Magy. kir. állami felsőbb leányiskola és leánygimnázium, Budapest, 1924

Az 1897—98. iskolai évben kezdődött meg iskolánkban a latin nyelv tanítása az V. osztálytól kezdve. Érettségi vizsgálatot 1931-től 1905-ig növendékeink az V. ker. Markó-utcai áll. főgimnáziumban tettek. Iskolánk 1905-ben kapta a „M. kir. állami felsőbb leányiskola és leánygimnázium“ címet s érettségi vizsgálat tartására a nyil­vánossági jogot. 1906 júniusában növendékeink már intézetünkben tették le az érettségi vizsgálatot. 1916-ban és 1918-ban a leányközépiskolák új szervezetet és tanítástervet kaptak. 1916-ban az egységes alsó négy osztály fölé három (V—VII.) osztályú felső leányiskolai, négy (V—VIII.) osztályú leánygimnáziumi és három (V—VII.), 1920-ban (V—VIII.) osztályú kereskedelmi leányiskolai tagozat lépett. Az alsó és felső tagozatok együtt leányközépiskola elnevezést nyertek. Kereskedelmi iskolai tagozat intézetünkben nem alakult. Újabban intézetünk a „leányközépiskola“ elnevezés helyett, de a középiskola jellegének megtartásával a „Magyar királyi állami felső leányiskola és leánygimnázium“ nevet kapta. Az 1921. évi 115.145/V. számú vallás- és köz­­oktatásügyi miniszteri rendelet szerint iskolánk elnevezése: „M. kir. állami Mária Terézia felső leányiskola és leánygimnázium“. Az 1923. évi 125410. V. K. M. 923/V. rendelettel az 1924—25. tanév elejével a felső leányiskolai tagozat megszűnt. Iskolánk 50 éves múltjában többször volt kénytelen költözködni. Első hajlékából elköltözve, a IV. ker. Újvilág- (ma Semmelweis-) utcában, majd a VI. ker. Váci­­körút és Új-utca sarkán levő bérházban nyert elhelyezést. Jelenlegi otthonába 1902 év nyarán Révy igazgató költöztette át. Iskolánk megalapításától fogva közvetlenül a Vallás- és Közoktatásügyi Miniszter hatósága alatt állott, akkor is, amidőn intézetünk igazgatója (az Erzsébet Nőiskola felsőbb leányiskolájának kivételével) a többi hasonlófokú leányiskolák miniszteri biztosa volt. Az 1916—17. iskolai év kezdetével iskolánk ép úgy a budapesti tan­kerületi kir. főigazgató hatásköre alá került, mint a többi középiskola. Iskolánknak eddig 2 főigazgatója volt: Dr. Erődi Harrach Béla 1916—19. és dr. Pintér Jenő az 1919. évtől kezdve. Iskolánk igazgatói voltak: Molnár Aladár (1875—78) az alapító, Berecz Antal (1878—94), aki népszerűvé tette az intézményt. Szuppán Vilmos (1894—1902). Alatta lett gyakorlati irányú, középiskolai jellegű. Révy Ferenc (1902—16) idején nyerte el az érettségi vizsgálat tartására a nyilvánossági jogot. Arató Frigyest, 1917—20) válságos időkben állott az intézet élén. Bernolák Kálmán 1920 szeptember 20-án vette át az iskola vezetését. Iskolánk tanárai voltak: Achátz Mária, Bacherné Goldzieher Ilona, Bak Elza, idősb Ballenegger Henrik, Balogh Tihamér, Bartáné Büchler Rózsa, Berecz Ede, Bernáthné Stetina Róza, Bockelberg Ernő, Bockelberg Ernőné, Bossányiné Edwards Ellen, Castiglione Hermina, Csemez József, Décsei Janka, Egan Lujza, Fail Márta, Friml Aladár főigazgató, gr. Qatterburgné Hermann Teréz, gr. Qattenburgné Hermann Róza, Győriné­ Jancsurák Lujza, Hackl N. Lajos, Hanvainé Lakos Mária, Harrach József, Hegedüsné Kerkápoly Matild, Hoffmann Frigyes, Horger Antal egyetemi tanár, Horti Henrik, Hornischek Henrik, Káldy Gyula, Károly Gy. Hugó, Katona Mária, Kerner Margit, Konrád Ferenc, Korbuly Emil, Krausz Gusztáv, Kurtzné Zelles Etelka, Lersch Ernő igazgató, Lojka Hugó, Mantel Armand, Makoldyné Molnár Ilona, Mats­­kássy József, Mágócsi-Dietz Sándor egyetemi tanár, Mialovits Lujza, Molnár Evelin, dr. Moravcsik Gyula, Odor Emilia, Palmerné Hanzély Irma, dr. Pápay Irma, Pécsy Béla (hősi halált halt), Péterfy Sándor, Rayé Lajos, Rákosi Nándor, Rácné Buzogány Ágnes, Safári Irma, Schlatterné Juhász Krisztina, Scholtz Ágoston, Sólyomné Rosen­berg Izabella, Sonnenfeld Zsigmond, Straub Gyula igazgató, Szabó Péter, Szekeres 4

Next