IV. kerületi (belvárosi) községi főreáliskola, Budapest, 1886

A tavasz és az ébredés. Tartós tél lassú lefolyásával türelmetlenül várja az ember az enyhébb időjárást. Alkalmatlanná válik a házfalak közt tartózkodni, vágyódik mindenki habár rövid időre is a szabadba, nem számítva arra sem, hogy a természetet pompájában lássa. Megelégszik üdítő, enyhe levegőn a lombtalanul meredező fákkal, dísz nélkül ágazó bokrokkal és itt-ott zöld szőnyegként elterülő gyep­pel. Ily szerénységében áll előtte a természet, mely ily alakban is jótékonyan hat reá; de visszaemlékezik, mennyire nem méltatta kellőleg a természetet akkor, midőn az teljes gazdagságát és szépségét fejtette volt ki, mennyi élvezet rejlett akkor benne. Az elterülő gyep minden fűszálának tulajdonít most értéket, mivel az kellemes zöld színével oly kedvező benyomást tesz és ha közötte vagy a hullott falevelek közt, elvétve egy-egy virág tűnik szemébe, nagy az öröme. Ebből­ következteti, hogy közeledik a tavasz, hisz itt a tavasz pitymallata is; a megpillantott növény az ébredésnek jele, a tavasz hírnöke! Soha sem fogékonyabb az ember a természet szépsége iránt és nem méltányolja egy időben sem azt annyira, mint tavaszkor. Minden új előtte, a hosszú pihenésből lassan és egymásután ébredő növények virágai igéző széppé váltak az­által is, hogy sokáig nem voltak láthatók. A kevés virág azért most igen­is szembetűnik; a színek ezernyi változatossága még nem tette tarkává a mezőt; most egy-egy szerény kis virág is hatással van az emberre és közönyét elolvasztja. Nincs még itt a bőség ideje, méltányoljuk a keveset is. Nagy érdeme van a figyelem ébresztésre a virágnak; ő hívogatja az embert magához, mintha mondani akarná: »Érdemesíts figyelmedre ember, hisz azért vagyok, hogy gyönyörködjél rajtam; én vagyok hivatva arra, hogy díszítsem a mezőt, ligetet, berket és erdőt, merre csak jársz; nyújtok élve­zetet neked és sok ezer apró lénynek!« E hatás alatt az ember figyelme a világra irányul, jár-kel, kémlelődik és elmélkedik arról, váljon a talált növényke mily helyek iránt viseltetik elő­szeretettel ? Kutatásai után azon következtetésre jut, hogy van annak születési helye és hogy nem élhetne meg mindenütt. Óhajtaná azt is tudni, mi indította meg e növényke kikeltét és miként boruit a növény­virágba; vizsgálja ter­metét, tudvágya ébred, hogy életének fentartása végett e növény minő részek­ből van alkotva! Ez érdeklődésnek fölkeltét méltán a virágnak tulajdoníthat­juk. A növénynek legcsínosabb és igéző tagja ő és a gyönyörgerjesztésre

Next