Magyar Új Iskola Egyesület nyilvános jogú leánygimnázium, Budapest, 1942
táblázataikon. Összehasonlítják és bemutatják a dán és a magyar paraszt életszínvonala közti különbséget, a nagybirtok, a kisbirtok, törpebirtok közti aránytalanságokat, a középoszályban mutatkozó elégtelen és egészségtelen funkciót, amelynek következtében a magyarság őskövezetét alkotó törpebirtokos osztályból, amely a nemzet lélekszámának 40 százalékát teszi, csak 1,3 százalék tud bejutni a középosztályba. Hasonló részletességgel dolgozták fel Széchenyi működésének hatását Budapest fejlődésére, megmagyarosodására, gazdasági életünkre és nemzeti művelődésünkre, a magyarság jellembeli fejlődésére. A látogató lélekben megnyugodva érzi, az „új” és a „régi”, a modern ma és a patinás, megszentelt múlt, a jelen és a történelem nem ellentétes töltésű pólusai a nemzeti létnek, nem taszítják egymást, hanem magasabbrendű szintézisbe olvadnak össze, egyesült erővel harcolnak, küzdenek a szociálisabb, magyarabb Magyarországért.” A Pester Lloyd ezt írta: „Der Stoff dieser jugendlichen Leistungsschau setzt sich aus den Gedanken- und Ideengut des Grafen Stefan Széchenyi zusammen. Es wird all das dargestellt, was durch den grossen Ungarn auf allen Gebieten des nationalen Lebens verwirklicht und ins Leben gerufen worden ist, und auch das, was aus seinem reichen geistigen Erbe als Anregung noch der Verwirklichung harrt. Die Schülerinnen führen uns selbst von einem Gegenstand zum Anderen und erklären in fachkundiger Weise das Dargebotene mit kleinen Vorträgen, die den Beobachter manchmal in Staunen setzen. Es gibt wohl kaum ein Teilgebiet unseres nationalen Lebens, das von diesen jungen Mädchen nicht erfasst worden wäre. Nicht die Kritik und Würdigung der einzelnen Gegenstände dieser schöpferischen und erhebenden Leistungsschau ist das Ausschlaggebende, sondern der Geist, der hinter dieser kleinen Ausstellung steht.” Bán Tibor a „Rajzoktatás“ c. folyóiratban így ír munkakiállításunkról: ,,A növendékek ,A magyar újjászületés Széchenyi szellemében’ eszmekor nemzetnevelő hatásait, reális tanulságait, elért, eredményeit munkakiállítás alakjában jelenítették meg, s ezzel mintegy élményesítették úgy magukra nézve, mint a szemlélőkben mindazt a problémát, megvalósult és megvalósulásra váró gondolatot, amely Széchenyi korából indult ki s a mai korba torkollik. Sok ügyességgel és ötletességgel rögzítették Széchenyi különböző alkotásait, továbbá az ő hatására visszavezethető tudományos, művészi, társadalmi, kereskedelmi, szociális stb. mozgalmak eredményeit. Megannyi szorgos adatgyűjtés s azok képies szemléltetése gyakran valóban művészi módon! Jóllehet a kiállítás katalógusa hangsúlyozza, hogy a tanulók munkájában a nemzeti önvédelemre nevelés eredményét kell látnunk és nem az ábrázolás tökéletességét, továbbá a kiállítás nevelő szelleme volt a cél, nem pedig a rajzkészség bemutatása, meg kell állapítanunk, a kis művészek rátermettségét a vállalt feladatokra, valamint azt, hogy az intézetnek rajzi és művészi irányítása jó kezekben van.” Vass László a Hétfői Magyarországban ezt írta: „Sorsdöntő kérdéseinket és belső megújhodásunkat a Legnagyobb Magyar személyén át új megvilágításban látja a mai tanulóifjúság. A gimnázium növendék