Pesti Kereskedelmi Akadémia, Pest, 1868

a tudományos jelleget, s általában mennyire törekedjék a kereskedelmi akadémia a szellem általános kiműve­lése után.Némelyeknek ezen követelések túlságosaknak látszottak, mert az vélték, miszerint egy kis utasítás minta szerinti dolgozásra, ügyességek gépies begya­korlása, könyvnélküli tudás stb. elégséges, mint az itt-ott némely tanodában még szokásban van, sőt kü­lönös előnyül ajánltatik is. Mások azt óhajták, az iskolázás ideje szoríttatnék meg a legszűkebbre, hogy az ifjúság azonnal a „gyakorlati üzlet“ terére léphessen, mihelyt egy-két osztályon át magának a legszükségesb ismereteket megszerezte. Nem leend tehát fölösleges, a közönséget arról értesítenünk, mely viszonyban kelljen szerintünk a szakképzettségnek az általános műveltséghez állania, s azt az áruismét, levelezést, könyvvitelt s váltójogot illetőleg kideríteni, hogy az olvasó meggyőződhessék arról, miszerint az intézet még ott is, hol főfeladatát kellőleg tekintetbe venni nem látszik is, mindig alapos szakképzettségre, azaz általános műveltség alapján nyert szakképzettségre törekszik. A kereskedelmi testületek egy felsőbb kereske­delmi tanintézet saját költségükön történendő alapítá­sánál azon helyes felfogásból indultak ki, miszerint Magyarország ne csak értelmes, tudományosan kiképzett kereskedőkkel bírjon, hanem, hogy bennük oly férfiakat is kell nevelnie, kik a polgári rendet, a nyilvános állam­életben is, az országgyűléseken, a városi tanácsban, a törvényszék teremében stb. képviselni képesek. Magyarország ke­reskedelme nagy jövőnek néz elébe, s évről évre mindinkább világkereskedelemmé fejlődik, s azon ki-

Next