Dr. Lázár Piroska Leánygimnázium, Budapest, 1924

I. Iskolánk múltja. Iskolánk a vele kapcsolatos internátussal 1907 szeptember havában nyílt meg három osztállyal. 1908/9. tanításévben az iskolának öt osztálya volt, a következő évben, az akkori rendtartásnak megfelelően, teljes hat osztályos felsőbb leányiskola lett. Iskolánk alapításától kezdve a felsőbb leányiskolák miniszteri biztosának hatásköre alatt állott. Az 1916—17. iskolai év kez­detével a miniszteri biztosság megszűnt s iskolánk ép úgy a budapesti tankerületi kir. főigazgató hatásköre alá került, mint a többi középiskola. Az első tanári testületé a következő volt : dr. Beke Ödön, dr. Honti Rezső, Jaulusz Ella, ungenfelsi Jung Róza, dr. Lázár Piroska, Lusztig Sarolta, Petrányi Gézáné, dr. Schmidt Mária, dr. Táborffy Zoltán, Tranka Anna, dr. Versényi György, dr. Zemplén Győző. Iskolánk első hajléka V. ker., Váci-körút 78. sz. a. volt. 1915 nyarán költöztünk jelen­legi otthonunkba. Az intézet az 1924—25. évben fennállásának 18. évét töltötte be. II. Iskolánk az 1924—25. iskolai évben. Az iskolai élet története évről-évre csaknem szabályosan ismétlődő csöndes eseményekből szövődik. A külső világ zajától, tülekedésétől távol neveljük a reánk bízott leánynövendékeket. A gyermek otthon, a családban : minden, az uralkodó. Az iskolába lépve egy külön társada­lomba jut, ahol sok kicsi vagy nagyobb társával szövetkezve, az intézeti törvényeknek, tanárai szavának, nevelői utasításának veti alá magát, készül az életre , tanul. Nagy család az iskola, ahol harmonikus, megértő munka folyik esztendőről-esztendőre. „A ránk bízott gyermekeket egységes, nemes jellemű, önálló nőkké akarjuk nevelni, kiknek gon­dolkodása a modern elméleti tudás magaslatán álljon és szemmel tartsa a gyakorlati élet köve­telményeit. Tervünk, hogy leányaink az intézetben eltöltött időre, mint vidám ifjúkorra emlékez­zenek vissza, amikor komoly tanulás, gyakorlati tevékenység, nyugalom és játék egészséges váltakozásával melegen érző, tisztán és élesen gondolkodó munkabíró emberekké fejlődtek. Egész nevelésünket áthatja a vallás, mert vallásos érzés nélkül valódi erkölcsösség elképzelhetetlen.4* (Dr. Lázár Piroska budapesti leányközépiskolájának 1918—19., 1919—20. értesítőjéből.) Az iskolai évet 1924. szeptember 6-án kezdtük el, az iskola fegyelmi- és rendszabályai­nak ismertetésével. A rendes tanítás szeptember 9-én kezdődött, amely aztán leszámítva a kará­csonyi (december 21—január 6.) és húsvéti (április 5 —16.) szünidőt, június 13-ig rendszeresen tartott. A hittani év végi összefoglalásokat június 15-én, a többi tantárgyakból június 16—22-én tartottuk, amelyeken az érdeklődők, az iskola barátai meggyőződhettek fent vázolt elveinkről, becsületes munkánkról. Nemcsak tanítottunk, neveltünk is. A középiskolák szervezete és rendtartása szerint előírt értekezleteket pontosan megtar­tottuk, amelyeken nevelési elveinket mindig behatóan megtárgyaltuk. Az érdeklődő szülőkkel több alkalommal behatóan beszéltünk egy-egy tanulóról. Évközben minden alkalmat megragadtunk, hogy nagyjainkról beszélhessünk. December elsején Vörösmarty Mihályról, március elején Arany Jánosról szóltunk növendékeinknek. Szomorú kötelességet teljesítettünk, mikor a művészet új halottairól, Gyenes László, Pethes Imre, Tanay Frigyes színművészekről és Környey Béláról, az elhunyt nagy magyar operaénekesről beszéltünk a tanulóknak. Szavalóversenyt is rendeztünk május 10-én. Idén is az volt a célunk, hogy a tanulók olyan költeményeket is megismerjenek, melyeket tanulmányuk közben nem hallhatnak. A legtöbb szavaló kitűnően állta meg helyét és illő jutalomban, szép könyvajándékban részesült. Kiemeljük CIS 3

Next