Budapest, 1976. (14. évfolyam)

1. szám január - A címlapon: A Kandó Kálmán Villamosipari Műszaki Főiskola diákotthona a Bécsi úton (Csigó László felvétele)

kedésnek ez az üteme egyrészt azt jelenti, hogy fővárosunkban még egyetlen ötéves terv alatt sem épülhetett annyi lakás, álta­lános iskola, bölcsőde, kórházi ágy és ke­reskedelmi létesítmény, még soha ennyi pénzt nem fordíthattunk közműveink, köz­lekedési-, egészségügyi­ és művelődés­ügyi hálózatunk fejlesztésére, mint az V. ötéves tervben. Másfelől azt is jelenti, hogy az V. ötéves terv fejlesztési lehetőségei el­érik a népgazdaság teherbíró képességének felső határát. Tisztában kell tehát lennünk azzal, hogy fejlesztési lehetőségeink az V. ötéves tervben tovább nem növelhetők. Ez egyszersmind azt is jelenti, hogy fővá­rosunkban az V. ötéves tervben is marad­nak meg nem oldható problémák, jogos, minden tekintetben indokolt, de egyelőre még ki nem elégíthető szükségletek. A két­ségkívül meglevő és megmaradó problé­mák ellenére — amelyekről szeretnénk minden kendőzés nélkül beszélni, és ame­lyekről a párt- és a kormányszerveket is őszintén tájékoztattuk — egész V, ötéves tervünket a minden eddiginél gyorsabb fejlődés lehetősége jellemzi. Első: a lakásépítés Fejlesztési célkitűzéseink rangsorolását a társadalmi szükségletek határozzák meg. Változatlanul célkitűzéseink első helyén szerepel a tömeges lakásépítés folytatása, a lakáshiány csökkentése. Közel 100 ezer lakás felépítését tervezzük öt év alatt, eb­ből a nettó lakás­szaporulat körülbelül 70 ezer lesz. Számításaink szerint, ha lakásépítési ter­vünket teljesítjük, új lakáshoz jut a ma nyilvántartott, lakással egyáltalán nem ren­delkező lakásigénylők több mint 1/3-a, és a lakásépítés komplexitása révén biztosít­hatjuk mintegy 320—350 ezer fővárosi lakos számára a korszerű lakáskörülménye­ket, valamint az eddiginél sokkal szélesebb körű és magasabb szintű ellátást. Először nyílik lehetőség arra, hogy mint­egy 20—22 ezer telepszerűen elhelyezkedő, magánerőből épülő lakáshoz is a Fővárosi Tanács biztosítsa— a területelőkészítés és közművesítés mellett — a kapcsolódó léte­sítmények felépítését. E konstrukció kere­tében jelentősen növeljük a vállalati támo­gatással épülő munkáslakások számát. A komplex lakásépítés feladatainak nagy mé­retét jelzi, hogy az egyedi nagyberuházá­sokon — a metró és szemétégetőmű fel­építésén­­ kívül, a rendelkezésünkre álló fejlesztési eszközök közel 2/3 részét, mintegy 40 milliárd Ft-ot erre a célra for­dítjuk. Ám e kiemelkedő tervcélok megva­lósítása sem teszi lehetővé az V. ötéves tervben a mennyiségi lakáshiány teljes meg­szüntetését a fővárosban. Ennek a feladatnak a megvalósítását csak több tervidőszakon keresztül tűzhetjük ki reális célként. Ez a magyarázata annak is, hogy csak minimálisan kívánjuk növelni az V. ötéves tervben építendő lakások átlagos alapterületét. Viszont a népesedéspolitikai intézkedések hatására növekvő létszámú családok jobb elhelyezése érdekében az 53 m2-es átlagos lakás alapterület betartása mellett 95%-ra növeljük a több férőhelyes, több helyiséges, elsősorban félszobákkal növelt lakások részarányát, és 5%-ra csök­kentjük az 1 szobásokét. Előzetes elképzelé­seink szerint az állami lakásépítés mintegy 27, a magánerőből történő telepszerű la­kásépítés pedig közel 60 építési területen valósul meg. A legtöbb lakás Békásmegye­ren, Kőbánya-Újhelyen, Pesterzsébeten, Csepelen, Újpesten, Kispesten, a XIII. kerü­letben, valamint a Fehérvári úton épül fel. Rendkívül nagy jelentőségű feladata V. ötéves tervünknek a fővárosi lakóházak fenntartása és felújítása. Ez lesz az első olyan tervidőszak, amelyben megkezdhetjük a több évtizede felhalmozódott kb. 20 mil­liárd forint összegű felújítási lemaradás megszüntetését. Erre a célra a rendelkezés Siklós Péter felvétele

Next