Magyar Új Iskola Egyesület nyilvános jogú leánygimnázium, Budapest, 1942

táblázataikon. Összehasonlítják és bemutatják a dán és a magyar pa­raszt életszínvonala közti különbséget, a nagybirtok, a kisbirtok, törpe­birtok közti aránytalanságokat, a középoszályban mutatkozó elégtelen és egészségtelen funkciót, amelynek következtében a magyarság ős­kövezetét alkotó törpebirtokos osztályból, amely a nemzet lélekszámá­­nak 40 százalékát teszi, csak 1,3 százalék tud bejutni a középosztályba. Hasonló részletességgel dolgozták fel Széchenyi működésének hatását Budapest fejlődésére, megmagyarosodására, gazdasági életünkre és nemzeti művelődésünkre, a magyarság jellembeli fejlődésére. A látogató lélekben megnyugodva érzi, az „új” és a „régi”, a modern ma és a patinás, megszentelt múlt, a jelen és a történelem nem ellentétes töltésű pólusai a nemzeti létnek, nem taszítják egymást, ha­nem magasabbrendű szintézisbe olvadnak össze, egyesült erővel har­colnak, küzdenek a szociálisabb, magyarabb Magyarországért.” A Pester Lloyd ezt írta: „Der Stoff dieser jugendlichen Leistungs­schau setzt sich aus den Gedanken- und Ideengut des Grafen Stefan Széchenyi zusammen. Es wird all das dargestellt, was durch den gros­sen Ungarn auf allen Gebieten des nationalen Lebens verwirklicht und ins Leben gerufen worden ist, und auch das, was aus seinem reichen geistigen Erbe als Anregung noch der Verwirklichung harrt. Die Schü­lerinnen führen uns selbst von einem Gegenstand zum Anderen und erklären in fachkundiger Weise das Dargebotene mit kleinen Vorträ­gen, die den Beobachter manchmal in Staunen setzen. Es gibt wohl kaum ein Teilgebiet unseres nationalen Lebens, das von diesen jungen Mädchen nicht erfasst worden wäre. Nicht die Kritik und Würdigung der einzelnen Gegenstände dieser schöpferischen und erhebenden Leistungsschau ist das Ausschlaggebende, sondern der Geist, der hinter dieser kleinen Ausstellung steht.” Bán Tibor a „Rajzoktatás“ c. folyóiratban így ír munkakiállításunk­ról: ,,A növendékek ,A magyar újjászületés Széchenyi szellemében’ eszmekor nemzetnevelő hatásait, reális tanulságait, elért, eredményeit munkakiállítás alakjában jelenítették meg, s ezzel mintegy élményesí­­tették úgy magukra nézve, mint a szemlélőkben mindazt a problémát, megvalósult és megvalósulásra váró gondolatot, amely Széchenyi korából indult ki s a mai korba torkollik. Sok ügyességgel és ötletes­séggel rögzítették Széchenyi különböző alkotásait, továbbá az ő hatá­sára visszavezethető tudományos, művészi, társadalmi, kereskedelmi, szociális stb. mozgalmak eredményeit. Megannyi szorgos adatgyűjtés s azok képies szemléltetése gyakran valóban művészi módon! Jóllehet a kiállítás katalógusa hangsúlyozza, hogy a tanulók munkájában a nem­zeti önvédelemre nevelés eredményét kell látnunk és nem az ábrázolás tökéletességét, továbbá a kiállítás nevelő szelleme volt a cél, nem pedig a rajzkészség bemutatása, meg kell állapítanunk, a kis művészek ráter­mettségét a vállalt feladatokra, valamint azt, hogy az intézetnek rajzi és művészi irányítása jó kezekben van.” Vass László a Hétfői Magyarországban ezt írta: „Sorsdöntő kér­déseinket és belső megújhodásunkat a Legnagyobb Magyar személyén át új megvilágításban látja a mai tanulóifjúság. A gimnázium növendék

Next