XI. ker. Szent Margit leánygimnázium, Budapest, 1920
2 JLCv 7j3bt ftCV 20*° I. Beköszöntő. (Iskolánk múltja.) „Nem láttad-e, mily romlottságban él ez a nemzet? Nem láttad-e, hogy megindulnak az én alázatosságomon, az én szegénységemen, az én ájtatosságomon ? És nem láttad-e, mint hozzák el az ország minden részéből gőgös leányaikat, hogy az én példámra Isten felé nézzen legalább egy tagja a családnak ? Nem láttad-e, hogyan terjedt az én imádságos, szent életemnek híre szét az országban ? Hát nem láttad, hogyan fordult a testi világban élők lelke a lelki világ felé?...“ Ezt mondja Szt. Margit szelleme Jancsi fráternek, ki nem értette meg, hogy egy királyleány, kinek élete fényben, pompában telhetett volna, szerzetes ruhát ölt magára, tiltakozik minden megkülönböztetés ellen, imádkozik, dolgozik, betegeket ápol és egyszerű ruhában jár. Nem hasonlít-e a nemzet mai helyzete a tatárjárás utáni helyzethez ? Avagy nem súlyosabb-e, nem végzetesebbe a mai helyzet amainál? Szent Margit példája fénylő csillagként ragyogott a vészes felhőktől körülövezett magyar égen, Szent Margit példás élete hatalmas tényezője lett a magyar nemzet erkölcsi föltámadásának. — Jelen helyzetben — 1920 szeptember 1.-ével Budán, Szent Gellért városában, Szent Margit leánygimnázium nyílt meg, hogy részt kérjen a mai Magyarország erkölcsi föltámasztásában. Szent Margit idejében a zárda csendes falai voltak az erkölcsi és tudományos értékek őrzői és nevelői, ma ez őrhelyek épen a zárdák alapvető munkássága folytán megszaporodtak, nyilvánosabbakká váltak. Leánygimnáziumot emeltünk, hogy benne Szent Margit szelleme vezéreljen bennünket; mi Szent Margit mély vallásosságát, szerénységét, önzetlenségét, nemzetnevelő szellemét akarjuk átültetni a fogékony női lélekbe, nevelve és oktatva őket minden szépre, nemesre, lelket emelőre. Mi Szent Margithoz hasonlóan gárdát akarunk nevelni, mely nemes érzéseivel javítsa, emelje a sárbatiport és — sajnos — erkölcsi sülyedésben szenvedő magyar lelkeket. A magyarok Istene sikerrel koronázta Szent Margit munkásságát; lehetetlen, hogy bennünket magunkra hagyjon hasonló célú munkásságunkban. Ő akkor elveszettnek hitt édes hazánkra ezerév dicsőségét árasztotta, a ma elveszni ítélt Magyarország számára második ezer év dicsőségét akarjuk mi is megalapozni Szent Margit közbenjárásával, az ő segítségével. Az intézetet az „Isteni Megváltó Leányai“ női szerzetesrend alapította. A nevezett szerzet eddigi eredményes munkásságát röviden a következőkben ismertethetjük: Az Isteni Megváltó Leányai (Filiae Divini Redemptoris) társulatát Eppinger Erzsébet Mária Alphonsa alapította 1849-ben, Niederbronnban, Elsass- Lotharingiában. A társulat hivatása egyrészt a női ifjúság vall, nevelése és oktatása, másrészt az irgalmasság testi cselekedeteinek gyakorlása lévén, a rend gyors virágzásnak indult s hamarosan átlépte Franciaország határait. Magyarországba 1863-ban jöttek, Simor János, akkori győri püspök és Széchenyi Emilia grófnő meghívására s először Sopronban telepedtek meg. A főpásztornak az volt a szándéka, hogy az apácákat Magyarországon minél szélesebb körben elterjessze. E célból elsősorban e hazai nyelvekben járatos rendtagokra volt szükség, akiknek azonban az újoncidőt a strassburgi egyház