I. kerületi Szilágyi Erzsébet leánygimnázium, Budapest, 1941

2 REV 98 REV 2010 I. Az intézet címe, névadója. Intézetünk a nagymélt. vallás- és közoktatásügyi minisztérium 30.570/1933. V. a.—1. sz. rendelete értelmében jelenleg a Szilágyi Erzsébet leánygimnázium nevet viseli. Szilágyi Erzsébet a vitéz és hazafias Szilágyi-nemzetségnek sarja, a nagy hadvezérnek, Hunyadi Jánosnak, hitvese és anyja Mátyásnak, a lánglelkű királynak, kinek átfogó értelme fényt és dicsőséget szerzett a magyar nemzetnek. Szilágyi Erzsébet neve tehát a magyar nemzet történetében ama mozzanatokkal forrt össze szorosan, amelyek a magyar fajban rejlő erős ellenálló erőt és a magyar faji és szellemi kiválóságát felette dokumentálják. Ezek a faji tulajdonságok tették képessé a magyar nemzetet a keresztény hit és a nyugati kultúra megvédelmezésére. Ennek a nagyszerű missziónak teljesítése közben ott találjuk a Hunyadi-család középpontjában Szilágyi Erzsébetet, mint anyát, feleséget és testvért. Bármelyik szerepében nézzük őt, mindegyikben eszményképül szolgál: hűséges hitves, gondos anya, gyengéd testvér, megérti a Hunyadi-ház nemes törekvéseit és a családban olyan szel­lemi és erkölcsi légkört teremt, amely mindvégig erőforrása marad övéinek. De Szilágyi Erzsébet nemcsak a családban élő magyar nő ide­álja, hanem a közszereplésre hivatotté is, mert — amint feljegyezték róla — „non modo domum, sed magna ex parte etiam regnum viro absente administravit“, és tette ezt mindenkor áldozatra kész haza­­szeretettel és megértő méltányossággal. Ezek a momentumok avatják őt magyar „nagyasszonnyá“ s így minden vonatkozásban, minden magyar nő eszményképévé. Szilágyi Erzsébetet — aki Tiszántúl leánya s Erdély asszonya volt — mint anyát a legnagyobb fájdalma és legnagyobb öröme Buda várához kapcsolja. Buda várában hullott porba a nemzeti gondolatért

Next