Magy. kir. állami felsőbb leányiskola és leánygimnázium, Budapest, 1918-1919
Iskolánk múltja
Iskolánk múltja. Intézetünk keletkezését a Budapesti Közlöny, mint hivatalos lap, a következő módon tette közzé: „Budapesten egy állami felsőbb leányiskola nyittatik meg 1875. okt. 20.-án. Ezen nyilvános tanintézet célja, alkalmat nyújtani arra, hogy benne társadalmunk nőtagjai, nemük sajátlagossága és a társadalmi viszonyok által feltételezett, de egyszersmind oly mérvű általános műveltséget szerezhessenek, amely egyfelől élethivatásukra szükséges, másfelől megfelel azon általános műveltségnek, melyet a férfiak saját életcéljaik érdekéből gimnáziumi és reáliskolai középiskoláinkban nyerhetnek.“ Az iskola az V. kerületben, az Erzsébet- és József-térre nyíló Czirákyféle átjáró ház II. emeletén nyílt meg. Tíz év múlva átköltözött a IV. ker. Újvilág utcában levő egyetemi épületbe; innét az épület lebontása miatt a Váci-körút s Új utca sarkán levő bérházba 1894 szeptemberében. Mai épületét az 1902—3. iskolai évben foglalta el. Az első igazgató az előkészítés és szervezés munkájában, mint országgyűlési képviselő nagy érdemeket szerzett, Molnár Aladár volt. Az 1878—9. iskolai év Berecz Antal igazgatása alatt nyílt meg. Ő utána 1893 —4-ben Szuppán Vilmos következett, akit 1902—3-ban Révy Ferenc váltott fel. A sorban ötödik igazgató, Arató Frigyes 1917. január 1-én foglalta el hivatalát. Intézetünk, mint a középfokú állami leánynevelésnek időben és jelentőségben első iskolája, állandó tárgya volt a kísérletezésnek. Első szervezetében egyéves előkészítő, négyéves középiskolai s kétéves továbbképző tanfolyamra tagozódott. 1879-ben ez a hármas tagozódás megszűnik, s kialakult a hat osztályos felsőbb leányiskola. Az 1883-ban kiadott szervezet hangsúlyozza az iskola középiskola jellegét. Az 1885.-i szervezet pedig teljesen mellőzi azt. 1887-ben a felsőbb leányiskola szerves kapcsolatba kerül a polgári leányiskolával, valamint a tanítónőképző és nevelőnőképző intézetekkel, négy alsó s két felső osztályra tagozódik s kifejezésre jut, hogy a felsőbb leányiskolák a középiskolákkal semmiképen nem azonosíthatók. Az 1901-ben kiadott új tanterv ismét határozottan kiemeli a felsőbb leányiskola középiskolai jellegét. Megszünteti az iskola tagoltságát alsó és felső tanfolyamra. A továbbképző tanfolyam Molnár Aladár tervezete szerint nem valósult meg s a felsőbb leányiskola hatodik osztályává alakult át; 1893-ban azonban életre kelt a felsőbb leányiskola VI. osztálya fölé emelt két osztállyal. A gimnáziumi irány 1898-ban kezdődött meg. Nyilvánossági jogot 1905-ben kapott. Az intézet ekkor a „felsőbb leányiskola és leánygimnázium“ címet vette fel. 1906-ban volt az első érettségi vizsgálat.