VII. kerületi Magyar Királyi Állami Kőrösi Csoma Sándor Főreáliskola, Budapest, 1919

I REV Qu ! A budapesti III. ker. magyar királyi állami főreáliskola fiókintézete értesítője. Iskolánk az 1919/20. iskolai évben. ..­­A­z isk­ola alapítása. A budapesti VI. ker. m. kir. állami főreál­iskola fiókintézete 1919. okt. 1-én nyilt meg. Az iskolát a m. kir. vallás- és közok­tatásügyi minisztérium a budapesti VI. ker. állami főreáliskolából kihelyezett C. és D. osztályokból állította fel azzal a céllal, hogy az anyaintézetet tehermentesítse, mivel osztályainak száma az 1919. szeptember havi behratások alkalmával 20-ra szaporo­dott. Ezzel a ténnyel megvetette az alapját a VII. kerületben felállítandó állami fő­reáliskolának, melynek megalapításáról, már 1914. előtt volt szó, mivel a főváros leg­népesebb kerületében nincsen reáliskola. Az V., VI. és VIII. kerületi reáliskolák túlzsúfoltságának kérdése ezzel a reáliskolával megoldást fog nyerni. Az intézet öt osztálylyal nyilt meg; a tanuló ifjúság az anyaintézet helyiségeiben nyert elhelye­zést (VI. ker. Bulyovszky­ utca 26. sz.) délutáni tanítással. Az intézet igazgatásával a m. kir. vallás- és közoktatásügyi minisztérium 1919. szept. 30-án kelt 105170/1919. B. XI. számú rendelettel Barthes Indor bu­dapesti III. ker. áll. főgymn. r. tanárt bízta meg, aki az intézet vezetését, — az 1919. okt. 7-én a Dr. Pintér Jenő tankerületi kir. főigazgató elnöklete alatt tartott igazgatói értekezleten történt megbeszélés alapján, mint igazgató-helyettes — okt. 10-én átvette. Ugyanazon értekezleten nyert megállapítást a Budapest fő- és székvárosi tankerületben felállított hat fiók-középiskolának az anyaintézethez való viszonya, mely szerint a fiókintézetek tanulmányi és fegyelmi ügyekben az anyaintézetüktől teljesen füg­getlenül működnek, csak így látta igazán tehermentesítettnek az igazgatói értekezlet azokat az anyaintézeteket, amelyekből kihelyeztettek a C. és D. osztályok. 2. Személyi változások. A m. kir. vallás- és közoktatásügyi mi­nisztérium az intézetnél rendszeresített állásokra: Domonkos Károly szamosuj­­vári áll. főgymn., Alliquander Lajos körmöczbányai áll. főreáliskolai, Szabad Ferenc karánsebesi áll. főgymn., Rázsó Géza budapesti V. ker. áll. főreáliskolai, Dr. Kuncz Aladár budapesti VI. ker. áll. főgymn. rendes tanárokat, Dr. Berecz Sándor, Borzsovay Béla, Gruber Miklós, Schultz Aurél helyettes tanárokat és Neiszer István lugosi áll. főgymn. r. tornatanárt nevezte ki. Dr. Berecz Sándor helyettes tanár 1920. ápr. 28-án betegség miatt a tanév végéig a V. K. M.-tól szabadságot nyert s helyébe Megyeri József helyettes-tanár neveztetett ki. A róm­. kath. hitoktatásra Dr. Ráday Sebestyén premontrei kanonokot, az izraelita hitoktatásra Dr. Engelsmann Izidor és Dr. Havas Manó rabbikat; a refor­mátus hitoktatásra Gál Lajos ref. lelkészt; az evangélikus hitoktatásra Kemény Lajos ág. ev. lelkészt fogadta el a m. kir. vallás- és közoktatásügyi minisztérium. Dr. Ráday Sebestyén premontrei kanonok egészségi állapotára való tekin­tettel 1920. május 1-én hittanári állásáról lemondott­ és helyébe Pintér József hittanár neveztetett ki. A rendkívüli tárgyak tanítására nézve Dr. Kuncz Aladár r. tanárnak a latin nyelv és Dr. Berecz Sándor h. tanárnak a gyorsírás tanítására adott engedélyt a V. K. M., illetve a tankerületi főigazgatóság. 3. Hivatalos látogatások. Az intézetet Dr. Pintér Jenő tankerü­leti kir. főigazgató úr 1920. február 10-én látogatta meg. A szakfelügyelők közül Dr. Baros Gyula leánygymnásiumi tanár a magyar nyelvi-, Dr. Jánosi Béla közép­­isk. igazg. a német nyelvi-, Dr. Birkás Géza községi főreálisk. igazgató a francia nyelvi-, Vargha György főgymn. tanár a földrajzi, Dr. Méhes Gyula főgymn. tanár a természetrajzi-, Dr. Hankó Vilmos középiskolai igazgató a vegytan és ásvány­tani-, Dr. Romsauer Lajos főgymn. tanár, műegyetemi m. tanár a mennyiségtani- és Baranski E. László főgymn. tanár, festőművész a rajzoló mértan és művészeti rajzórákat látogatták meg Dr. Neumann József rk. hittanár a hittanvizsgálatokon mint érseki megbízott elnökölt. 2

Next