IV. kerületi (belvárosi) községi főreáliskola, Budapest, 1915
I. Háborús líránk
a királyság, a nemzeti katasztrófák, a törökvilág, a kuruc-labanckor, az alkotmányos küzdelmek, a múlt század szabadságharcai — mind termékenyítőleg hatottak költészetünkre s elsősorban a lírára. Ezért mondja Gyulai Pál, hogy „a magyar líra rövidben a nemzet történelme. Egy európai nemzet líráján sem rezdült meg annyiszor a hazafiság húrja, mint a magyarén. Nem ok nélkül. Egyetlen európai nemzet sem küzdött annyit létéért s a nemzeti fájdalomnak lehetett-e táplálóbb forrása, mint a mi viszontagságos életünk?“ És ez igy volt most is, mikor a hatalmas világkatasztrófa váratlanul ránk szakadt. Lassan-lassan megered a háborús költészet vékony erecskéje; hovatovább patakká dagad, majd folyóvá szélesedik s zuhogó hullámai elárasztanak mindent. Uj irány foglalja el az eddigi „kozmopolita“ költészet helyét s ha az epika és a dráma terén értékes, termékeket eddigelé nem mutathat is fel, de elmondható, hogy a magyar lírai költészet, mely a nagy háborúval kapcsolatos érzéseket törekedett kifejezésre juttatni, szokatlan lendülettel emelkedett ki eddigi kozmopolitizmusából, léhaságából. "A dekadens irány költőinek lelke a nagy nemzeti küzdelem magaslatáig nem ért fel; elhallgattak hát. Annál nagyobb számmal támadtak ij s ma még alig ismert nevű költők, folytatói a már-már megszakadt nemzeti iránynak. Ezek megértették és átérezték a nagy élet-halálharcot s többé-kevésbbé sikerülten kifejezésre is juttatták a nemzet közhangulatát. Mellettük néhány régi jelesünk megifjódva, felfrissülve adott hangot az új idők érzéseinek.1’) Háborús költői termésünk mezején tallózva, a lírai költemények közül jobbára azokat a termékeket szedtük össze, melyekből leginkább megállapíthatjuk: mennyiben hű kísérője az új költészet a világrengető eseményeknek s mennyiben tükrözted a kornak lelkét? Sokan azt tartják, hogy ez a mostani nagy küzdelem nem folyik nemzeti létünkért, — ennek alapos cáfolata katonadalaink és népies eredetű költeményeink nagy száma, melyek legjobban mutatják, hogy milyen mélyen érinti e titáni küzdelem a magyarság nemzeti érzését. Az eddig megjelent gyűjtemények, egyesek összegyűjtött s külön kiadott háborús versei, valamint a lapokban és folyóiratokban szétszórtan megjelent és célunknak megfelelő lírai költemények közül válogattuk ki azokat, melyek véleményünk szerint leginkább kifejezői e nagy idők hangulatának. Nem méltatás, vagy az egyes költemények fejtegetése ez igénytelen sorok célja; csupán a tanulók figyelmét kívánjuk felhívni háborús lírai költői termésünk változatosságára és érdeklődését olyan irányba terelni, hogy átérezze és átértse a mai nagy időkban- 22) Gyulai Á.: A háború és az irodalom. Budapesti Szemle, 463. sz.