Pesti izraelita hitközség gimnáziuma, Budapest, 1919
REVin ReV REV 18 / I. Intézetünk múltja. A pesti izr. hitközség alapítványi főgimnáziuma egy évvel ezelőtt nyitotta meg fiú- és leánygimnáziumának első osztályát, — szólhat-e múltról, történetről? Szólhat küzdelmes múltról, szólhat mozgalmas történetről. Zsidó gimnáziumot már évtizedek óta sürgetett az egybeforrt vágy, de ebben a törekvésben valóban soká hiába sorvadozott ész, erős oly szent akarat. Még 1886-ban, amikor „a felekezetiség szellemének újjáébredése hazánkban is kiválóan felekezetünk ellen fordult,“ Kármán Mór — iskolánk hálásan áldja dicső emlékét — mozgalmat indított, „hogy felekezetünk is a többi felekezetekkel versenyezve, középiskolák állításával szolgálatába álljon nemzeti közművelődésünknek“. A történet tanúságát hívja föl amellett, „hogy egyedül oly férfiak, kik szilárd felekezeti alapon állva, szolgálják a tudomány és kultúra ügyét, adhatnak a gondolkodásnak és életnek oly kifejezést, melyben a vallásos érzelem szükségletei és az értelem követelményei egyaránt megnyugvást lelhetnek“. A XIX. század 80-as évei óta tehát él a magyar zsidó középiskola eszméje. De hogy valóra váljék, még sok külső nehézséget kell leküzdenie. Megvalósítására az anyagi feltételt kövesgyári Freystädtler Antal lovag akarta megteremteni. 1892- ben végrendeletileg intézkedett, hogy vagyonából 2 millió koronának tízéves kamatos kamatja szolgáljon egy zsidó középiskolának (gimnáziumnak, esetleg reálgimnáziumnak) alapítására és fenn