Dr. Lázár Piroska Leánygimnázium, Budapest, 1920
A magyar leányokhoz! Június van. A magyar rónán most érik a gabona. Mindig, minden időben szive egész szeretetével leste minden magyar ember, mi lesz belőle. Most azonban, mióta annyi a bajunk — háború, forradalmak, megszállás, gyilkos béke — most mindenki aggodalmas várakozással figyeli : milyen lesz a termés ! Ha jó lesz, lesz élelmünk, szenünk, ruhánk, minden jó lesz. Ha jó lesz az aratás, többet ér a pénzünk, nem leszünk szegények, hanem gazdagok, erősek. Igen erősek — és akkor! Ha lelke volna a búzának, ha megértené a magyar emberek könyörgő szavát, hogy dacoljon a szárazságggal, a túlságosan bő esőzéssel, legyen kemény, acélos, mert tőle függ ennek a földnek a sorsa, ezé a szeretett földé ! És most ilyen lelkes terméssel állunk szemben. Fiatal leányok, élőben lévő búzakalászok, nektek hozzuk a magyarság buzdító szavait, lelkesítő komoly üzenetét. Leányok a ti kezetekbe, a sok ezer fiatal magyar leány meg ifjú kezébe van letéve az ország jövője, tőletek függ élet és halál ! Ha ez a termés jó lesz, ha lelkes, hazaszerető, munkás, bátor és önzetlen magyar nő és férfi válik a magyar ifjúságból, új élet lesz e földön, uj és gazdagabb mint valaha. Mindez tőletek függ, a ti munkátoktól, a ti hitetektől ! Hinnetek kell megingathatlanul, kételkedéstől menten a szebb magyar jövőben — hinnetek kell nemcsak mérlegelve a körülményeket, fontolgatva a lehetőségeket, hanem vakon, egész szivetekkel és hisszük tudjuk, hogy egyedül ebből a hitből oly erők támadnak a magyar nép öntudatában, melyek ellenállhatatlanná teszik nemzetünket. Legyetek büszkék magyar voltotokra, a magyar műveltségre, érezzétek, hogy csak ez igazán a tietek. Sokszor halljátok mostanában ugye, hogy meg kell mutatni a művelt nyugati nemzeteknek, mily igazságtalanságot követtek el, amikor hazánkat feldarabolták és sokkal alacsonyabb kultúrájú népek hatalma alá vetették a magyarságot. Meg kell mutatni, hogy művelt nemzet, hogy kultúrnép vagyunk. Sokan, talán ti is azt gondoljátok, hogy mindenben, szokásukban, művészetükben utánozzuk a nyugatiakat, akkor majd elismerik műveltségünket, kultúránkat. Ez nagy tévedés. Ha mi az angol, francia irodalmat, művészetet másoljuk, azért nem fogják az angolok vagy franciák a sajátjukkal egyenértékűnek tekinteni a mi irodalmunkat, művészetünket. Hisz ezeknek a népeknek megvan a maguk évszázadokon át fejlődött műveltségük, amely a népük lelkéből, küzdelmeiből, örömeiből sarjadzott, minden más népétől lényegében különbözik. Csak azt a műveltséget becsülik sokra, amely egyéni, a nép lelkéből, történelméből fakadt. Sok mindent tanulhatunk és kell is tanulnunk a nyugati népektől, orvostudományt, új gépeket, a mathematika, csillagászat stb. tudomány ús felfedezéseit, de műveltséget, kultúrát, lelket nem lehet kölcsön adni vagy venni. Nem lehet és nem is kell. Mely nép dicsekedhet csodálatosabb művészi intuícióval, mint ami a középkori magyar hazafias vallásos énekekből felénk szól, vagy a protestánsok bűnbánó jeremiádjaiban zokog, majd Balassi a bánatos búcsúénekeiben kesereg. Nézzétek a székely kapuk csodálatos méltóságteljes és mégis oly vendégszerető arányosságát, mely nép alkotott hozzájuk hasonlót ? ! Melyik népnek a képzelőereje