Az Angolkisasszonyok budapesti katholikus Sancta Maria leánygimnáziuma, Budapest, 1927

E­DWARD VII. angol király, Clemenceau francia és Iszvolszky orosz miniszterek 1908-ban Marienbadban egyeznek meg az 1914—18. évben lezajlott világháború megszervezésére. Végső cél az 1723. évi szabadkőműves szervezeti szabály 1. és 2. cik­kébe burkolva : «Szemben a történeti, egyház-dogmás katholikus vallás­sal és mindennemű ortodoxiával, az egyetemes katholikus vallás elfogadása, amelyben minden ember, . . . atheisták és antiteisták megegyeznek.» Burkolás nélkül : «A kereszténység által létesített vallási és állami rend fenekestül való felforgatása.» (XIII. Leó 1884. április 20-án kibocsátott Humanum genus körleveléből.) Kiindulási pont a szabadkőműves értelmezésű nemzetiségi elv. Ránk vonatkozólag e fogalmazásban : «Ausztria-Magyarország népeinek autonómiája». Jelszó a Lloyd George-tól közvetlen a háború kitörése előtt megírt könyv címe : «Megrémítéssel diadalra !» A magyar-osztrák birodalom akkor egyik legkiválóbb államfia min­dent elkövetett a háború megakadályozására. Innen félreismert, de Magyar­­országon szent István idejétől gyakorolt, egyedül helyes, nemzetiségi politikája. Nehéz küzdelmében támogatásul Csernoch János kalocsai érse­ket segíti 1912-ben a hercegprímási székbe. Végzetes kár, hogy megtévesztett, egyéb országintézők jóhiszeműsége folytán a nemzetiségekre bomlott magyar-osztrák birodalom áldozata lett a világháborúban a szabadkőműves nemzetiségi elvnek. A nagy államférfiút felbérelt gyilkosok golyói némították el. A ritka éleslátású és munkabíró egyházfejedelem fáradhatatlanul folytatta közjogilag is magas állásából a halálra csonkított országban is nemzetmentő vallás­politikai nagy és nehéz feladatát 1927. július havában bekövetkezett haláláig. A rombadöntött, királyában és főpapjában elárvult, vallásában is fenyegetett ország felemelésére — mint sokszor máskor — Róma nyújtotta ki segítő kezét. XL Pius pápa Magyarország hercegprímásává nevezi ki 1927. novem­berében a Szentszéknél dolgozó, fiatalon is nagyérdemű Serédi Jusztinián dr. egyházjogi kodifikátort. Ugyanezen év decemberében bíborral ékesíti és 1928. január havában püspökké szenteli. 1*

Next