IV. kerületi (belvárosi) községi főreáliskola, Budapest, 1891
Az 1891-ik év utolsó napján tűzette ki intézetünk homlokzatára igazgatónk a gyászlobogót annak jeléül, hogy a budapesti tankerület lelkes főigazgatója, iskolánk jóindulatú és őszinte barátja, váratlan elhunytát hirdesse. Kötelességet ró le intézetünk, midőn a magyar tanügy veterán-bajnokától néhány szóval örökre elbúcsúzik. Lutter Nándor Nógrád vármegye Bér falujában született. Elemi iskoláit Lökön végezte szerető szülei gondos felügyelete mellett. Édes atyja, az Eszterházy grófi uradalom szigorú és pontos erdésze, a számtan elemeiben, míg jóságos és erélyes anyja a bibliai történetekben, oktatta az ép- és jótermészetű gyermeket. Léván elvégzi a hat osztályú gymnasiumot szerető tanárai teljes megelégedésére. Itt érlelődött meg lelkében azon tudatos elhatározás, hogy a magyar kegyes-tanítórend tagjainak sorába lép, a mely rendben a Révaiak, Horányiak és Dugonicsok a magyar tanügy javára s irodalmunk díszére jeleskedtek. Mint fiatal piaristát Privigyére, majd Podolinba küldi a rend, ahol önképzése s mások képzésének érdekében fáradhatatlanul működött. Teljes jártasságot szerzett ebben az időben a latin classicusokban s a német szépirodalom terén szabad óráiban. Váczott a mathematikával foglalkozik tüzetesen, határozottan eszakra irányzó tekintetét az alapos készülésre szánt két év alatt 1840—42-ig. Nyitrán hallgatja a theologiát feszült kitartással, itt nyílik meg alkalma a görög írókkal megismerkednie. Fiatal rendtársai megválasztják a sikerrel működő »Dugonics-kör« vezetőjének.