Budapest, 2014. (37. évfolyam)

1. szám január - Csontó Sándor: A NAGY HÁBORÚ - Mágnás Elzát meggyilkolták!

2014 január BUDAPEST legyömöszölt női holttestet találtak benne egyetlen szál ingben. A rendőrség teljes erővel nekibuzdult a bűntény megfejtésének, és a titokzatos esetre csakhamar világosság is derült. (Az esetet Tarján Vilmos Az Est bűnügyi ripor­tere több könyvében is megemlíti, kidom­borítva saját szerepét az ügyben.) Annyit azonnal megállapítottak, hogy a nőt megfojtották, hogy rablógyilkosság áldozata lett, amit valószínűleg két ember követett el. És Budának azon a tájékán tör­ténhetett a bűntény, ahol a kosarat megta­lálták. A nő személyleírása dr. Barta rend­őrorvos szemrevételezése után a következő volt: körülbelül harminc éves, keresztény típusú, közepes termetű, mérsékelten táp­lált, gondosan ápolt testű. Szeme szürke, szempillái hosszúak, szemöldöke szőke, ívelt, szája közepes nagyságú, ajka duz­zadt, orra közepes, füle a fejétől kissé elálló. Személyazonosságáról két napig nem sike­rült semmit sem megállapítani. Az áldozatot legelőször Keresztessy Gyula rendőrkapitány sógornője ismerte föl. Más információk sze­rint a holttest fényképét kifüggesztették Az Est kirakatában és ennek alapján azonosítot­ta egy taxisofőr. A rendőrség ezek után már könnyűszerrel nekiállhatott fölgöngyölíteni az esetet. Turcsányi Elza egy ideje híressége volt a pesti éjszakának. A millennium évé­ben pincérleányként kezdte működését, de szépsége és intelligenciája már akkor sokak figyelmét felkeltette. A Petőfi Társaság tagjává választott Krúdy Gyula szerint kivételes ér­tékeit kapiházi Kapy Miklós huszárkapitány fedezte fel, aki Ős-Budavára mulatónegyedé­­ben működött, nem hivatalos kerítőként vál­lalva katonásnak éppen nem nevezhető (jó) szolgálatát. Egymás után, sőt igen sűrűn akadtak gazdag barátai, miközben sztárja lett az éjszaka színpadainak. Az Olimpia­mulatóban vállalt szerződést, később a Casi­no de Paris-ba került, majd a Fővárosi Orfe­umba. Akkor már Mágnás Elzának nevezte mindenki. 1908-ban aztán megismerkedett egy gazdag bútorgyárossal, akinek Bécsben volt gyára, és Budapesten is lett fióktelepe. „Fagyottan, unottan, haltekintettel, ajkán örökké gunyoros, elbizakodott mosollyal (mint azok a nők, akiket végül megölni szoktak a fér­fiak, vagy pedig magukat ölik meg értük) ült a Télikert felső végén Mágnás Elza – meséli megint csak Krúdy –, aki bár egy mosónőnek volt a lánya, még műveletlenségében is oly hi­degnek és előkelőnek tudta magát maszkíroz­ni, hogy a szegény érzelmes zsidólányok, akik többnyire pénztelen pincéreknek voltak a titkos szeretői csakhamar elnevezik vala Mágnás El­zának. Már meglátogatja őt éjszakánként az a gazdag bútorgyáros, aki perverz szenvedélye­iről volt valaha nevezetes Pesten. Így többek között az volt a híre, hogy azokat a nőket, akik megtetszenek neki, fehér menyasszonyruhá­ban, mirtuszkoszorúval érckoporsóba fektette, és úgy imádta őket.” (Ady Endre éjszakái) Schmidt Miksa volt ez a tehetős férfiú, aki nem engedte meg a lánynak, hogy to­vábbra is éjjeli mulatóhelyeken flangáljon: lakást bérelt neki, felékszerezte és kitartotta. Január 11-ről, vasárnapról hétfőre virra­dóra fordulat állt be a nyomozásban. Elza szakácsnője, Kóbory Róza kihallgatása során bevallotta, hogy péklegény barátjával együtt tervelték ki és hajtották végre a gyalázatos tettet. Kisvártatva a detektívek a Hársfa utca 18. számú házban lévő Hartmann-féle korcs­mában őrizetbe vették a nyugodtan szivaro­zó, szőke hajú, bajuszos fiatalembert, Nick Gusztávot. Megmotozásakor az alsónadrágjá­ba beakasztva megtalálták az úri fotyó negy­venezer korona értékű két briliáns fülönfüg­gőjét. Vallomástétel után a bűnösök savanyú tüdőt kaptak reggelire, és beletörődve várták elkövetkező ítéletüket. Gyilkosság még soha nem keltett ilyen figyelmet és rémületet a la­kosság körében. Láthatatlan rést ütött a ko­rábbi szigorú és megingathatatlannak tűnő társadalmi viszonyokon. „Fabrik bácsi” nagy pompával temettette el babáját: hermelinpalástban, brüsszeli csipkével díszített fehér selyemruhában, igazgyöngye­ivel a nyakán, hatlovas gyászkocsin vitték ki az óbudai temetőbe. Egy év múlva a bútor­gyáros a kiscelli kolostorból átalakított nyári kastélyában, az egykori templomtorony föld­szinti részén kápolnát rendezett be meggyil­kolt kedvese, Turcsányi „Mágnás” Elza em­lékére. (Az épület ma a Kiscelli Múzeum).­­ A képek forrása: FSZEK Budapest Gyűjtemény Schmidt Miksa (1866-1935) bútorgyáros Schmidt kastély 1920, korábban templom, kolostor, hadikórház majd múzeum

Next