jobbkezén bronzból sodort gyűrűt, nyaka táján átfúrt pénzt. Szent Ist­ván ezüst dénárát találták. A VI. kerületi tanács végrehajtó bizottsága el­fogadta a főútvonali bizottság beszámolóját a Bajcsy-Zsilinszky út, a Lenin körút és a Népköz­társaság útja rendezési és fejlesztési tervéről. A November 7. tér 1. számú házban a főútvonali bizottság egyebek között javasolta: szüntessék meg a Csemege és a Fényszöv üzletet, helyére nagy fotó­üzletet építsenek. A Kékes Étterem mellett levő trafikboltot az étteremhez akarják kapcsolni, ugyanakkor javasolják, hogy az IBUSZ költözzék el, mégpedig a Rozmaring eszpresszó helyére. A 4-es számú házban a kereskedelmi osztály az ott levő valamennyi üzlethelyiségből egyetlen nagy kultúr­cikkboltot szeretne létrehozni — a főútvonali bi­zottság az OFOTÉRT bővítését javasolja. A toto­lottó fiókot a Brazil eszpresszó helyére kívánnák át­költöztetni, a Lenin körút 78. alatt levő vajas süte­mények boltját a háztartási bolt helyiségével bőví­tenék, a férfi divatüzletet pedig a rádióamatőr-bolt helyiségével. A pedagógusnap alkalmából elsőként az or­szágban több mint 300 pedagógusnak adták át Csepe­len ünnepélyes külsőségek között a törzsgárda jel­vényt. A jelvényt olyanok kapták, akik 30, 25, il­letve 20 éve végzik nevelő munkájukat megszakítás nélkül a főváros e nagymúltú munkáskerületében. A Budapesti Nemzetközi Vásár lebontása után a könnyűipari pavilon díszkútjában 427 forint 30 fillért szedtek össze a munkások azokból a pénz­érmékből, amelyeket a vásár látogatói emlékként dobtak a medencébe. Az idei BNV május 19-én 35 ország részvételé­vel nyílott meg. Az 1966. évi BNV-n 1057, ebben az évben 1291 külföldi cég vett részt a nagyszabá­sú kiállításon. Ezer lakás lebontására kerül sor ebben az év­ben a fővárosban, tekintve, hogy elfogytak a be­építésre alkalmas nagy, összefüggő területek. Több­nyire két-háromlakásos kis házakat szanálnak. Az első bontás Kelenföldön kezdődött, ahol összesen 110 épület kerül csákány alá. Csepelen 30, Óbudán 150 kis ház bontását kezdik meg. A Művészeti Szakszervezetek Szövetsége júniusban tartotta VI. kongresszusát. Ebből az alka­lomból hangzott el az alábbi összesítés: 1966-ban 45 millió 263 ezer könyv került forgalomba, 5 004 000 ember volt színházban és 104,6 millió néző látogatta a filmszínházakat. A tv előfizetők száma 672 ezerrel emelkedett három év alatt és 1966 végére elérte az egy milliót. A XV. kerületi tanács a harmadik ötéves terv­időszakban 544 millió forintot fordít a kerület fej­lesztésére. Lakásépítkezés indul az Epres soron, a Gazdálkodó úton a négyéves ciklusidőben 1542 la­kást építenek. Előkészítik a Régi tér és környéké­nek szanálását, 5000 lakást kívánnak építeni ezen a területen. A négyéves ciklus alatt a csatornahálózat fejlesztésére 84 millió forintot fordítanak, 12 millió forintos beruházással 25 munkahelyes kerületi egészségügyi rendelőintézetet létesítenek. A Dózsa György úton 16 tantermes gimnázium épül, kor­szerűsítik a Kossuth utcai iskolát, megkezdik a Kozák téri iskola felújítását, az Ifjú Gárda téren ABC áruházat nyitnak. Holland mesterek címen e hó végéig kiállítás lát­ható a Szépművészeti Múzeumban. A kiállításra 23 értékes művet kaptunk kölcsön a varsói Nemzeti Múzeum gyűjteményeiből, amelyek a Szépművé­szeti Múzeum gazdag anyagával együtt széles kör­képet adnak a művészet barátainak a XVII. századi holland festészetről. A lengyel és magyar múzeumok együttműködését elindító kiállítást a jövőben újab­bak is fogják követni. Pieter Lastman: Tóbiás és az angyal (Varsói Nemzeti Múzeum) című képe, valaha Rembrandt tulajdonában volt 44

Next